Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Üdvözlöm!
Párommal már több, mint 10 éve szeretnénk babát. Én 39 vagyok, ő 46, neki van két nagy gyereke az előző házasságából. PCOS, endometriózis (petefészek ciszta eltávolítása), enyhe inzulin rezisztencia (bár ezt több szakorvos vitatja, ki éppen hogy). Túlsúly előszőr 16-17 éves korban jelent meg, az utóbbi 5 évben már nem tudtam lefogyni sehogysem. Erős arcszőr alakult ki a 20-as éveim elejére, rendkívül fájdalmas menstruáció és peteérés körüli időszak (munkaképtelenség), szinte folyamatos, mobilitást gátoló izületi fájdalmak, kopások a gerincben és ágyék részen. Január óta törekszem a 160 gr CH diétára, rendszeresen sportolok (het 3xkardió ebből egy személyi edzővel, plusz gerinc jóga, időnként Nordic Walking). Január óta ilyen életmód váltással is 100 kg-ról csak 96-ra sikerült lefogyni. A nőgyógyászok szerint javulni fognak az értékeim, ha lefogyok... és majd akkor jön a baba, de amikor 20kg-val könnyebb voltam, akkor sem sikerült teherbe esnem. VISZONT, kutakodás közben ráakadtam a doktor úr cikkére http://www.endokrinkozpont.hu/hirek/hogyan-hat-a-pajzsmirigymukodes-a-fogantatasra, különösen az a rész fogott meg, hogy "...A normál TSH érték önmagában kevés
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy teljesen ép pajzsmirigy (normális TSH) mellett is kialakulhat a meddőség és a korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a TPO (thyreoidea peroxidáz) enzim elleni antitest jelenléte mutatja, ugyanis ezeknek az antitesteknek szerepük van:
Meddőségben, mert az infertilis nőkben a TPO elleni antitest 31.8% , a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható.". Mielőtt vadul időpontotokat kezdek el foglalni, és volna erre kapacitása, megnézné, hogy az én anti TPO-m mire indikál és esetleg mit javasolna, hogyan tovább? Több endokrinológus szerint határértéken belül vagyok és ezzel nem kell foglalkozni.
Köszönöm szépen az idejét!
Párommal már több, mint 10 éve szeretnénk babát. Én 39 vagyok, ő 46, neki van két nagy gyereke az előző házasságából. PCOS, endometriózis (petefészek ciszta eltávolítása), enyhe inzulin rezisztencia (bár ezt több szakorvos vitatja, ki éppen hogy). Túlsúly előszőr 16-17 éves korban jelent meg, az utóbbi 5 évben már nem tudtam lefogyni sehogysem. Erős arcszőr alakult ki a 20-as éveim elejére, rendkívül fájdalmas menstruáció és peteérés körüli időszak (munkaképtelenség), szinte folyamatos, mobilitást gátoló izületi fájdalmak, kopások a gerincben és ágyék részen. Január óta törekszem a 160 gr CH diétára, rendszeresen sportolok (het 3xkardió ebből egy személyi edzővel, plusz gerinc jóga, időnként Nordic Walking). Január óta ilyen életmód váltással is 100 kg-ról csak 96-ra sikerült lefogyni. A nőgyógyászok szerint javulni fognak az értékeim, ha lefogyok... és majd akkor jön a baba, de amikor 20kg-val könnyebb voltam, akkor sem sikerült teherbe esnem. VISZONT, kutakodás közben ráakadtam a doktor úr cikkére http://www.endokrinkozpont.hu/hirek/hogyan-hat-a-pajzsmirigymukodes-a-fogantatasra, különösen az a rész fogott meg, hogy "...A normál TSH érték önmagában kevés
Az utóbbi időben derült csak ki, hogy teljesen ép pajzsmirigy (normális TSH) mellett is kialakulhat a meddőség és a korai vetélés, ha autoimmun gyulladás áll fenn. Ezt leginkább a TPO (thyreoidea peroxidáz) enzim elleni antitest jelenléte mutatja, ugyanis ezeknek az antitesteknek szerepük van:
Meddőségben, mert az infertilis nőkben a TPO elleni antitest 31.8% , a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható.". Mielőtt vadul időpontotokat kezdek el foglalni, és volna erre kapacitása, megnézné, hogy az én anti TPO-m mire indikál és esetleg mit javasolna, hogyan tovább? Több endokrinológus szerint határértéken belül vagyok és ezzel nem kell foglalkozni.
Köszönöm szépen az idejét!
Tisztelt Kérdező!
Szokásostól eltérően néhány gondolattal egészítem ki a leírtakat. A laboratóriumi eredményeit nem volna célszerű kommentálnom.
Minek kellene utána menni?
1. Felvetődik a perimenopausa lehetősége, annál is inkább, mert az AMH értéke viszonylag alacsony. Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok”. Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenopauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége a korral csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehát egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periódusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. „anovulációs ciklusok” jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruációs ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
• A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
• Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
• Az emlők mérete és konzisztenciája változik
• A hüvely nyáktermelése változik, érzékenyebbé válik
• Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
• Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
• A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
• Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, mérsékeltebb munkaképesség
• Csökken a libidó
• Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
• A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
• Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
• Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
• Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
• Feltűnő az elhízás
• Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
• Hajhullás gyakori
• A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges.
Perimenopauzában csökkent az ún. anti-Müller hormon (AMH) szintje
Mi is az AMH?
Ezt a hormont a petesejtek termelik. Ma már ismerjük kémiai szerkezetét és funkcióját. Az AMH szintje a petesejtek funkcióját, „rezervjét” tükrözi. Ez talán az egyik legjobb tükrözője annak, hogy a petesejtek öregedése milyen mértékű. Ugyanis az életkorral általában párhuzamosan csökkent a szintje.
A termelődését azonban az öröklődésen kívül más tényezők is befolyásolják. Ezek között kiemelkedőek az autoimmun betegségek (szisztémás autoimmun betegségek, ill. a pajzsmirigy autoimmun betegségei), a fogamzásgátlók, a dohányzás. Az AMH meghatározása lényeges a mesterséges megtermékenyítések előtt. A meghatározásnak egyre több formája ismert. Azt is kiemelik, hogy célszerű az agyalapi mirigy stimuláló hormonjával : az FSH-val együtt meghatározni. Fontosnak tartom azt az észrevételt, hogy a policisztás petefészek megbetegedésben (PCOS-ben) szenvedők vérében az AMH szintje feltűnően magas (!).
2. Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora. A teszt használatával a nők olyan eszközt kaphatnak, amely segíti őket családalapítási terveik pontosításában.
Egy iráni orvos csoport tavaly ismertette eredményeit a szakirodalomban az AMH vérszintjének méréséről. Vizsgálatukból - melybe egyébként ők csupán pár száz nőt vontak be - arra jutottak, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 nanogrammnál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 nanogramm AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 nanogramm, 30 évesen pedig 2,9 nanogramm, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
További endokrin kivizsgálást javaslok és oki kezelést.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-10-18 17:51:24
Szokásostól eltérően néhány gondolattal egészítem ki a leírtakat. A laboratóriumi eredményeit nem volna célszerű kommentálnom.
Minek kellene utána menni?
1. Felvetődik a perimenopausa lehetősége, annál is inkább, mert az AMH értéke viszonylag alacsony. Mi a perimenopauza?
Ez egy olyan hormonális állapot, amely évekkel megelőzi az utolsó menstruációt. A betegek egy része azt mondja: „én még menstruálok és csak a 40-s éveim elején vagyok”. Valóban a menopauza a menstruáció periódusok végét jelenti, amikor már 1 éve nincs havi vérzés. Ez az időszak az amerikai nőkben átlagosan az 51. év. Ezért a perimenopauzát úgy szokták definiálni, mint azt az időszakot, amely a menopauzához vezet és átlagosan 10 évvel megelőző annak bekövetkezését. Ez a harmincas évek végétől, a negyvenes évek elejétől szokott kezdődni.
Miért fontos ezt tudni? Mi történik a perimenopauzában?
Amikor Ön megszületik, akkor átlagosan egy millió petesejtkezdemény van, amelyből a pubertásig 75-300 ezer marad. Az első menstruáció után, a reproduktív periódusban 400-500 pete érik meg és válik potenciálisan megtermékenyíthetővé. A menstruációs ciklusokat az ösztrogén és a progeszteron szintjének váltakozása jellemzi. A perimenopauzában a döntően petefészek sejtjei öregedése következtében az általuk termelt hormonok: az ösztrogén és a progeszteron szint fokozatosan csökkenni kezd. A petesejtek hormontermelését az agyalapi mirigy hormonjai: az FSH és az LH stimulálja. Mivel a petesejtek érzékenysége a korral csökken, ezért az agyalapi mirigy úgy próbálja kompenzálni (kezdetben sikerrel), hogy megnöveli ezeknek a stimuláló hormonoknak a mennyiségét. A perimenopauzában tehát egy fokozatos FSH szint emelkedés figyelhető meg. Ebben a periódusban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a petesejtek nem érnek meg, a petesejt nem jut ki, progeszteron nem képződik és ún. „anovulációs ciklusok” jönnek létre. Ennek hatására a méh nyálkahártyája a szokásosnál korábban válik le így a menstruációs periódusok megrövidülnek. A rövidebb menstruációs ciklus a perimenopauza egyike a legáltalánosabb tünete. Az ösztrogén szint csökkenése és az FSH szint emelkedése összetett, nem mindenkinél egyformán és azonos időben jelentkező tüneteket vált ki.
Melyek ezek?
• A menstruációs periódusok szabálytalanokká válnak: fokozott vérzés lép fel, „fantom periódusok” jelentkeznek, amelyeket az jellemzi, hogy a tünetek hasonlítanak a menzesz előttiekhez, de vérzés nem következik be. Fontos tudni azonban, hogy a vérzészavarok esetén ilyenkor is ki kell zári esetleges daganat jelenlétét!
• Csökken a fogamzásképesség, fokozatosan meddőség alakul ki
• Az emlők mérete és konzisztenciája változik
• A hüvely nyáktermelése változik, érzékenyebbé válik
• Gyakoribb a vizelési inger, a fertőzésre hajlam
• Alvászavar lép fel, nehezebb elaludnia, gyakrabban ébred fel
• A testsúly növekszik: ráadásul a hason, a combokon, csökken az izomtömeg
• Hangulati ingadozás következik be: hőhullám, éjszakai izzadás, ingerlékenység, a stressz tűrő képesség csökken, szorongás, mérsékeltebb munkaképesség
• Csökken a libidó
• Hajhullás lép fel főleg a fejtetőn, de a test más részén is, ugyanakkor a „nem kíván helyeken” az arcon, a hason pedig fokozódik
• A bőr és a kötőszövetek szárazzá válnak, elvékonyodnak, viszketnek
• Görcsök jelentkeznek a lábban, a vállban
• Szívpanaszok gyors és néha szabálytalan szívdobogásban jutnak kifejezésre
Pajzsmirigy betegségem van-e vagy perimenopauzám? Ez fontos és gyakori kérdés
Ennek oka, hogy több tünet nem csak a perimenopauzában, hanem a pajzsmirigybetegségben is jelentkezik.
A pajzsmirigybetegségben ugyanis gyakoriak az alábbi tünetek:
• Menstruációs zavarok (a csökkent és fokozott működés esetén egyaránt)
• Feltűnő az elhízás
• Fokozott ingerlékenység, szívdobogásérzés, alvatlanság éppen úgy lehetséges, mint az aluszékonyság, depresszió
• Hajhullás gyakori
• A bőr szárazság és fokozott izzadás egyaránt lehetséges.
Perimenopauzában csökkent az ún. anti-Müller hormon (AMH) szintje
Mi is az AMH?
Ezt a hormont a petesejtek termelik. Ma már ismerjük kémiai szerkezetét és funkcióját. Az AMH szintje a petesejtek funkcióját, „rezervjét” tükrözi. Ez talán az egyik legjobb tükrözője annak, hogy a petesejtek öregedése milyen mértékű. Ugyanis az életkorral általában párhuzamosan csökkent a szintje.
A termelődését azonban az öröklődésen kívül más tényezők is befolyásolják. Ezek között kiemelkedőek az autoimmun betegségek (szisztémás autoimmun betegségek, ill. a pajzsmirigy autoimmun betegségei), a fogamzásgátlók, a dohányzás. Az AMH meghatározása lényeges a mesterséges megtermékenyítések előtt. A meghatározásnak egyre több formája ismert. Azt is kiemelik, hogy célszerű az agyalapi mirigy stimuláló hormonjával : az FSH-val együtt meghatározni. Fontosnak tartom azt az észrevételt, hogy a policisztás petefészek megbetegedésben (PCOS-ben) szenvedők vérében az AMH szintje feltűnően magas (!).
2. Az úgynevezett Müller-féle gátló hormon (AMH) a petefészekben az érett petesejt termelődését, kiszabadulását kontrollálja. Az AMH alacsony szintje, illetve koncentrációjának csökkenése azt jelzi, hogy az érintett közeledik a menopauzához, esélye a gyerekvállalásra csökken.A nők termékenysége a harmincas éveik közepétől jelentősen csökken, ám ennek mértéke és időpontja igen eltérő. Az AMH szintjének mérése pontosabb módszert ad egy nő termékenységi állapotának meghatározására és jóslására, mint biológiai életkora. A teszt használatával a nők olyan eszközt kaphatnak, amely segíti őket családalapítási terveik pontosításában.
Egy iráni orvos csoport tavaly ismertette eredményeit a szakirodalomban az AMH vérszintjének méréséről. Vizsgálatukból - melybe egyébként ők csupán pár száz nőt vontak be - arra jutottak, hogy ha egy 20 éves nő vérében milliliterenként 4,1 nanogrammnál kevesebb az AMH szintje, nagyobb a valószínűsége, hogy korán jelentkezik nála a menopauza, azaz már 45 éves kor előtt. Ezzel szemben azoknak a 20 éves nőknek, akik vérében legalább 4,5 nanogramm AMH mérhető, jó esélyük van arra, hogy csak 50 éves korukon túl következik be náluk a menopauza. Ez az érték 25 évesen már csak 3,8 nanogramm, 30 évesen pedig 2,9 nanogramm, ami azt mutatja, hogy a női termékenység igen gyorsan csökkenhet az életkorral.
További endokrin kivizsgálást javaslok és oki kezelést.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-10-18 17:51:24
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}