Tisztelt Professzor Úr!

Először is köszönöm szépen előző válaszát. Ebből az derült ki számomra, hogy post partum és/vagy szubklinikus lappangó hipotireózis-om lehet. Fél évvel ezelőtt pajzsmirigy gyulladt volt az UH vizsgálat során, fél éve diátázom, , élettani hormonértékek vannak, menszesz 28 nap óra-percre, és 50-60 az antiTpo-m, amivel nem foglalkoznak az orvosok, mivel majdhogynem határérték alattinak számít.
A nagy kérdésem: hogy egyáltalán érdemes diétáznom, kímélnem az immunrendszeremet, stresszűznöm, és szelén-cink-dvitamint szednem? Érdemes jógáznom, sétálnom, harmonizálnom? Úgy általában érnek ezek valamit? Tudok bármit is késleltetni ezekkel, vagy igazuk van az orvosoknak és az ellendrukkereknek és ez a betegség le fogja tarolni a pajzsmirigyemet akár teszek ellene akár nem, akkor amikor neki " kedve van" ?
Bejelentkeztem a Professzor Úrhoz, nyilván ott tud konkrét véleményt mondani.
Én általánosságban kérdezem.
Van remény? Vagy mi lappangók élhetnénk hedonista módon ameddig van rá lehetőségünk...
( jelenleg gyümölcs, zöldség, szárnyas, hal az ételem, az imádott szénhidrát helyett és jóga az imádott tánc helyett)
Előre is köszönöm ha buta kérdésemet válaszra méltatja, de oly sok az ellendrukker a témában...
B. Évi