Tisztelt Kérdező!

Erről a fontos kérdésről ezen a honlapon is sokat írtam (ezt elolvashatja most is!). A kezelést egyénre szabottan célszerű indikálni, a szteroid kezelésnek lehet ilyen "mellékhatása"is. A "vizesedésnek ebben az eseten hormonális oka van, ezen célszerű volna változtatni.
Ami a protokollt illeti utalok az elmúlt év szeptemberben általunk rendezett Európai Pajzsmirigy Kongresszuson elhangzottakra:
"The protocol is not a gospel" Sajnos sem etikai, sem szakmai okok miatt terápiás javaslatot így levélben nem adhatok.
Jó egészséget kívánok, üdv:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-03-04 17:42:47

Tisztelt Ágota!

Valószínűleg az autoimmun gyulladás álla panaszai és tünetei háterében. A leírtak alapján gyógyszeres kezelést nem javasolhatok.
Az autoimmun folyamat kezelése indokolt. Immuno-endokrin vizsgálat indokolt. A műtét a leírottak alapján nem törvényszerű.

Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-03-03 15:57:38

Tisztelt Kérdező!

A klinikai tünetei és a küldött leletek alapján (amennyiben megbízhatók) pajzs,irigy túlműködés nem valószínű. Kérdéses, hogy az autoimmun folyamata milyen fokú, kap-e erre kezelést? A Syntroxine nem okoz éhséget.Immuno-endokrin kezelést javaslok,

Üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-03-02 18:09:22

Tisztelt Lilla!

Nem a TSH-val van baj, hanem azt a kérdést kellene feltenni, hogy ez miért van?
Mi a TSH ?
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon belüliek?
Fontos azonban tudni a következőket ( a teljesség igénye nélkül):
• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott gyógyszereket!
• a vizsgálati módszereket
• az beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat
• TSH elleni antitest jelenlétét
Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.
A szervetlen jódot is tartalmazó spirulinát nem javaslom. Immuno-endokrin vizsgálatot javaslok és az alapbetegségnek megfelelő kezelést (nem feltétlen hormonális kezelést).
Üdvözlettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-03-01 17:30:42

Tisztelt Judit!

Igenis lesz mód korábban !!!!!is vizsgálatra jelentkeznie (nem is értem, hogy eddig miért nem kapott kezelést...)
Kérem jelentkezzen Székely Melinda kolléganőmnél:
szekelymelinda66@gmail.com Szekelym@vipmail.hu
A további kezelést ekkor megbeszéljük.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-27 15:15:39

Tisztelt Kérdező!

A nyelv elsősorban izomszövetből és kisebb részben mirigyekből felépülő szerv. Felületét szemölcsök borítják, és itt helyezkednek el az ízlelőbimbók is. Számos alapvető életfunkció során nélkülözhetetlen szerepe van: táplálkozás, beszéd, ízérzés, de pl. a nyelvgyökön található nyelvmandula az immunvédekezésben vesz részt.
Az utóbbi évek kutatási eredményei bizonyították, hogy a nyelv ízek iránti képessége egyrészt öröklött, másrészt bizonyos betegségek hatására változik. Az ízeket a nyelv különböző részein érezzük. A legújabb kutatások bizonyították, hogy az édes és a keserű elkülönítésében örökletes faktorok, gének játszanak szerepet. Arról is egyre több adat áll rendelkezésünkre, hogy ezek az ízérzetért felelős gének gyakran társulnak egyes betegségekkel (daganatok, anyagcsere betegségek, stb.).
Nem véletlen az, hogy egyes emberek egyébként előnyös ételeket kellemetlennek (keserűnek) éreznek és ezért nem fogyasztják, másokból viszont túl sokat is esznek! Az ízek érzése ugyanis megváltozhat és ez a változás bizonyos betegséggel való társulást is jelezhet. A legmeglepőbb megfigyelést japánt kutatók tették az elmúlt év végén. Kimutatták, hogy nemcsak cinkhiányban, de egy bizonyos autoimmun idegrendszeri betegségben sem tudják a betegek az ízeket elkülöníteni. Ezt a jelenséget idegen szóval diszgeuziának hívjuk és érdekes módon az autoimmun eredetű pajzsmirigy betegségekben is megfigyelhető.
A „nyelvégés” (égő érzés a nyelven és a száj nyálkahártyán) néha nagyon nehezen kezelhető betegség. Bizonyos vitaminok hiánya (A, B), hormonális változások, vészes vérszegénység, cukorbetegség lehetnek a háttérben, de gyakran észlelhető a reflux-betegség kísérő tüneteként is.
Az ízérzés csökkenése (hipogeúzia) vagy elvesztése (ageúzia) rendszerint a nyelvet érintő betegségekre vezethető vissza. A jelenség megfigyelése nem csak azért hasznos, mert korán felhívja a beteg és orvosa figyelmét a pajzsmirigy autoimmun betegségére, hanem azért is, mert a gyógyulás után az ízek érzése teljes mértékben helyreállítható.
Tehát az ok megkeresése esetén az állapot gyógyítható.
Tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-27 08:23:17

Tisztelt Egy aggódó szülő!

Gratulálok pici lányukhoz. A TSH érték a születés után a babákban általában magasabb, ezért önmagában aggódni nem kell. Nem zárható ki azonban a szülés utáni autoimmun pajzsmirigygyulladás, ezért a mamánál immuno-endokrin vizsgálat indokolt (PPT?).

Tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-27 08:15:05

Tisztelt Kérdező!

Valóban lehet pajzsmirigy gyulladása. Először a pánik tüneteket és a depressziót kellene kezelni. Ezt követően a laboratóriumi vizsgálatok kontroll,át javaslom, s amennyiben szükséges immuno-endokrin szakrendelésen vizsgálat, sze. kezelés.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-26 15:13:22

Tisztelt Kérdező!

Először a pánik és a depresszió tüneteit lenn célszerű kezelni, majd javulás utána tesztet kellene megismételni és akkor fizikális és egyéb vizsgálat után oki, egyénre szabott kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-25 16:43:58

Tisztelt Anna!

Remélem ez csak átmeneti jelenség és fokozatosan megszűnik. Terehhségéi oxémiát kizárták?...
A panaszai miatt MagneB6-t javaslok.
Ha panaszai nem csökkenek, akkor soron kívüli vizsgálatot javaslok.
Jó egészséget kívánva, kontrollra várom,
tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-24 16:41:13

Tisztelt Detti!

Gratulálok a kitűnő kérdésfeltevéshez! Szinte minden újságban, hirdetésben szerepel az immunrendszer, immunreakció, de ha kicsit is "megkaparjuk" a kérdést, akkor kiderül,hogy a hirdetők, vagy a szerzők nem tudják, hogy miről is van szó.Kedvenc témám: tudják-e a kollégák (nem a betegek!), hogy a az antitesteknek mi a funkciójuk? Tudják-e hogy vannak pl. stimuláló antitestek is? Ezekről sokat írtam, előadást is tartottam, de úgy tűnik hiába. Szomorú, tragikus napjaink rémtörténete a koronavírus járvány, amelyről ezen a honlapon is írtam, nem váltott ki komoly érdeklődést.Itt hely hiányában csak a leglényegesebbek felvázolására vállalkozhatok.

Az immunrendszer tulajdonképpen a legfejlettebb, bár fejlődéstörténeti szempontból a legfiatalabb szervünk. Csak a legfejlettebb állatok és az ember rendelkeznek vele. Létezik egy korábban kialakult védőrendszerünk is, mely kapcsolódik az immunrendszerhez, de nem azonos vele, ennek a védőrendszernek az első vonalai a bőr- és a nyálkahártyák. Ez természetesen vonatkozik a gyomor-bélrendszer, a légzőszervek és bizonyos szempontból az urogenitális (húgyivarszervek) rendszer testen belüli, nyálkahártyával borított felületeire is. A védelmet szolgálja a bor elszarusodó hámsejtrétege, de a bor irharétegének mirigyváladéka is, mely baktericid hatású. Ugyanezt a célt szolgálja a szervezeten belül levő számos FAGOCITA hajlamú sejt és enzim, vagy a máj Kupfer-sejtjei és a tüdőalveolusok MAKROFÁGJAI.

Immunrendszerünknek az a feladata, hogy a szervezet integritását, sértetlenségét és individualitását, karakterét fenntartsa. A legnagyobb veszélyt e feladatának ellátásában nem a külső tényezők jelentik, hanem a szervezeten belül keletkező rosszindulatú sejtek. Éppen ezért a belső rend fenntartása a fő feladata. Az immunrendszer kialakulásával tehát két védőrendszer áll szervezetünk rendelkezésére, és ezek optimálisan együttműködve kiegészítik egymást, vagyis az immunrendszer is képes szembeszállni a külső ártalmakkal.

Az immunrendszer felépítése és származása
Az immunrendszer celluláris (sejtes) és humorális (molekuláris) részre osztható. A sejtes elemek limfociták és makrofágok. A molekuláris elemek antitestek (ellenanyagok), komplementumok (olyan anyagok, melyek az antigén-antitest találkozásakor e komplexumhoz kötődnek, mintegy megjelölve azt), limfokinek, monokinek stb. A makrofágok a szervezetben elszórtan találhatók az antigének gyakoribb előfordulási helyein, ahol az antigéninger a legerősebb. A limfociták a nyirokrendszerben helyezkednek el (lépben, nyirokcsomókban, bélnyirokplakkjaiban, bélfodri nyirokcsomókban, légutakban levő nyirokszövetekben és a csontvelőben) és a vér- és nyirokkeringés segítségével állandó ellenőrzést végeznek az egész szervezetben. A makrofágmonociták a nem specifikus védekezőrendszer elemei, míg a vérben keringő leukociták (fehérvérsejtek) 20-30%-a limfocita és az immunrendszer sejtes eleme.

A limfociták eredetüket tekintve kétfélék: Timus (csecsemőmirigy) eredetű T-limfociták, és a madarak Fabricius-féle tömlőjéből izolált és arról elnevezett B-limfociták, melyeket emlősökben a csontvelőből, az emésztőszervek nyirokcsomóiból, garatmandulából lehet kimutatni. A T-limfocitákat működésük alapján szintén két csoportra lehet osztani. A) Reguláló (szabályozó) és B) effektor (végrehajtó) limfocitákra. A reguláló limfociták funkciójuknak megfelelően fokozzák az immunválaszt - az antitestképzéssel, illetve elősegítésével -, ezek a HELPER (segítő) sejtek; vagy csökkentik, illetve leállítják azt, ezek az elnyomó, SZUPRESSZOR sejtek.

Az effektor sejtek a celluláris (sejtes) immunreakciókért felelősek. Az antigénsejtek elleni citoagresszív sejtek a gyilkos, killer-sejtek. A burzaekvivalens (burzaeredetű) B-limfociták a különböző immunglobulinokat termelik. A B memóriasejtek feladata a megszerzett antigénfelismerés megőrzése és ismételt antigénexpozitió esetén a gyors antitestválasz (ellenanyag-termelés).

A B memóriasejtek rövid élettartamúak (2-4 nap), míg a T-limfociták hosszú életűek, és klónjuk a specifikus antigénre való reakciókészségét megőrzi. Az immunrendszer tömege jelentős, mintegy 1,5-2 kg.

Antitestek - ellenanyagok - immunglobulinok: Az immunitás fő közvetítői és hordozói az immunglobulinok. A B-limfociták és a belőlük átalakult plazmasejtek termékei. A termelés antigénhatásra indul meg. Az immunglobulin M (IgM) az elsődleges immunválasz globulinja. Nagy molekulatömegű és általában Gram-negatív (Gram-festés szerint nem festődő) baktériumokkal kapcsolódik össze. Az IgG az emberi szérumban a legnagyobb mennyiségben előforduló immunglobulin. A méhlepényen keresztül a magzatba is átjut. Az IgA baktérium- és vírusellenes. Speciális formája a szekretoros IgA, mely a könnyben, a tüdő és bélrendszer nyálkahártya-váladékában nagy mennyiségben fordul elő. Felületi antibakteriális, antivirális hatása van. Az Igd felületi antigén, a limfociták felületén található. Az IgE szérumban történő előfordulása olyannyira csekély, hogy alig mutatható ki kémiailag. Nyálkahártyák váladékában fordul elő, és a nyirokutakon át jut a vérbe. Parazitás betegségekben a sejtes citotoxicitás fő tényezője. Allergiás kórképekben koncentrációja megnő.
Misi ez a"folyékony idegrendszer": Az immunrendszer nemcsak testünk egy meghatározott helyén található, hanem az egész szervezetet behálózó mirigyek és szövetek bonyolult szövevényéből áll. Sejtjei és molekulái a nyirok- és vérkeringéssel minden szervünkhöz eljutnak. Áthatolnak az érfalakon és a környező szöveteken, kutatva a szervezetbe került idegen anyagok után. Szinte letapogatnak minden anyagfelületet, sejteket, és a bennük tárolt -, és már korábban rögzült - információk alapján kiszűrik az ártalmas, testidegen anyagokat. Mivel immunrendszerünk hallatlanul nagyszámú információ hordozója és feldolgozója, logikusnak tűnik párhuzamba állítása idegrendszerünkkel. Mindkét rendszer reagál a külvilágból érkező ingerekre, mindkettő képes azokat feldolgozni és a benyomás-információkat megőrizni. De az immunrendszer felismeri azokat a mutáció vagy sérülés miatt megváltozott saját testi sejteket is, melyek kiinduló pontjai lehetnek egy rosszindulatú szövetszaporodásnak. Immunrendszerünk általában saját sejtjeinket nem támadja meg, azokat már az embrionális kortól kezdve ismeri. Ez a saját testtel szembeni tolerancia azonban csődöt mondhat például az AUTOIMMUN-betegségek esetében.
Az immunrendszer működése:
Mi történik akkor, ha szervezetünkbe kerül példának okáért egy szúrt seben keresztül néhány, az immunrendszer által testidegennek talált baktérium? Minden valószínűség szerint először egy falósejttel kerül kapcsolatba, mely bekebelezi, majd a testidegen fehérje-molekula információs anyagát továbbítja a T-segítő (helper) sejteknek. Ezek kémiai hírvivő anyagokat, mediátorokat bocsátanak ki, amik riadóztatják a T-killer sejteket és a B-limfocitákat. Ha az immunrendszer már találkozott és felismeri a baktérium-antigént, az emlékezősejtek segítségével olyan gyorsan és tömegesen tudnak aktiválódni a különböző immunsejtek, hogy a baktériumok elszaporodására a legcsekélyebb esély sem marad. Ha ez az első találkozás a baktériummal, akkor az idegen antigénnek lehetősége van az elszaporodásra, sejtek elpusztítására, méreganyagok felszabadítására. Ennek külső jele a sérülés környékének duzzanata, vörösödése, fájdalmassága, melegsége. Közben az immunrendszer mozgósítja védelmi erőit, killer sejteket, antitesteket (ellenanyagot) termel, melyek célzottan ráhangolódnak a baktérium antigénjére. Az antitest a baktériumok felületén levő antigénekhez kapcsolódik, közömbösíti a baktériummérgeket, megakadályozza a baktériumok mozgását és informatikai jeleket ad a falósejteknek a baktériumok bekebelezésére. Ez a célzott és DNS-RNS úton kódolt védelem-riasztás 4-5 napot vesz igénybe, és ezalatt a vér celluláris immunsejtekkel telítetté válik. A takarító munka már a falósejtek dolga. E fokozott védelmi riasztás eredménye a behatoló baktériumok felszámolása, és a behatolás helyén kialakult gyulladásos folyamat a mellékvese-kéreghormon támogatása mellett megszűnik. A T és B sejtek közül néhány EMLÉKEZŐ-sejtté alakul át, és tárolja a behatoló antigén molekuláris szerkezetét. Az immunrendszer sejtes elemei közötti informráció átvitelt kémiai üzenetközvetítő anyagok, mediátorok, neurotranszmitterek végzik. A NEUROTRANSZMITTEREK hormonok, timozinek (a timuszból), limfokinek (a limfocitákból) a szervezet jelvivő anyagai.
Kiderült, hogy ezek a peptidek az egész testünket behálózó információs rendszert képeznek, nemcsak a korábban megjelölt belső elválasztású mirigyekben termelődnek, hanem szinte mindenütt a testben. Csupán mennyiségi eltérés tapasztalható termelődésük különböző helyszínei között. Így ez a rendszer integrálja a pszichés-hormonális és immunrendszert is. Ennek a ténynek a felismerése egészen új távlatokat nyitott meg a betegség-egészség fogalmak értelmezésében és az e két pólus közötti kapcsolóhidak átjárhatóságáról. Vagyis a gondolatok és érzelmek éppen úgy létrejöhetnek a test bármely részében, az emésztő- és légzőrendszerben, a szívben, mint az agyban, hiszen ezeken a helyeken is ugyanazok a peptidek keletkeznek. A peptidek szintjén minden összefügg mindennel. Ami az agyban valamilyen változást hoz létre a peptidek szintjén, az a szervezet bármelyik részén a sejtek számára érthetővé válik, ahol azok rendelkeznek a megfelelő receptorokkal, érzékelőkkel. Egy test, ami gondolkodik és egy agy, amely közvetlenül avatkozik be a test fiziológiájába. Így válik érthetővé, hogy miképpen lehet a szervezet egységes egész. A peptideken és receptoraikon keresztül a különböző szervek és szervrendszerek képesek egymást befolyásolni, gátolni vagy serkenteni anélkül, hogy az idegrendszer közvetítésére szükség volna. Az agy mégis mindenről értesül. Érzéseink kialakulása, megfogalmazódása az agy LIMBIKUS areájában történik. Mivel érzéseink alapvetően peptidek, neurotranszmitterek által motiváltak, immunrendszerünk készenléti állapota is mindig visszatükrözi ezt a meghatározottságot. A jó fizikai állapot és közérzet az immunrendszer akciókészségét fokozza, a deprimáltság, depresszió pedig gyengíti a védekező rendszer aktivitását.
A STRESSZ-állapot alapvetően befolyásolja az immunrendszer egyensúlyát, homeosztázisát, vagyis azt a képességét, hogy antigén hatásra megfelelő hatékonysággal reagáljon, de ez a reakció csak addig tartson, ameddig az antigén inger fennáll. Ha a mellékvese-kéreghormonok, a kortikoidok mennyisége emelkedik a vérben, akkor az csökkenti az immunrendszer aktivitását. Részben ennek köszönhető a stresszhelyzetek betegségfokozó hatása. A stresszel kapcsolatos kutatások bebizonyították, nem az a lényeges, ami történik velünk, hanem az, hogy azt hogyan éljük meg, hogyan vagyunk képesek feldolgozni. És ez már az agykéreg és a limbikus rendszer feladata. Megfelelő tréning hatására az agykéreg védekező és a stressz hatásokat transzformáló intelligens szellemi tevékenységének eredményeképpen az érzelmeket feldolgozó és erre reagáló limbikus rendszer negatív reakcióját képes mérsékelni. Ugyanakkor meg kell említeni az ún. EUSTRESSZ-t, a kívánatos, az aktív szellemi és fizikai tevékenységhez nélkülözhetetlen stressz hatást. Ez az állapot olyan mértékű szimpatikus tónust jelent, mely alkalmassá teszi az embert magas szintű szellemi és fizikai feladatok végzésére. Ez a stresszhelyzet csak a feladat elvégzéséig tart, alacsonyabb vérnyomás-emelkedéssel, vércukor szinttel. Ezeket az eseteket úgy is értelmezhetjük, mint alkalmazkodóképességünk, adaptációnk edzésprogramját. Természetesen az eustressz nem gátolja az immunrendszert.
Immunbetegségek:
Immunbetegségnek tekinthető minden olyan állapotzavar, mely összefügg az immunrendszer várható, vagy már megindult reakciójával. Az immunbetegségek három variációra vezethetők vissza funkcionálisan: hiper- vagy hipofunkcióval kapcsolatos megbetegedésekre, valamint az immunrendszer szerveiben kialakult rosszindulatú elváltozásokra.
Zűrzavar a védelemben:
Úgy tűnik, hogy szervezetünk toleranciakészsége elégtelen azokkal a környezeti kihívásokkal szemben, melyek az utóbbi évtizedben elárasztották. Amíg korábban csak a természetes antigének támadtak bennünket, mint a virágporok, házipor, állati szőrök, egyes élelmiszerek, vagy a túlzott napsugárzás, addig napjainkban a civilizáció szennye szinte áttekinthetetlen mennyiségű szintetikus antigént zúdít ránk festékek, gyógyszerek, vegyszerek, élelmiszer-adalékanyagok stb. formájában.
Immunrendszerünk túlságosan igénybe van véve, és már képtelen elviselni mindazt, amivel szervezetünket terheljük. Ezért egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben reagál olyan antigénekre, melyek a szervezet számára nem jelentenek veszélyt, vagy nem akkorát, mint amekkora az immunválasz. Az allergiás immunreakció egyre gyakoribb. A túlérzékenységi reakció, a hiperszenzibilitás olyan panaszok mögött is előfordulhat, melyekkel nem szoktuk kapcsolatba hozni. Az allergiás tünetek nem korlátozódnak csak náthára, kötőhártya-gyulladásra, viszketésre, bőrpírra, hanem néha hasmenésben, gyomorégésben, fejfájásban, izomfájdalmakban, gyermekeknél koncentrációzavarokban is megnyilvánulnak. Az allergia téves immunválasz. Autoimmun-betegség esetén a szervezet immunrendszere saját, antigén-tulajdonságaiban nem változott szövetei, sejtjei ellen reagál. Az immunrendszer hipofunkciójára jó példa a szerzett immunhiányos szindróma az AIDS.
Bocsánat, de már nincs módom folytatni, bár még sok ismeretátadás volna kívánatos!!!.
A lényeg az, hogy ne dőljenek be semmiféle "csoda` vitaminnak, diétának. A korábbi idők étrendje és életmódja mellett nem volt ilyen sok autoimmun betegség. Röviden tehát " vissza a gyökerek-hez, étrendben, életmódban,érzelmi kapcsolatokban, életcélokban,kisközösségi szerveződésben.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-23 14:35:42

Tisztelt Kérdező!

Nagyon köszönöm kedves és méltatószavait, amelyek be kell vallanom jól estek. Valóban eddig is segíteni szerettem volna, de az elkövetkezőkben a "tisztelt rendőrség" jóvoltából már nagy valószínűséggel nem tehetem. A rosszindulatúság nem csak a göbökre vonatkozik!........
A tumor marker valóban segítség egyes daganatok diagnózisában, ill. a növekedésének,ill. gyógyulásának jelzésében. Hozzá kell azonban tenni, hogy minden tumornak vannak "speciális " egyedi markerei, ezért nem mindegy, hogy melyiket és mikor vizsgálják.
Jó egészséget kívánok, köszönettel és tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-22 13:32:22

Tisztelt Csilla!

A kérdése általánosságban úgy is feltehető, hogy van-e kapcsolat az allergiás és a pajzsmirigy betegségek között?
A rövid válasz az, hogy Igen, van!
Miért?
Az allergiás betegségek lényegében autoimmun kórképek. Az allergiás kórképekben az un 1. típusú immunreakció zajlik, amelynek lényeges, hogy az allergén (pollen, gyógyszer stb) elleni immunreakcióban az IgE típusú, antitestek vesznek részt és ez azonnal, gyors szöveti immunválaszt eredményez. Ezért nem meglepő, hogy az allergiás betegségek (asthma, lisztérzékenység, cöliákia, csalánkiütés, bélgyulladások stb.) és szisztémás kórképek (reumatoid arthritis, SLE, Sjögren szindróma) gyakran társulnak a pajzsmirigy autoimmun betegségeivel. Ez a kísérletileg is igazolt adat azért fontos, mert felhívja az orvos és betege figyelmét arra, hogy ezekben a betegségekben nem a pajzsmirigy, a tüdő, az ízületek vagy a bőr a beteg, hanem a hiba az immunrendszerben van! Ezért szükséges a holisztikus, integratív szemlélet, amely az embert egységes egésznek tekinti és nem az egyes szerveket, panaszokat kívánja gyógyítani, ill. enyhíteni, hanem a szervezet egészére koncentrál. Fontos tudni, hogy az immunológiailag aktív gyógyszerek nem egyszerűen elnyomják az immunreakciókat, hanem modulálják és a helyes irányba tudják „visszabillenteni”.
Tehát van a gyógyulásra esélye!

Jó egészséget kívánok tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-20 17:01:36

Tisztelt Szilvi!

Sajnos, igen!
Hasonló kérdést gyakran kapok kedves Olvasóktól. A pajzsmirigyükben göböt észleltek és azt írják, hogy ezen a területen az orvosok körében is sok a tanácstalanság. Ezért egy röviden válaszolok.A pajzsmirigy göbös betegségei gyakran nem, vagy későn kerülnek felismerésre. Néha csak a „rutinszerűen” elvégzett vizsgálatok hívhatják fel rá a figyelmet, máskor a beteg észleli a furcsa göböt vagy göböket. Jelentőségük az, hogy nem csak kozmetikai gondot jelentenek, hanem jó és rosszindulatú daganatokat is rejthetnek. Ezek fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható(!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Az ún. hideg göböknek két fő csoportja van:
• A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek (a TSH akár normális is lehet!!!). A diagnosztizálásukhoz az ún. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
• A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-19 16:52:07

Tisztelt Szilvi!

Sajnos, igen!
Hasonló kérdést gyakran kapok kedves Olvasóktól. A pajzsmirigyükben göböt észleltek és azt írják, hogy ezen a területen az orvosok körében is sok a tanácstalanság. Ezért egy röviden válaszolok.A pajzsmirigy göbös betegségei gyakran nem, vagy későn kerülnek felismerésre. Néha csak a „rutinszerűen” elvégzett vizsgálatok hívhatják fel rá a figyelmet, máskor a beteg észleli a furcsa göböt vagy göböket. Jelentőségük az, hogy nem csak kozmetikai gondot jelentenek, hanem jó és rosszindulatú daganatokat is rejthetnek. Ezek fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható(!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás izotóp terápiától, esetleg műtéttől várható.
Az ún. hideg göböknek két fő csoportja van:
• A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek (a TSH akár normális is lehet!!!). A diagnosztizálásukhoz az ún. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
• A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-19 16:52:00

Tisztelt Erika!

Több, egymással legalábbis részben összefüggő problémát is leírt. Vizsgálat nélkül gyógyszeres javaslatot nem adhatok,de a fiziko-terápiás kezelést ajánlani tudom.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-18 17:05:43

Tisztelt Szilvike!

Látatlanban tanácsot adni nemcsak etikátlan, de nem is szakszerű.
Megértem és átérzem gondját. Sajnos napjainkban a kezünket a jogi keretek megkötik. A legutóbbi pajzsmirigy kongresszuson elhangzott az egyik jogász részéről :"Uraim nem baj, ha beteg meghal, de jól, a protokoll alapján legyen dokumentálva"......Napjainkban az orvosok (akár az USA-ban)többet járhatnak bíróságra, mint továbbképzésre és ennek alapján már lassan oda jutunk, hogy a beteget már nem is vizsgálják meg, legyen az más felelőssége. A legalapvetőbb a beteg és az orvos közötti bizalom volna. Megértem, hogy másik véleményt is meg kívánnak kérdezni. A baj csak az, hogy az diagnózis és a kezelés nem olyan mint a politika, hogy amire többen szavaznak, azaz IGAZSÁG(?!). Mi volt a középkorban geocentrikus vagy a heliocentrikus világnézetnek volt igaza (szegény Giordano Bruno...).
Én is vagyok hasonló helyzetben,de szerencsére engem még eddig nem ért el csak részleteiben az inkvizició......
Hozzá kell tennem, hogy az un. protokollok is folyton változnak. Ilyen az említett méret is. Az UH mellett más un. tumormarkerek is vannak, amelyekkel könnyebben juthatunk diagnózishoz. Kétségtelen, hogy a kolléga a protokoll szerint helyesen járt el. Választhat út az, hogy a beteget megfigyelni és a döntést elodázni.
Jó egészséget, hitet és bizalmat kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-17 17:40:00

Tisztelt Bné Szilvi!

Ez valóban gond!
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.
Fontos tudni:A leletek során arra kell figyelni, hogy "nem az izotóp. vagy az UH,CT" lát valamit. Sajnos napjainkban a műszerekre koncentrálnak, pedig a szakértelem, a jártasság, a tapasztalt, a holisztikus szemlélet és a személyre szabott kezelés volna kívánatos. Ennek hiányában "kallódhatnak" és tanácstalanok nem ritkán a betegek. A vizsgálatok alapja, hogy a vizsgált beteg nem "Tárgy", hanem a vizsgálóhoz hasonló EMBER!

További vizsgálatot javasolok:







Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-11 16:01:09

Tisztelt Bné Szilvi!

Valóban jó volna tisztán látni és komplex vizsgálatot készíteni.
Miért?
A pajzsmirigy rendellenes működéséből fakadó szerteágazó tünetek, jelentősen megnehezíthetik a betegség diagnózisát. Megeshet, hogy a laborértékek nem utalnak eltérésre, de a beteg mégsem érzi jól magát, ilyenkor másfelé kell folytatni a vizsgálódást.


- A betegek gyakran hosszabb-rövidebb leírás formájában küldik el a labor-, vagy ultrahang vizsgálati eredményeket és az ott szereplő számadatok alapján azt várják, hogy ítéletet mondjak az egészségügyi állapotukról. Többször hangsúlyoztam személyesen és a betegeknek szánt írásaimban is, hogy az adatok, számok fontosak ugyan a diagnózis megállapításához, de önmagukban nem elégségesek.

Ezerarcú betegség
A betegek csak azt látják, hogy egyik-másik eredmény a referencia tartományon kívül esik, ez alapján hajlamosak azonnali következtetéseket levonni. Természetes, hogy mielőbb szeretnének választ és megoldást kapni a problémájukra, különösen, mert a pajzsmirigy betegségei kezdetben többnyire csak enyhe panaszokat okoznak, majd a betegek fokozatosan eljutnak a „nem érzem jól magam” állapotba, és csak nehezen kerülnek a megfelelő szakemberhez. Közben a súlyproblémák, hízás, fogyás, bőr- és hajtünetek, fáradtság és hangulati ingadozások határozzák meg a mindennapjaikat. A leletek azokban nem adnak választ minden kérdésre.
Középpontban: az ember
A pajzsmirigy problémák változatos tüneteket produkálhatnak, melyek könnyen összetéveszthetőek más betegségekkel. A diagnózishoz ezért elengedhetetlen a betegek tüneteinek részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata. - A páciensekkel első körben részletesen elbeszélgetek a panaszaikról, tünetekről. A kikérdezés során egyaránt körbejárjuk az örökletes betegségek témakörét épp úgy, mint a beteg életében bekövetkezett nagyobb változásokat, például stresszhelyzeteket, melyek szerepet játszhattak a panaszok megjelenésében .
Vérvizsgálat: napszakonként is más lehet!
A laboratóriumi vizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt „thyreotrop stimuláló hormon” a TSH, ill a pajzsmirigy hormonok FT3 és FT4 szintek meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Az adatok értékelése minden esetben egyénre szabott és az orvos feladata. A beírt és csillaggal jelzett normál értékek néha megtévesztőek lehetnek, mert az értékek függhetnek a napszakoktól, évszakoktól, a szedett gyógyszerektől is. Fontos, hogy a terhesség egyes szakaszaiban az értékek eltérőek. Ki kell emelni, hogy a pajzsmirigy betegségeinek nagy csoportja autoimmun eredetű, ezért a TPO-, a thyreoglobulin – és a TSH receptor elleni antitestek megmérése alapvető fontosságú.

Ultrahang
A pontos diagnózist segíti az ultrahang vizsgálat is. A képalkotó eljárások között az izotópos módszerek mellett ez a legelterjedtebb. Segítségével a pajzsmirigy felépítésére (göbös jellegére), a gyulladás fennállására, daganatok jelenlétére lehet következtetni. A vizsgálat nem csak fájdalommentes, gyorsan elvégezhető, de a pajzsmirigy egészének állapotáról is képet ad. A vizsgálat alkalmas arra is, hogy a segítségével vékonytű biopszia (mintavétel) révén eldönthessük a folyamat jó vagy rosszindulatúságát.

Fontos! Nem a leletet kezeljük, hanem a beteget!
Fontos, hogy holisztikus szemléletben, vagyis nem csak a tüneteket, hanem az egész embert vizsgálva közelítsük meg a háttérben álló okok feltárását. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse. Nem a szervek, hanem a lélek és a test egységének. A pajzsmirigybetegségekről is kimutatott, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége. Vizsgálni és gyógyítani személyre szólóan ezért az egész embert kell.
Jó egészséget kívánok,
tisztelettel:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-11 15:32:45

Tisztelt Detti!


Ez valóban így van!
Mi a jód szerepe a pajzsmirigy működésében?
A strúma a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti. A növekedés lehet a pajzsmirigy egyenletes, amely érinti mind a két lebenyt, esetleg a középen lévő összekötő részt („isztmusz”-t). A növekedés mértéke eltérő lehet az alig nagyobbtól a már nyelési és légzési zavarokat okozó méretig. Az esetek másik részében csak az egyik részre lokalizálódó göb jelenik meg a mirigyben. A strúma gyakran látható, tapintható. Alapvető elv: soha nem szabad az orvosnak megfeledkeznie arról, hogy a beteg nyakár megtekintse és megtapintsa! A pajzsmirigy méretéről, göbeiről további információt nyújthat az ultrahangos vizsgálat. Fontos tudni, hogy az ultrahangos vizsgálat nem helyettesítheti a beteg panaszainak megismerését és tapintást. A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, Ausztráliában, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet. A hormonok képződésében lényeges szerepe van a „szabad oxigén gyököknek” és az ezeket befolyásoló szelénnek. Sajnos Európa szelénhiányos terület, ezért a szelén pótlása egészségesek számára is fontos. A pajzsmirigy göbök lehetnek túlműködőek („meleg”), ill. csökkent funkciójúak („hideg”) göbök. Ezek eldöntése azonban izotóp vizsgálattal lehetséges, amely képet alkot nem csak a pajzsmirigy méretéről, hanem annak működéséről is. Már itt meg kell jegyezni, hogy a bevezetőben említett autoimmun eredetű betegségek miatt nem elegendőek a hormonok szintjének meghatározásai, hanem immunológia tesztek is szükségesek! (ezek sajnos gyakran elmaradnak). Azt kell tudnunk, hogy a mirigy túl-, ill. alacsony működése egy állapot. Az okok kiderítésében az immunológiai vizsgálatok segítenek.
Tehát: a szervetlen jód káros lehet a pajzsmirigy gyulladására. A leginkább természetes a pajzsmirigy hormon, amely csak szerves(!) jódot tartalmaz.
Tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-02-08 18:55:32