Tisztelt Klára!

Ehhez az egész immunológiai könyv közel minden fejezetét be kellene írnom. Ezt hely hiány miatt értelemszerűen nem tehetem.

A legfontosabbak:
A laikusoknak általában kissé homályos fogalmuk van róla, hogy mi a az immunrendszer. Tudják, hogy az immunrendszer valamiféle védelmet jelent számunkra, de hogy nem egyszerűen csak „jó” vagy „rossz”, az már nem egyértelmű. Az immunrendszer tulajdonképp az élő szervezetek védelmét jelenti. Általában az emberhez kötik, holott védekező rendszere nemcsak a magasabb rendű élőlényeknek van, hanem még a növényeknek is. Leginkább akkor szerzünk tudomást a létezéséről, ha nem tölti be a feladatát.
Az emberek hajlamosak meglepődni azon, hogy egy betegség kialakul, de hogy miért, azzal ritkán foglalkozunk. Pedig érdekes, hogy a védelemnek hányféle útja van, és hogy ez a mechanizmus hogyan alakul ki. A kórokozók elleni védelmünk két fő részből áll: természetes és szerzett immunitásból. Előbbit minden élőlény megszerzi az előző generációktól, ezek öröklött készségek. Európa lakosságának jelentős részét nem háborúk, hanem járványok irtották ki, és ez a 20. századra is érvényes. Ám ezek a járványok nem múltak el nyomtalanul: amikor az élőlények találkoznak egy kórokozóval, viszonylagos védettséget szereznek vele szemben, és a túlélők átadják az információkat utódaiknak. Ennek az alapvető fontosságát ismerte fel három tudós: Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman, amiért 2011-ben Nobel-díjat kaptak. A másodlagos védelmet az előbbire épülő szerzett immunitás adja, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezet teljesen védett minden fajta kórokozóval szemben.
Pontosan hogyan működik ez a bizonyos szervezeten belüli harc?
Ha idegen betolakodó jelenik meg, a fehérjék elpusztítják, lebontják, tönkreteszik, és ezzel megvédik a szervezetet. Csakhogy ennek a védelemnek van egy hibája: nem specifikus az adott kórokozóra. Ha új vírussal találkozunk, hosszú a lappangási időszak, mert sokáig tart küzdelem, amíg elpusztítják az ellenséget. De ezek a sejtek szerencsére képesek együttműködni a specifikus immunrendszerrel: kiismerik a kórokozók tulajdonságait, és ha legközelebb megjelenik a kórokozó, antitest termelődik, és már nem telik el több hét a gyógyuláshoz: néhány nap alatt lezajlik, vagy ki sem alakul a betegség.
Mivel mindig új vírusok jelennek meg, ez egy vég nélküli folyamat?
A kórokozók mutálódnak, de szerencsére általában csak egy-egy részük. Nyugodtan bízhatunk a szervezetünkben, ha immun-rendszerünk genetikailag érett és kellőképpen aktivált állapotban van.
Változó az, hogy ki milyen erős immunrendszerrel születünk?- kérdezheti.
Valóban, eltérő tulajdonságokat öröklünk. A láz például a védekezés tünete, mégsem mindenkinél jelenik meg azonos kórokozónál. De az öröklésen kívül rengeteg mindennek van szerepe: az életkornak, a hormonális hatásoknak, a környezetnek… és persze az életmódnak. A veleszületett immunitáson nem tudunk változtatni, ám a szerzettért nagymértékben felelősek vagyunk: legalább 50 százalékban rajtunk múlik, hogy mennyire ellenálló a szervezetünk.
Mit tehetünk azért, hogy ez a lehető legjobb szintű legyen?
Mindenki azt hiszi, hogy állandóan csúcsra lehet járatni az immunrendszert, holott ha meggondoljuk: még egy sportoló sem tud mindig csúcsközelben teljesíteni, az előbb-utóbb visszaütne. Ehelyett kell egy alapvédettség, aminek több feltétele is van: egészséges életszemlélet és életvitel, minőségi étkezés, mozgás és elegendő alvás. És persze különféle készítményekkel lehet stimulálni az immunrendszert például akkor, a tudjuk, hogy jön az influenzajárvány. Védelmező rendszerünknek amúgy is van egy szezonális ingadozása; a vitaminraktárak kimerülése mellett ez a másik ok, ami miatt ősszel vagy télen könnyebben betegszünk meg.
Van, aki az első hideg napon megfázik, más betegállomány nélkül vészeli át a telet. Miért?
Sokat számítanak a környezeti faktorok és – bár sokan nem is gondolnák – a pszichés tényezők. Pszichológiai, neurológiai, endokrin- és immunológiai folyamatok egymásra hatnak, ez együttesen adja a szervezet adaptációját. A stresszhatás például jelentősen befolyásolja ezt. Nem egy ideges dühkitöréssel van a gond, hanem azzal, ha tartós feszültségnek vagyunk kitéve, és nem tudjuk kiadni magunkból. Mindenki le akarja győzni a stresszt, pedig nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni hozzá, fokozatosan edzeni a testünket.
Hogyan alakult ez a rendszer?
Az élővilág evolúciója során számos olyan mechanizmus alakult ki, amely az idegen behatolók nagyon gyors elpusztítását vagy hatástalanítását biztosítja, így akadályozva meg a kórokozó elterjedését, illetve nagymértékű elszaporodását a megtámadott szervezetben. Ismerve a káros mikrobák gyors szaporodási ütemét - számos baktérium tömege például húsz percenként megduplázódhat, ami persze függ a környezeti tényezőktől is - a hatékony azonnali reakció a gazdaszervezet túlélése szempontjából alapvető fontosságú. A kórokozó mikrobák, a patogének azonnali elpusztításában döntő szerepe van az úgynevezett természetes vagy veleszületett immunrendszernek, amely a szervezetbe jutó kórokozót rögtön felismeri és elpusztítja: ennek köszönhető, hogy sokszor észre sem vesszük a káros mikrobák támadását. Ahogy az immunológus mondja, az említett, a születésünk pillanatától jelenlévő immunrendszer mellett, az idő múlásával egy másik védekező-mechanizmus is kialakul – ez a szerzett immunitás –, ami folyamatosan „tanulja” az addig ismeretlen, új kórokozók azonosítását. „Míg a velünk született immunitás a fagocitákra, addig a szerzett immunitás a limfocitákra épül, ami egy másik fehérvérsejt-típus. Nagyon leegyszerűsítve: amikor a kórokozó a szervezetbe kerül, az a limfociták átalakulását indítja el. Ennek a folyamatnak a végén válik képessé a limfocita arra, hogy az adott idegen anyagra kialakítsa a hatásos pusztító mechanizmust. Így jönnek létre az immunglobulinok, amelyek a konkrét baktérium, gomba, parazita ellenanyagai. És még egy érdekesség: a memóriasejtek – ezek is a limfocitákból alakulnak ki – tovább keringenek s szervezetben, s mivel emlékeznek egy-egy adott kórokozóra, egy újbóli találkozás alkalmával sokkal gyorsabban képesek aktiválni a szükséges immunválaszt” .Nézzük, mi történik akkor, ha köhögő, tüsszögő emberrel utazunk a villamoson. A levegőbe ilyenkor influenzavírusok repülnek, amiket belélegzünk, ám – s ezt mindenki tapasztalta már -, nem minden esetben betegszünk meg egy-egy ilyen találkozás után. Ez annak köszönhető, hogy az előbb bemutatott, állandóan készenlétben álló sejtek és molekulák megakadályozzák a kórokozó-fertőzést, lehetetlenné teszik a vírus nagymértékű elszaporodását. Előfordul azonban, hogy a tüsszentés nem marad hatástalan: a szervezetünkbe jutó kórokozó eléri, hogy másnapra-harmadnapra belázasodjunk, fájjon a fejünk, gyengének, egyszóval betegnek érezzük magunka. Ennek leggyakoribb oka az, hogy olyan nagy mennyiségű vírus jut a szervezetünkbe, aminek a leküzdésére a természetes immunrendszer elemei már nem képesek. Ekkor válik szükségessé a jóval bonyolultabb, de nagyon hatékony rendszer, a már említett szerzett immunrendszer aktiválása. Környezetszennyezés, bizonyos gyógyszerek, élelmiszerek, stressz – hogy csak néhányat soroljunk azok közül a tényezők közül, amik mind alkalmasak arra, hogy összezavarják az immunrendszerünket. Az effajta kisiklás kóros folyamatok kialakulásához vezethet: ilyen eset például az, amikor az immunrendszer saját struktúrákkal szemben kialakult toleranciája megszűnik, különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg. Ezek a folyamatok vezetnek az úgynevezett autoimmun betegségek – ilyen például a szklerózis multiplex -, amik a lakosság 6-7 százalékát érintik. „Az is betegségekhez vezet, ha az immunrendszer egy jelentéktelen külső anyagot - virágpor, porszem -, ellenségként kezel, s hevesen, túlzott reakcióval csap le rá: ez tapasztalható az allergiás reakciók során” Egyébként immunrendszerünk védelme és erősítése érdekében mi magunk is sokat tehetünk: bár csodaszerek és csodamódszerek nincsenek, de a testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a vitaminok és nyomelemek megfelelő mennyiségű bevitele, és - ne feledjük - a stressz csökkentése mind az immunrendszer jó működéséhez vezet.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-02-18 17:50:43