SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr! Alulírott, M. Patrícia, egyetemi hallgató vagyok, 2014 áprilisa óta az Ön betege (Hashimoto thyreoditist, IR-t PCOS-t állapított meg nálam). A legutóbbi ultrahangfelvételem alapján a pancreas diffusan mérsékelten inhomogén, echogenitása kissé fokozott, a hepar pedig kissé fokozott echogenitású. A szájnyálkahártyámon lassan egy éve nem múló szájsebek vannak, illetve nagyfokú ödémásodás áll fenn nálam. Vízhajtás céljából nefrológushoz fordultam, aki napi 40 mg furoszemid szedését javasolta próbaképpen (a vizeletem tetején rendszeresen zsírfoltok mutatkoznak). Szeretném megkérdezni, hogy ennyi szervem érintettsége okán nem lehet-e a háttérben lupust is feltételezni a Hashimoto mellett? Türelmét és segítségét ismételten köszönöm! Tisztelettel: M. Patrícia
Tisztelt M. Patrícia!

Nagyon sajnálom,hogy még továbbra is voltak panaszai. Rendkívül aktuális kérdést vetett fel. A jövő hónap végén az endokrin szakorvosok továbbképzésén éppen erről a témáról fogok beszélni.
A pajzsmirigy gyulladásos betegségei nagyon heterogének.Sajnos a pajzsmirigy gyulladásos betegségeinek diagnózisa eltérő formái és kezelése gyakran még orvoskollégák előtt sem kellően ismert.

Az autoimmun gyulladások tünetei és eltérő klinikai formái:
I. A krónikus, klasszikus Hashimoto pajzsmirigygyulladás általában pajzsmirigy megnagyobbodással strúmával jár, kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel, esetleg hőemelkedéssel, de a láz nem jellemző!. A csökkent működés a betegség kezdetén még nem mutatható ki. Ilyenkor tehát az egyes laboratóriumi vizsgálatok: TSH, FT4, FT3 még normális határon belül vannak (!). A pajzsmirigy szövetének komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése azért fontos, mert ezek megelőzik a pajzsmirigy állapotának változását, gyulladását . Észlelésekor a pajzsmirigy vékony tű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet. Az esetek egy részében súlyos, máskor enyhe, esetleg rejtett (un. szubklinikus) hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
II. IgG4-hez társuló gyulladás (rövidítve: IgG4-RD) (fontos tudni, hogy az IgG az egyik vérfehérje, amelyet az immunrendszer termel).
Az IgG4-RD jellemzői a következők:

• Fokozatosan növekvő tömött tapintatú pajzsmirigy
• Családban genetikai, öröklési hajlam
• Ez a betegség az autoimun thyreoiditis egy agresszív formája!
• Az IgG4-RT egy szisztémás megbetegedés, amelynek vezető tünete a pajzsmirigybetegség, de más betegségekkel (hasnyálmirigy-, máj-, bélgyulladás) gyakran társulhat
• Anti-TPO és az anti-Tg magas
• Emelkedett IgG4 szint! A szérumban az IgG4 szint magasabb mint 135 mg/dl Az IgG4 /IgG plazma sejt arány 40%-nál nagyobb

III. Sorvadásos, ún. atrofiás thyreoiditis
Ez a betegség gyakran későn kerül felismerésre, mert az alattomosan zajló gyulladás következtében a pajzsmirigy szövetek károsodik, sorvad, alig tapintható. Néha az ultrahangos vizsgálat is csak a heges területet mutatja ki. A csökkent működésű pajzsmirigy tüneteit nem kíséri az autoimmun tesztek pozitivitása, mert a folyamat már lezajlott, „kiégett”. Fontos tudni azonban, hogy kezelés szükséges és további autoimmun eredetű betegségek keresése is indokolt.

IV. Szülés utáni, ún. Post-partum pajzsmirigy gyulladás (thyreoiditis), meddőség kérdései (Stagnaro-Green, Alex, et. al. "Guidelines of the American Thyroid Association for the Diagnosis and Management of Thyroid Disease During Pregnancy and Postpartum." Thyroid. Volume 21, Number 10, 2011”).
A posztpartum thyreoiditisz (PPT) a leggyakoribb endokrin betegség. Ismert jelenség, hogy szülés után 1-2 hónappal a mamák fáradtsággal, szívdobogás érzéssel, hangulatzavarral, kimerüléssel, hajhullással küszködnek. Ilyenkor az orvosok is ritkán gondolnak pajzsmirigygyulladásra, pedig ez az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak egyik formája, amely a szüléseket követő időszakban az asszonyok 9-17%-ban alakul ki.

Melyek a szülést követő pajzsmirigygyulladás fontosabb tünetei?
• Golyva (strúma kialakulása)
• A szoptatás során azt észlelik, hogy csökken a tej mennyisége
• Szívdobogás lép fel
• Hajhullás jelentkezik
• Depressziós tünetek, feltűnő, gyakran indokolatlannak tűnő hangulatváltozás
• Hasmenés, néha székrekedés lép fel

Ráadásul az autoimmun eredetű betegségek társul(hat)nak egymással. Az endokrin típusú betegségek asszociációját "Autoimmun poliendokrin szindróma" névvel foglaljuk össze.

Ennek három fő formája ismert:

I. típusú APS (APS-1)(Blizzard szindróma): az alábbi három megbetegedésbõl legalább kettõ társulását jelenti.
- Addison kór
-Hypoparathyreosis
-Krónikus mucocutan candidiasis, moniliasis
A betegség prevalenciájára viszonylag kevés adatunk van. Abban azonban az irodalom egységes, hogy a ritka kórképek közé tartozik. Egyes felmérések szerint a 100 000 lakosra l APS-1 megbetegedés jut. Az egyes tünetek elõfordulási gyakorisága eltérõ, ezért a kórformát az egyes szindrómák eltérõ gyakoriságú társulásai hozzák létre. Vezetõ tünet (az esetek közel 100%-ban ) a kezelésre nehezen reagáló mucocutan candidiasis, amely már gyermekkorban jelentkezik. A gyermekkorban fellépõ candidiasis közel 45%-ában a háttérben az APS-1 áll. A tetania, hypoparathyreosis 79%-ban, az Addison kór 72%-ban mutatható ki.
Más szervspecifikus kórképek (gonadális hypofunkció, vitiligo, anaemia perniciosa, fogzománc hypoplasia, köröm dystrophia, alopecia) lényegesen ritkábban társulnak a betegséghez. A hypoparathyreosissal járó formákban gondolni kell malabsorptiora is.
Az APS-1 autosomalis, dominánsan öröklõdõ betegség (inkomplett penetranciával) , amely a HLA antigénekkel nem társul. Ez is arra utal, hogy a patomechanizmusában a többi autoimmun patogenezisû kórképtõl eltérõ, önálló entitás.
II. típusú APS (APS-2)
A korábban Schmidt szindrómának nevezett megbetegedést az Addison kór és az IDDM vagy autoimmun pajzsmirigy betegség jellemzi. A betegség leggyakoribb (100%-ban jelenlevõ) tünete az Addison kór, az autoimmun thyreoiditis (vagy Basedow-Graves kór) közel az esetek 70%-ában, az IDDM 52%-ban van jelen. A vezetõ elsõ két betegség társulását más betegség viszonylag ritkán szinezi. Ezek közül a gonadális inszufficiencia, autoimmun hypophysitis, vitiligo, anaemia perniciosa, alopecia emelhetõ ki. A betegség prevalenciája függ attól, hogy mely betegségek társulását vizsgálták. Az I.típusú diabetes mellitushoz az esetek 5,7%-ban társul autoimmun patogenezisű thyreoidea megbetegedés, 0,5%-ban anaemia perniciosa, 0,1%-ban Addison kór. Ugyanakkor az Addisonos betegek 8-20%-ban I típusú diabetes is kimutatható volt. Az életkor elõrehaladtával az APS-2 gyakorisága növekszik. A klinikai tünetek az egyes társuló alapbetegségekével egyeznek meg. Az APS-2 öröklõdõ megbetege-dés. A tünetegyüttes gyakran társul bizonyos HLA antigénekkel (HLA A1,B8,DR3).
III. típusú APS (APS-3)
A betegség lényege az autoimmun patomechanizmusú pajzsmirigy betegség , az I. típusú diabetes mellitus és/vagy anaemia perniciosa, vitiligo, alopecia társulása. Ez a forma társulhat szisztémás betegséggel, így lupusszal, immunhiánnyal is.

A további vizsgálatok alapján lehet eldönteni ezt a kérdést.
Javulást és teljes gyógyulást kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-10-09 16:17:24
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja