Tisztelt Veronika !

Az inzulin reisztencia anyagcsere-egyensúly felborulásának jellegzetes formája, melyet a 2-es típusú cukorbetegség előszobájaként is szoktak emlegetni. Az inzulinrezisztencia lényege, hogy a szervezet sejtjei nem érzékelik az inzulin hatását, „rezisztenssé” válnak. A szervezet ezt így próbálja javítani, hogy egyre több és több inzulint termel. A magas inzulin szint azonban már önmagában is sok szövődményt okoz és végül az inzulint termelő béta- sejtek kimerüléséhez, cukorbetegséghez vezet.Az inzulinrezisztencia azért veszélyes, mert mindössze olyan, kevésbé markáns tüneteket okoz, melyek más problémára is utalhatnak, így a diagnózis felállításáig hosszú idő eltelhet. Intő jel a menstruációs zavar, a nehezebb teherbeesés, a fokozott szőrnövekedés illetve a bőrproblémák kialakulása és a hízás. A normálisnál magasabb inzulinszint megemelheti a vérnyomást és a koleszterinszintet is, hosszú távon elhízáshoz, menstruációs zavarhoz és meddőséghez is vezethet. A magas inzulinszint mellett a magas vércukorszint is állandósulhat, így nagyon fontos a megfelelő étrend betartása és az orvosi kontroll. Kiderült, hogy az inzulinrezisztencia autoimmun betegség és keresni kell más betegség jelenlétét is. Az öröklődés mellett óriási szerepe van a betegség kialakulásában az életmódnak: nagyobb kockázat, amennyiben sok finomított szénhidrátot és telített zsírsavat eszel. A gyógyulásban is kulcsfontosságú a teljes őrlésű gabonafélék, a rostdús ételek, a hüvelyesek, a telítetlen zsírsavak és a magas magnéziumtartalmú ételek (pl. hal, spenót, babfélék) fogyasztása.
Az inzulin rezisztencia tünetei nagyon változatosak lehetnek, az alábbi problémák megjelenése esetén érdemes kivizsgáltatni, mi állhat a panaszok hátterében:

sikertelen testsúly-csökkentés (diétázás ellenére),
rendszertelen menstruáció,
teherbe esési képtelenség,
szőrösödés nem kívánatos helyeken (hölgyeknél; áll, bajusz, has, mell),
cukros ételek elfogyasztása után remegés, izzadás, koncentrációs zavarok,
gyakori hirtelen éhségérzet,
ha két étkezés között hosszú idő telik el és rosszullét (akár ájulás is) jelentkezik,
alvászavarok

Az inzulin rezisztencia gyanúja esetén (tünetek pozitivitása) elvégzett terheléses vércukor vizsgálat (OGTT) eredményeit a WHO által meghatározott kritérium rendszer szerint értékeljük, aminek használatát az ADA (Amerikai Diabetes Szövetség) és az EASD (Európai Diabetes Szövetség) is elfogadja.A WHO kritériumainak alkalmazása egységes megítélést biztosít. A 0’VC (éhomi vércukor) értéket normálisnak tekintetjük, ha az 6,0 mmol/l vagy ennél kisebb, IFG (emelkedett éhomi vércukor – impaired fasting glucose) fennállását állapítjuk meg, ha a 0’VC ≥ 6,1 és 0’VC < 7,0 mmol/l, a 7,0 mmol/l-t elérő vagy meghaladó 0’VC értéket pedig lehetséges diabetes mellitus jelzéssel minősítik.
Az IGT (csökkent glükóz tolerancia – impaired glucose tolerance) és a 2TDM (2es típusú diabetes mellitus) diagnózisát az OGTT eredmény alapján állítják fel.
Az IGT fennállását akkor mondjuk ki, ha a 120’VC ≥ 7,8 és 120’VC < 11,1 mmol/l volt, 2TDM fennállását pedig akkor állapítjuk meg, ha a 120’ VC a 11,1 mmol/l koncentrációt elérte vagy meghaladta.
Az inzulinkoncentrációkat 0’INS esetén 25 µU/ml, a 120’INS koncentrációt 45 µU/ml érték felett tekintjük kórosnak. Az inzulinrezisztencia kiszámítását az éhomi vércukor és az éhomi inzulinszintek felhasználásával a HOMA-IR értékekkel jellemezhetjük, amit 4,0 felett minősítettek kórosnak.
Tehát szigorú számolás alapján enyhe inzulin rezisztencia fennállhat,de ennek kimondásához más vizsgálatok is lényegesek lehetnek (erről korábban írtam, pl az un. adiponectin index). OGTT helyett adiponektin szint mérés?
A Medicine tudományos folyóiratban kínai kutatók korábban közzétett vizsgálata szerint a résztvevő 100 egészséges és 99 PCOS résztvevő adatait összehasonlítva a policisztás ovárium szindrómában szenvedő nők zsírszövete nem termel elegendőt az adiponektin nevű hormonból. Az adiponektin, az éhomi vércukorszint és éhomi inzulinszint értékéből számított adiponektin index ez alapján alkalmasnak bizonyult az IR és a metabolikus szindróma értékeléséhez. A jó hír, hogy ez nem pusztán egy érdekes kutatási eredmény, hanem már hazánkban is elérhető vizsgálat!

Üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2019-06-23 12:33:41