Tisztelt Doktor Úr!

Köszönöm a részletes választ. A cikkeit is olvasom és személy szerint hálás vagyok érte, hogy ebben a formában némi tudáshoz juttatja a hozzám hasonló beavatatlan keresőket is.
A válaszát is igyekeztem figyelmesen olvasni. Találtam benne ismerős dolgokat, a többi remélem elkerül.
Sajnos most nem vagyok jó formában, mert ha nem eszem, azért szédülök, ha eszem, meg azért. Korábban is kerültem már hasonló állapotba, bár akkor még nem nyilvánult meg ennyire egyértelműen, hogy ez az evéshez köthető, de a mozgás és egy vitamin-komplex+homeopátiás szer kombináció segíteni szokott. Így ért a megvilágosodás, hogy most nem a szokásos kiegészítőt eszem/iszom, a különbség pedig az, hogy hiányzik a króm.
Nekem csak egy terheléses vércukor eredményem van: 5,7/8,2/6,6/6,0/4,9. Azt mondják, ez jó. Én meg várom a vérzésemet, mert akkor aztán rosszra fordul minden (fázom, megdagad a pajzsmirigyem, ingerült és kimerült vagyok), hogy azután ismét legyen kb. két jó hete annak a különben életvidám embernek, aki én vagyok. De én hiszem, hogy ezen változtathatok, mert elmúltak a mellfájdalmaim, általában tudok aludni, tisztább a bőröm és noha erősen és hosszan vérzek, legalább a görcsök elkerülnek. Csak nem tudom, mitől? Az étrend változtatás, a vitaminok, a homeopátiás szerek, a progeszteron-krém vagy az eltökéltség segített? Fel szeretném keresni személyesen, hogy segítsen nekem rendet tenni.
Elolvasva az arzénes cikkét, bűnügyi jellegű kérdésem is lenne:
Lehet sütivel (gyorsan felszívódó szénhidráttal) öngyilkosságot elkövetni?
Komolytalannak tűnhet, remélem nem haragszik meg érte, de a hozzáállás általában az, hogy a cukor csak annak okoz problémát, akinek nincs szerencséje. És ha nekem nincs semmi bajom, akkor a gyerekem is annyi édességet ehet, amennyi csak belé fér. Majd gyakrabban mos fogat. Azért ennyire nem egyszerű?

Köszönettel, Parvati
(remélem az istennő elnéző lesz, hogy jogosulatlanul használom a nevét)