Tisztelt M. Patricia!

Érdekes és fontos kérdést tett fel,amelyeket nemzetközi kong-resszusokon szoktam kapni. A helyzet az, hogy a CD4 sejteket általában helper, stimuláló jellegűek, a CD8 sejtek pedig szuppresszor funkciójúak általában. Napjainkban azonban nem a funkciót mérik, miként azt korábban végeztük{utalok itt korábbi közleményeinkre:
(1.Balázs, Cs., Stenszky, V., Kozma, K., Farid, N.R. (1984) Specific suppressor T cell function in a patient with Graves` disease and her healthy identifical twin.Clin. Endocrinol. 20: 683.

2.Balázs, Cs., Farid, N.R. (1984) Effect of triiodothyronine on the short-lived and Concanavalin-A generated suppressor T-cell functions.Clin. Invest. med. 7: 157.}. A funkció helyett un. cell sorter segítségével a CD4 és CD8 sejtek számát határozzák meg (funkció nélkül!). Ezek azonban nem feltétlenül vannak korralációban a funkcióval. Másrészt autoimmun betegségeben a CD8 ról leváló fehérje a szolublilis CD8 molekula szintje megmelekedik , mert a sejtek aktiválódnak. Tehát a sejtarány valóban lehet csökkent a sejtek funciójától függően.{Balázs, Cs., Bokk, A., Farid, N.R. (1994):Serum soluble CD8 concentration is an indicator of disease activity in patients with Graves` disease. Thyroid 4: 27.} A hormonok valóban képesek a sejtarányokat megváltoztatni, miként azt egyik közleményünkben az irodalomban először publikáltuk (ld.2. irodalom).
Másrészt az SLE diagnózisa nem egyetlen laboratóriumi értéktől függ. Jelenleg 11 kritériuma van, s ebből 4 kritériumnak kell teljesülnie a diagnózis kimondásához és a kezelés elkezdéséhez. A laboratróriumi adatokat úgy szokták elgondolni, mint egy varázsgömböt, amelyből minden megtudható. Jól lehet a vizsgálatok segítséget jelenthetnek, de távol sem a betegséget bizonyító erejü adatok.
Fontos az is, hogy az NDC(nem differnciált kollagenózis) jelzi, hogy a betegség még kialakulában van, de pontos iránya még nem igazolt.

Tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2017-05-21 13:01:12