Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!
Mandulagyulladás kapcsán küldtek el laborvizsgálatra (ekkor már egy hete antibiotikumot és fájdalomcsillapítót szedtem és nem volt jelentő javulás.)
A labor eredményen a TSH értéke 0,009 mIU/l lett (0,4-4). Emiatt elküldtek nyaki UH vizsgálatra.
Az ottani vélemény thyreoiditis, valamint eltérő echogenitású göbök mk pajzsmirigy lebenyben.
A jobb lebeny alsó pólusában egy 9 mm-es echoszegény göb, tőle dorsalsan egy 7 mm-es echodús göb. A bal lebeny alsó harmadában egy 9*12 mm-es, a felső pólusban laterálisan egy 9*14 mm-es echoszegény szegéllyel övezett , iso-echoicus göb).
Ezen eredmények mellett azonban a pajzsmirigy túlműködés semmilyen tünetét nem produkálom. Egyedül talán a pulzusom magasabb, de azt is csak vérnyomás mérés alapján tudom. A javaslat szerint betaloc tablettát kellene bevennem ha érzem hogy szaporább a szívverésem, viszont a vérnyomásom mindig 100/60 körüli ezért nem vagyok benne biztos a gyógyszer útmutatója alapján hogy ez tényleg használni fog-e, mivel a vérnyomást is leviszi, ennél lejjebb pedig szerintem nem kellene.
Kérdésem lenne, hogy önnek mi a véleménye,milyen terápiát alkalmazna, illetve milyen további vizsgálatot javasolna? Amennyiben ténylegesen pajzsmirigy problémám van miért nincs semmi tünetem? (Jelenleg a háziorvosom szabadságon van és szeretném megnyugtatni magam hogy nincs komolyabb problémám, vagy mégis aggódjak?)
Mandulagyulladás kapcsán küldtek el laborvizsgálatra (ekkor már egy hete antibiotikumot és fájdalomcsillapítót szedtem és nem volt jelentő javulás.)
A labor eredményen a TSH értéke 0,009 mIU/l lett (0,4-4). Emiatt elküldtek nyaki UH vizsgálatra.
Az ottani vélemény thyreoiditis, valamint eltérő echogenitású göbök mk pajzsmirigy lebenyben.
A jobb lebeny alsó pólusában egy 9 mm-es echoszegény göb, tőle dorsalsan egy 7 mm-es echodús göb. A bal lebeny alsó harmadában egy 9*12 mm-es, a felső pólusban laterálisan egy 9*14 mm-es echoszegény szegéllyel övezett , iso-echoicus göb).
Ezen eredmények mellett azonban a pajzsmirigy túlműködés semmilyen tünetét nem produkálom. Egyedül talán a pulzusom magasabb, de azt is csak vérnyomás mérés alapján tudom. A javaslat szerint betaloc tablettát kellene bevennem ha érzem hogy szaporább a szívverésem, viszont a vérnyomásom mindig 100/60 körüli ezért nem vagyok benne biztos a gyógyszer útmutatója alapján hogy ez tényleg használni fog-e, mivel a vérnyomást is leviszi, ennél lejjebb pedig szerintem nem kellene.
Kérdésem lenne, hogy önnek mi a véleménye,milyen terápiát alkalmazna, illetve milyen további vizsgálatot javasolna? Amennyiben ténylegesen pajzsmirigy problémám van miért nincs semmi tünetem? (Jelenleg a háziorvosom szabadságon van és szeretném megnyugtatni magam hogy nincs komolyabb problémám, vagy mégis aggódjak?)
Tisztelt Kérdező!
Én is szabadságon vagyok....Az antibiotikus kezelések gyakran okozhatnak gondot és endokrin betegségeket, mivel károsítják a bélflórát.A bélflóra pedig olyan, mint az ujjlenyomat: egyedi összetételű.Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas– felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára. A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépessége, azaz mikrobiom él a bélrendszerében. Ezekben több ezer baktériumcsaládnak több mint 100-szor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének! Tehát a bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.
A kórossá váló mikrobiom szerepe az emberi szervezetben
A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat.
A bélflóra felborulásától a betegségek megjelenéséig
A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitása) csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, „triggert” azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan a gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet. A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az un. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre (az immun- és endokrin rendszerre) hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek (un. IBS, Crohn betegség), elhízás, diabetesz, a pajzsmirigy autoimmun és a kardiovaszkuláris betegségek, az inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
Kezelés előtt immuno-endokrin kivizsgálását javaslom:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-06-28 12:35:37
Én is szabadságon vagyok....Az antibiotikus kezelések gyakran okozhatnak gondot és endokrin betegségeket, mivel károsítják a bélflórát.A bélflóra pedig olyan, mint az ujjlenyomat: egyedi összetételű.Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas– felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára. A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépessége, azaz mikrobiom él a bélrendszerében. Ezekben több ezer baktériumcsaládnak több mint 100-szor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének! Tehát a bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.
A kórossá váló mikrobiom szerepe az emberi szervezetben
A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat.
A bélflóra felborulásától a betegségek megjelenéséig
A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitása) csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, „triggert” azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan a gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet. A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az un. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre (az immun- és endokrin rendszerre) hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek (un. IBS, Crohn betegség), elhízás, diabetesz, a pajzsmirigy autoimmun és a kardiovaszkuláris betegségek, az inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
Kezelés előtt immuno-endokrin kivizsgálását javaslom:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2018-06-28 12:35:37
Olvasói értékelés: 5/3
.jpg){kind=small}