SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!
Tudom, hogy Interneten nem lehet diagnosztizálni, de doktor úrhoz 7 hónap múlva, januárban van legközelebb időpont, addig is előljáróban szeretnék tanácsot kérni. Azt javasolták ha jól emlékszem a paradontológián, hogy a sok-sok vizsgálat után még immuno-endokrinológiai klinikát keressek fel. 30 éves nő vagyok, babát szeretnénk. Igyekszem összeszedni a panaszaimat és eddigi (negatív) eredményeimet. 2014 szeptemberétől testszerte érzek (szimmetrikusan) fájdalmat az izmok és ínak csontokhoz és ízületekhez való tapadási helyén (tenyér, talp, térd, tompor - a legfájdalmasabb, ülőcsont, csukló, boka, könyök). A fájdalom állandó, hullámzó intenzitással. Ehhez társul az erős fáradtságérzés és hajhullás (nem foltos). 2014. decemberétől, amikor a legjelentősebb a fájdalom, akkor a szájnyálkahártyámon az orcán mindkét oldalt belül, pontszerű bevérzések keletkeznek, amik nem fájdalmasak, ugyanakkor a nyelvem ég, érzékeny, mintha elégettem volna. 2014 áprilisától mindkét szemem körül a bőr időnként kivörösödik, majd lehámlik. Reumatológiai immunológiai klinikán és sok egyéb helyen vizsgáltak. Vizsgálatok: labor ANA, CCP, ENA, betekintő sactrum felvétel, nőgyógyászat góckutatás + baktérium leoltás, torokváladék vétel, hasi UH, Anti streptolisin, urológiai vizsgálat, fogászati röntgen, sigmoidoscopia + biopsia, lyme szűrés, EKG, kardiológiai vizsgálat, trichomonas, neisseria gonorchoea, chlamydia trachomatis, mycoplasma, ureaplasma leoltások, izületi ultrahang, HLA-B27, Reuma factor, Parvovírus B19 IgM, ortopédiai vizsgálat, ágyéki gerinc MR, allergiavizsgálatok (epicutan teszt, inhalatív, nutritív panel, össz IgE), szemészeti vizsgálat. A felsorolt vizsgálat mind negatív. Egyedül a Parvovírus B19 IgG pozitív, (átvészeltség, maradványantitest). Illetve az MR-en látható a gyermekkorom óta ismert scoliosisom, ami ezekkel a panaszokkal mondták, nincs összefüggésben és a fogászati röntgenen pedig látható a szintén már gyerekkoromban észlelt fogazati csírahiányom. A hasi ultrahangon találtak egy járulékos lépet és egy májhaemangiomát, amikkel mondták, nincs teendő. 2014 decemberében eltávolították a mandulámat, de nem oldotta meg problémáimat. Rólam még annyit, hogy 2007-ben feküdtem kalici vírus miatt kórházban, 2008-ban volt egy bélgyulladásom (nem fekélyes), tükrözés és biopsia mutatta ki és 2012-ben ureaplasmával kezeltek. 2007 óta ismert mitralis prolapsusom és refluxbetegségem van. 2015 májusában vizsgáltak a Ritka Betegségek Intézetében, ANCA normális, serum könnyűlánc normális, alfa-D-galactosidase normális. Antinukleáris AT, IIF pozitív 1:160, homogén. Ez az egyetlen pozitív eredményem az elmúlt 10 hónapban. (Viszont az ANA értékem Elisa teszttel 2014 szeptemberben negatív lett.) Valamint a fehérvérsejtszámom volt többször picivel a határérték fölött. Az életminőségem rendkívül rossz. 13 fajta fájdalomcsillapítót próbáltunk, de nem használtak. Semmit sem szedek. Azt figyeltem meg, hogy a fájdalmaim körülbelül a ciklus felétől kezdenek erősödni, s a menstruáció előtt elviselhetetlenek, a szájüregemben kétoldalt a vörös foltok is ekkor jelennek meg. Fotót csatoltam róla. Menstruációm minden hónapban jelentkezik (23-28 napra), fogamzásgátlót 5 éve nem szedek. 167 cm és 52 kg vagyok. A TSH értékem rendben. Kérem, legyen kedves megírni, lehet-e a háttérben immuno-endokrinológiai, hormon probléma, a panaszaimat vagy legalább valamelyiket közülük valóban okozhatja-e. Nem tudom milyen irányba mehetnék még. A pszichémet is megvizsgáltattam, rendben találtak. A panaszaim előtti tavasz-nyár nagyon jól telt, külföldi egzotikus nyaralást szokták még kérdezni fertőzések miatt, de nem voltunk. A 10 hónapja diagnosztizálatlan betegség miatt így a gyermekvállalás is sajnos csak álom egyelőre a "normális élet" vágya mellett. A személyes találkozásig válaszát előre is köszönöm:Szabina
Tisztelt Szabina!

Panaszai valóban összetettek. Nagy valószínüséggel nem egyetlen szerv, hanem több szervrendszer nem megfelelő, nem harmonikus működéséről van szó.
Mit is jelent ez?
Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a psycho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Ma még nem ismerjük ennek a sokrétű kölcsönhatásnak minden részletét, azonban jelen ismereteink már elégségesek annak kimondására, hogy nem egymástól elkülönült, hanem egy integrált psycho-neuro-endokrin-immunrendszer felelős a szervezet homeosztázisának megőrzéséért . Ennek a kényes egyensúlynak a felborulása különböző kóros állapotokhoz, így az autoimmun patogenezisű betegségek kialakulásához vezethet. Ismert, hogy az immunrendszer egymással szabályozott kapcsolatban lévő sejtek bonyolult hálózata alkotja. Az antigének felismerését a monocyták, makrofágok végzik. Az antigének felismerése komplex folyamat, amelyben a sejtek által felvett anyagok lebontására, felismerésére, átadására kerül sor. Az antigének felismerésében és átadásában ("prezentációjában") lényeges funkciót töltenek be a "Fő Hisztokompatibilitási Komplex" (MHC=Major Histocompatibility Complex) molekulái. A felismert információt a thymus- és bursa-dependens sejteknek (T és B lymphocytáknak) adják át. Az előbbiek is két alcsoportra bonthatók. A Th1 (T helper l ) sejtek az u.n. sejtes, késői típusú immunreakciókért felelősek, a Th2 (T helper 2) sejtek a humorális immunológiai folyamatokat irányítják. A T sejtek mitogének és antigének jelenlétében osztódnak u.n. blasztos átalakuláson mennek át. Ennek a folyamatnak a során biológiailag aktív anyagokat termelnek, amelyek egy része cytotoxikus lehet. A B lymphocyták hatásukat antitestek révén fejtik ki, amelyek mind felépítésükben, mind funkciójukban eltérőek. Az antitestek egy része a saját egyedi immunglobulinokhoz (idiotípus) kötődik és létrehozza az u.n. idiotipus-anti-idiotipus hálózatot, amelynek fontos szerepe van az immunrendszer alapvető feladatának, az individum saját integritásának megőrzésében. Az antitestek másik része lehet citotoxikus, ill. olyan, amely a sejtek működését gátolja vagy fokozza (pl. A pajzsmirigy működését fokozó TSH receptor elleni antitest Basedow-Graves kóros betegekben). Az immunrendszer kölcsönhatásaiért az általuk termelt anyagokat, lymphokineket tették felelőssé. Az utóbbi években kiderült azonban, hogy lymphokineket nemcsak az immunrendszer, hanem más sejtek, így a neuroendokrinrendszer sejtjei is termelik. Ezért napjainkban már ezeket az információt átadó anyagokat citokineknek nevezik. A citokinek olyan polipeptid típusú molekulák, amelyek sejtfelszíni fehérjékhez (receptorokhoz) specifikusan kötődnek és azok működését megváltoztatják. A citokineknek és citokin receptoroknak a felépítésük már ismert, egy részüket sikerült klónozni is. A hormonokkal ellentétben a citokinek hatásukat döntően parakrin vagy autokrin módon fejtik ki. Meg kell azonban említeni, hogy néha átfedés van a hormonok és a citokinek hatásaiban. Ez azt jelenti, hogy a citokinek a perifériás keringésben kimutathatóak és hormonként viselkedhetnek (pl. interleukin-6 a legintenzivebben stimulálja a hypothalamus-hypophysis tengelyt), másrészt ismertek olyan hormonok (pl. prolaktin, ACTH, TSH), amelyek citokinként szerepelhetnek a szövetekben. A citokinek specifikus receptorokhoz kötődnek és gátló, ill. stimuláló jeleket közvetithetnek. A citokinreceptorok leválhatnak a sejtek felszínéről és szolubilis formában lehetnek jelen. Ezek a szolubilis citokinreceptorok részben a citokinek képződésének szabályozásában, részben a citokinek hatásában egyaránt lényegesek lehetnek. A citokin agonisták és antagonisták eltérő módon fejthetik ki hatásukat és a jövőben várhatóan egyre nagyobb terápiás jelentőségük lesz. A holisztikus medicina szemléletének alapja, hogy a szervezet fiziológiás és patológiás szabályozó mechanizmusait egységesen tanulmányozza. Az emberi szervezet regulációját összefoglaló integrativ nyelv kódjainak megfejtése új irányt nyitott meg a medicinában. Ennek a kölcsöhatásnak a lényege az, hogy a neuro-endokrin rendszer sejtejei képesek citokineket termelni, a lymphocyták, makrophagok, pedig neurotranszmitterek és hormonok produkciójára képesek. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az agy egyes területei eltérő módon koordinálják az immunsejtek érését, működését . A mindennapi gyakorlatban a korábban autonomnak vélt rendszerek közötti interakciókra számos példát említhetünk. A hormonok (szteroidok, prolactin, pajzsmirigy hormonjai) befolyásolják az immunrendszer fiziológiás és kóros működését egyaránt . A citokinek elleni monoklonáis antitestek pedig a napi gyakorlatban már alkalmasak az autoimmun pathomechanizmusú endokrin kórképek gyógyítására .
Mindezek alapján észszerűnek látszik az immuno-endokrin kivizsgálás, sz.e. immunmoduláns kezelés.
Jó egészséget kívánok:
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-06-13 16:13:35
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja