Tisztelt Liliána!
Köszönöm levelét. Több problémakört érintett, ezekre vizsgálat nélkül az alábbiakat válaszolhatom:

I. A pajzsmirigy alulműködésében (hypothyreosisban) a viselkedési és pszichológiai tünetek sokszor nem specifikusak, egyaránt jelentkezhetnek a pajzsmirigy csökkent működésekor és depresszióban. Ezek közül említést érdemel a fáradékonyság, a pszichomotoros lelassulás, a tanulási képesség csökkenése, az aluszékonyság, kedvetlenség és más hangulati zavarok (anergia, dysphoria). Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy! )meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, testszerte vizenyő (ödema) lépnek fel. Gyakoriak a kognitív funkciózavarok: memóriazavar, tanulási nehézség, a gondolkodás lelassulása, figyelmetlenség. Ez azt eredményezi, hogy a tünetek jelentkezésekor nem lehet tudni, vajon hypothyreosis, depresszió, idős betegek esetében, agyi érelmeszesedés (cerebrosclerosis) okozta tünetekkel állunk-e szemben. Ami az időskorúakat illeti, nem egységes a vélemény: egyes vizsgálatokban összefüggést mutattak ki az emelkedett TSH-szint és a depresszió között, más vizsgálatokban nem tudták ezt megerősíteni. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy különösen időseken az enyhe (ún. szubklinikus) hypothyreosis és a depresszió, valamint a kognitív funkciók romlása egymástól különálló, csak egyidejűleg jelentkező kórképek is lehetnek, amelyek között nincs ok-okozati összefüggés. Bonyolítja a kérdés tisztázását, hogy depresszióban, aluszékonyságban viszonylag gyakori az autoimmun thyreoiditis, ez különösen a rapid, ciklikus, bipoláris betegségre jellemző. A 60 év feletti nők akár 10%-ában emelkedett lehet a szérum TSH-szintje (5–10 mE/l), egyúttal thyreoidea elleni antitest-pozitivitás is kimutatható. A pszichés betegség miatt lítium tablettákat szedő betegek közel 20%-ban alakul ki csökkent pajzsmirigyműködés. Hasonlóan csökkent működést okozhat sok olyan gyógyszer, amelyet nem a pajzsmirigybetegségre szednek a betegek. Ezek közül a legfontosabban a szívbetegek által gyakran szedett, nagy mennyiségű jódot tartalmazó Cordarone tabletta, vagy a Betadine hüvelykúp, ill. fertőtlenítő oldat. Sokirányú pszichológiai tesztekkel végzett tanulmányokban arra hívták fel a figyelmet, hogy ezeknél az embereknél, a kontrollokhoz viszonyítva, gyakrabban lépnek fel alvászavarok, szorongás és testi (szomatikus) panaszok, amelyek a pajzsmirigy kezelésével megszüntethetők. A thyroxin és szelén együttes bevitelével az aluszékonyság és a kognitív funkciók egyaránt tovább javíthatók.
Továbbá, az experimentális adatok azt bizonyították, hogy a hipotireózis a kora magzati fejlődés során számos morfológiai, biokémiai és funkcionális változást eredményez a fejlődő agyban. A kérdés úgy merült fel, hogy miként hat a csökkent pajzsmirigyműködés, a tanulásra, a memóriára és az agyi BDNF szintekre? Ezt a problémát először állatkísérletekben, majd emberben is részletesen vizsgálták.
Mi a BDNF?
A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) egy agyi eredetű növekedési fehérje, amelyik fontos szerepet játszik van az idegrendszer megfelelő működésében, a memóriában. Először állatkísérleteket végeztek, ennek lényege a következő volt: a hypothyreosis indukálódása az anyáknál az ivóvíz 6-propil-2-tiouracilt (PTU)-al történő kezelése volt (100 mg /l) egészen a terhesség végéig. Az szülés után a patkány kölykök tanulási és memória képességeit határozták meg. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a magzati időszakban és a korai posztnatális periódusban bekövetkező hypothyreosis összefügg a térbeli tanulás és memória csökkenésével, valamint az agyi BDNF szint csökkenésével mindkét nemben. Ugyanakkor azt a meglepő felfedezést tették, hogy a pajzsmirigy-hormon elégtelenség által kiváltott viselkedésbeli és neurokémiai rendellenességek vissza-fordíthatók a pajzsmirigy—hormon adagolásával és testmozgás fokozásával (Shafiee SM és munkatársai: Neuroscience. 329:151-61. doi:10.1016/j.neuroscience. 2016.04.048.
Emberben a csökkent pajzsmirigy működésű egyénekben szintén alacsony BDNF szintet mutattak ki. Általánosságban véve pedig a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal kapcsolható össze, mint az Alzheimer-kór, a gyorsabb öregedés és a depresszió. Következtetés, az anyai hipotireózis hatása a terhesség alatt a tanulásra, a memóriára és, ezért a terhesség alatt a pajzsmirigy működése mindenképpen indokolt.
A BDNF-szint étrenddel és életmódbeli változtatásokkal is növelhető.
Mi növeli a BDNF-szintet?
1. Intenzív testmozgás
Több más pozitív fizikai és pszichológiai hatása mellett a rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli. A megfelelő hatáshoz a maximum pulzusszámod 60-75%-át érdemes legalább 30 percig fenntartani. Egy-egy edzés ugyanakkor önmagában nem sokat jelent, a megfelelő hatáshoz rendszeres testmozgás szükséges.
2. Időszakos éhezés és kalóriamegvonás
Az időszakos éhezés (pl. heti egyszeri koplalás) és a kalóriamegvonás (azaz a mindennapos kalória bevitel csökkentése) nagy valószínűséggel megnöveli az emberek várható élettartamát és általános egészségét, valamint növeli a BDNF-szintet is. Ahogy a mozgásnál, itt is hosszabb távú elkötelezettség szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. A túlsúlyos nők BDNF-szintje alacsonyabb, amiben szerepet játszhat az is, hogy ők jellemzően kevesebbet mozognak, és náluk a kalóriamegvonás pozitív hatásai sem érvényesülnek.
3. Ártalmas ételek elkerülése
A finomított cukor és a telített zsír fogyasztása csökkenti a BDNF-szintet, ezért érdemes minél inkább visszafogni ezek használatát. Az étrend megváltoztatása itt sem azonnal, hanem néhány hónap alatt éri el a hatását.
4. Speciális ételek és étrend kiegészítők fogyasztása
Több ételről és étrend kiegészítőről is kimutatták, hogy pozitív hatással van a BDNF-szintre. Ilyen például a kurkuma, a zöld tea, az omega-3 zsírsavak (DHA) és a rezveratrol .
5. Napozás
A BDNF-szint évszakos változást mutat, amit nagyban befolyásol a napos órák száma. Egy kísérletben a két és fél hónapon át szedett 2000 IU mennyiségű D-vitamin viszont nem befolyásolta a BDNF-szintet ezért valószínű, hogy a napfény nem a D-vitamin szintjének növelése útján fejti ki BDNF-növelő hatását.
6. Szociális élet
A fiatalkori aktív szociális környezet a BDNF-szint hosszan tartó megnövekedésével járhat. Valószínűsíthető, hogy az aktív társasági életnek később is pozitív hatása van.
7. Tanulás
A tanulás növeli a BDNF-szintet az agy érintett területein. Mindez arra utal, hogy érdemes minél több területen rendszeresen képezni magunkat.
8. Stressz és depresszió kerülése
A krónikus és az akut stressz is csökkenti a BDNF-szintet, és a depressziós betegekben is alacsonyabb szint mérhető, ez utóbbiakban azonban az antidepresszáns és pajzsmirigy gyógyszerek segíthetnek!
9. Dohányzás abbahagyása
A dohányzók BDNF-szintje alacsonyabb a nem dohányzó társaikhoz képest, a dohányzás abbahagyása azonban megnöveli a szintjüket.

II. Ismert, hogy a pajzsmirigy „igazi” hormonja valóban a T3 (trijódtironin), amely 100-szor erősebb hatást fejt ki, mint az elő-hormonnak tekinthető T4 (tiroxin). Az enzimek (fehérjék), a dejodinázok (D1 és D2 enzimek) hatására képződik az aktív T3 és a biológiai hatással nem rendelkező ún. reverz T3 (rT). Ráadásul az egyes szervekben az enzimek mennyisége eltérő lehet, ezért az aktív T3 mennyisége is különböző. Könnyen belátható, hogy a T3 a tulajdonképpeni gyógyszer, amelynek feladata a fenti tünetek megszüntetése. A TSH és a T4 tehát közel normális lehet, mégis a betegnek T3 hiánya van, mert nem képződött a szövetekben elegendő ebből a hormonból. Az esetek egy részében nincs is különösebb probléma, mert a szervezetben található enzimek megfelelő mennyiségű T3 képzését biztosítják. A gond az, hogy az enzim aktivitása nem mindig megfelelő és nem mindenkinél egyforma (!), ezért a fenti tünetek még akkor sem szűnnek meg, ha több T4-t kap a beteg. Ezekben az esetekben ugyanis nem képződik a kívánt mennyiségű T3, amely képes bejutni a megfelelő szervekbe.
Valóban van T3--t is tartalmazó gyógyszer, amelyet előző vizsgálat után (ha valóban indokolt) javasolhatok és felírhatok.

Megköszönöm kedves sorait és mielőbbi gyógyulást kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-04-29 16:52:39