Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktor Úr!
35 éves nő vagyok, két gyermek édesanyja.
Két éve szembesültem a helyzettel, hogy a testem fellázadt ellenem. Jártam több orvosnál, nem sok sikerrel. Ennek oka, hogy én fogyogatok, és mivel ez megfelel az aktuális divatnak mindenki anorexiás nőszemélynek talált, akinek nincs jobb elfoglaltsága és nyilván hazudik is.
Én viszont félek. Kb. 48 kg vagyok 166 centihez. Mikor fogyok az izmaimat veszítem, nincs rajtam háj. Megváltoztattam az életmódom, az állpotomnak megfelelően próbálok eleget mozogni (jóga, séta, kerékpár), helyesen táplálkozni. Nagyon sokat javultam, de nem tudok gyarapodni, sőt, úgy tűnik, amitől más hízik, én attól fogyok. Közben kiderült, hogy a női működésemmel is gond van, a pajzsmirigyem is érintett (rendszeresen gyulladt emlekedett ATPO), de időnként hasonló tüneteim vannak, mintha a cukorbeteg lennék, de az értékeim jók, noha az egyetlen terheléses vizsgálat alapján inzulinrezisztencia valószínűsíthető.
Hosszú történet és nem is terhelném itt vele. Én orvost keresek, aki át tudja tekinteni ezt a zűrzavart és nem utasítja el mereven az alternatív gyógyászatott (pl. homeopatia, étrend) és a válaszai alapján Ön talán ilyen orvos.
Én, remélem, még nem vagyok beteg és igazán mindenre kész vagyok, hogy javítsak az állapotomon.
Egy konkrét kérdésem van. Azt olvastam, hogy a túl sok inzulin befolyásolja a többi hormon működését is, így egy női hormonsor a ciklus megfelelő napján információval szolgálhat az inzulinháztartás állapotáról is. Ha így van, hányadik napon kell vérvételre menni?
Sok rossz tapasztalat után ismét elszántam magam, hogy szakorvoshoz fordulok és szeretnék a birtokában lenni a megfelelő adatoknak, hogy ő tényleg végezhesse a munkáját.
Válaszát várom! Köszönettel, Parvati
35 éves nő vagyok, két gyermek édesanyja.
Két éve szembesültem a helyzettel, hogy a testem fellázadt ellenem. Jártam több orvosnál, nem sok sikerrel. Ennek oka, hogy én fogyogatok, és mivel ez megfelel az aktuális divatnak mindenki anorexiás nőszemélynek talált, akinek nincs jobb elfoglaltsága és nyilván hazudik is.
Én viszont félek. Kb. 48 kg vagyok 166 centihez. Mikor fogyok az izmaimat veszítem, nincs rajtam háj. Megváltoztattam az életmódom, az állpotomnak megfelelően próbálok eleget mozogni (jóga, séta, kerékpár), helyesen táplálkozni. Nagyon sokat javultam, de nem tudok gyarapodni, sőt, úgy tűnik, amitől más hízik, én attól fogyok. Közben kiderült, hogy a női működésemmel is gond van, a pajzsmirigyem is érintett (rendszeresen gyulladt emlekedett ATPO), de időnként hasonló tüneteim vannak, mintha a cukorbeteg lennék, de az értékeim jók, noha az egyetlen terheléses vizsgálat alapján inzulinrezisztencia valószínűsíthető.
Hosszú történet és nem is terhelném itt vele. Én orvost keresek, aki át tudja tekinteni ezt a zűrzavart és nem utasítja el mereven az alternatív gyógyászatott (pl. homeopatia, étrend) és a válaszai alapján Ön talán ilyen orvos.
Én, remélem, még nem vagyok beteg és igazán mindenre kész vagyok, hogy javítsak az állapotomon.
Egy konkrét kérdésem van. Azt olvastam, hogy a túl sok inzulin befolyásolja a többi hormon működését is, így egy női hormonsor a ciklus megfelelő napján információval szolgálhat az inzulinháztartás állapotáról is. Ha így van, hányadik napon kell vérvételre menni?
Sok rossz tapasztalat után ismét elszántam magam, hogy szakorvoshoz fordulok és szeretnék a birtokában lenni a megfelelő adatoknak, hogy ő tényleg végezhesse a munkáját.
Válaszát várom! Köszönettel, Parvati
Tisztelt Parvati!
A panaszai és tünetei valóban igen sokrétűek. Ennek a gordiuszi csomónak a megoldására egy ilyen válasz formájában nem vállalkozhatok.
A konkrét kérdésére a válasz: az inzulin valóban befolyásolja más hormon működését is. Hozzá kell azonban tenni, hogy a horomon egymás hatását is befolyásolják, sőt az immunrendszer működését is.
Ma több, mint 40-féle hormont ismerünk, amelyek testünk váladéktermelő szerveinek, a mirigyeknek a termékei. Egészen pontosan a belső elválasztású, úgynevezett endokrin mirigyek termelik a hormonokat, míg a külső elválasztású, exokrin mirigyek például a verejték, vagy a faggyútermelést végzik. Az endokrin mirigyeknek nincs kivezető csöve és a váladékukat, vagyis a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik. A hormon tulajdonképpen egy speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyag, amely a vér útján jut el a rá specifikusan érzékeny sejtekhez, és már alacsony koncentrációban is hatást fejt ki. Éppen ezért a hormonrendszer hibás működése, vagy egy-egy hormon hiánya akár életre szóló betegségeket eredményezhet, erősen meghatározva az életminőséget. A fő hormontermelő szervek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a here, a petefészek, a csecsemőmirigy, a tobozmirigy és a hasnyálmirigy.Az agyalapi mirigy számos hormont termel, éppen ezért sokirányú hatást fejt ki, akár a belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezhetjük. Az elülső, a hátsó, és a köztilebenyében is előállít hormonokat, amelyek többek közt hatnak a növekedésre, a tüszőérésre, a tejelválasztásra, a festék-anyagcseréjének szabályozására, és számos más hormontermelő szerv működésére. Tehát például egy pajzsmirigybetegség nem csak magának a szervnek a hibás működéséből adódhat, hanem az agyalapi mirigy pajzsmirigyre ható hormontermelésének problémájából is.
Betegsége lehet például:
- Óriásnövés, a növekedési hormon fokozott termelődése miatt.
- Hypophyser törpeség, a növekedési hormon csökkent termelődése miatt.
- A nem terhes nők melléből váladékképződés (prolactin túltermelődés)
A pajzsmirigyben termelődő hormonok a tiroxin, a trijódtironin és a calcitonin. Az első kettő az anyagcsere-folyamatokat szabályozza, míg a calcitonin gátolja a kalcium csontokból való felszabadulását.
Betegsége lehet például:
- Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amelynek jellemzői a fáradtság, mélyülő hang, székrekedés, indítékszegénység.
- Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), amelynek egyik formája a Basedow kór. Tipikus megjelenése a kidülledt szem, a kézremegés, a piros foltok a bőrön, valamint a hasmenés, a testtömeg csökkenés jó étvágy mellett, a szapora szívműködés.
A mellékpajzsmirigy hormonja a parathormon, amely a szervezet foszfát és kalcium forgalmában játszik szerepet.
Betegsége lehet például:
- Mellékpajzsmirigy túlműködés, amikor a parathormon fokozott termelődése miatt a csontok elmésztelenednek, törékennyé válnak, és vesekő keletkezik.
- Mellékpajzsmirigy alulműködés, amelynek feltűnő tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a kéz görcsös tartása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.
A mellékvese szintén több hormon termelődéséért felelős, például a kortizolért, az aldosteronért, vagy a jól ismert adrenalinért és noradrenalinért – ezek az úgynevezett stresszhormonok.
Betegsége lehet például:
- Cushing-szindróma, amely hátterében a mellékvesekéreg mindhárom hormonjának fokozott termelése áll. Ilyenkor kialakul az úgynevezett telihold arc, a törzsön a fokozott zsírlerakódás, a striák, a fokozott szőrképződés, és izomgyengeség.
- Addison-kór, amely a mellékvesekéreg két hormonjának csökkent termelődését feltételezi. Feltűnő, hogy az ilyen beteg bőre sötétedik az egyébként is pigmentált helyeken, csökken a testsúly, fáradtság jelentkezik, a nőknél a menstruáció hiánya, a férfiaknál impotencia lép fel.
A here termeli a tesztoszteront, míg a petefészek hormonjai az ösztrogén és a progeszteron, a nemi működés szabályozásának fő alkotóelemei.
Betegsége lehet például:
- Férfi és női klimax, amely hormonális változások miatt áll be, valamint a nőknél jelentkező egyes vérzészavarok hátterében is állhat hormonális szabályozási zavar.
A csecsemőmirigy több hormont termel, többek között a thymosin nevű hormonja serkenti a növekedést és a szexuális fejlődést, valamint biztosítja a celluláris immunitást, ami az idegen szövet szervezetből való kivetését jelenti. Ez a szerv a pubertás után visszafejlődik. Ez a mirigy a szervezője az immunrendszer fejlődésének.Ez jelzi, hogy az immunrendszer is a neuro-endokrin szabályozó rendszer része
A tobozmirigyben termelődő melatonin gátolja a pubertás korai kialakulását.
Betegsége lehet például:
- Egyes alvászavarok hátterében a melatonin termelődés szabálytalansága állhat.
A hasnyálmirigy szigetszervei állítják elő a glukogont, amely közvetve a vércukorszintet növeli, az inzulint, amely a vércukorszint csökkentésére van hatással, míg a somatostatin a testnövekedést gátolja.
Betegsége lehet például:
Cukorbetegség, amelynek hátterében az inzulinhiány áll. Több formája ismert:
Az 1.es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű és a lényege, hogy az inzulint termelő sejtek elpusztulnak, ezért kevés az inzulin
A 2. típusú cukorbetegségben az inzulin mennyisége az átlagosnál lényegesen több, inzulin rezisztencia alakul ki.
Megkülönböztetünk primer diabetest, amely veleszületett, secunder diabetest, amely később alakul ki, és az oka ismert (például hasnyálmirigy-gyulladás), valamint terhességi diabetest is, amely szülés után jellemzően eltűnik.
Betegségek kezelése
A hormonrendszer zavara által okozott betegségek spektruma annyira széles, hogy nehéz lenne egyetlen célravezető gyógymódot kiemelni.
Általában elmondható, hogy keresni kell a kiváltó okokat és törekedni kell az oki kezelésre. Az esetek egy részben a kezelésre, a hormonpótlásra, más részében a megelőzésre kell törekedni.
Van olyan betegség, amelyeket külsőleg bevitt hormonok adásával gyógyítanak (például cukorbetegség), a pajzsmirigy csökkent működése esetén a hiányzó hormon pótlása a megfelelő gyógyító mód. A túlműködés esetén gyógyszeres kezelés, izotóp alkalmazása, esetleg műtét jön szóba. Van, ahol vitaminpótlással kell próbálkozni (például mellékpajzsmirigy csökkent működése esetén D-vitaminnal), illetve elképzelhető, hogy csak tünetileg lehet kezelni egy betegséget. Máskor a kiváltó immunológiai folyamatokat kell befolyásolni „immunmoduláns” készítményekkel (pl. szteroidok, pentoxifillin, szelén)
Mivel a hormonrendszer működése rendkívül összetett és bonyolult kölcsönhatásokon alapszik, és rajtunk kívülálló hatásokra is reagál, a legtöbb, amit tehetünk a kiegyensúlyozott működéséért az egészséges életmód – kielégítő, egészséges táplálkozással, mozgással és egyfajta lelki harmóniával.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-09-08 12:40:18
A panaszai és tünetei valóban igen sokrétűek. Ennek a gordiuszi csomónak a megoldására egy ilyen válasz formájában nem vállalkozhatok.
A konkrét kérdésére a válasz: az inzulin valóban befolyásolja más hormon működését is. Hozzá kell azonban tenni, hogy a horomon egymás hatását is befolyásolják, sőt az immunrendszer működését is.
Ma több, mint 40-féle hormont ismerünk, amelyek testünk váladéktermelő szerveinek, a mirigyeknek a termékei. Egészen pontosan a belső elválasztású, úgynevezett endokrin mirigyek termelik a hormonokat, míg a külső elválasztású, exokrin mirigyek például a verejték, vagy a faggyútermelést végzik. Az endokrin mirigyeknek nincs kivezető csöve és a váladékukat, vagyis a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik. A hormon tulajdonképpen egy speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyag, amely a vér útján jut el a rá specifikusan érzékeny sejtekhez, és már alacsony koncentrációban is hatást fejt ki. Éppen ezért a hormonrendszer hibás működése, vagy egy-egy hormon hiánya akár életre szóló betegségeket eredményezhet, erősen meghatározva az életminőséget. A fő hormontermelő szervek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a here, a petefészek, a csecsemőmirigy, a tobozmirigy és a hasnyálmirigy.Az agyalapi mirigy számos hormont termel, éppen ezért sokirányú hatást fejt ki, akár a belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezhetjük. Az elülső, a hátsó, és a köztilebenyében is előállít hormonokat, amelyek többek közt hatnak a növekedésre, a tüszőérésre, a tejelválasztásra, a festék-anyagcseréjének szabályozására, és számos más hormontermelő szerv működésére. Tehát például egy pajzsmirigybetegség nem csak magának a szervnek a hibás működéséből adódhat, hanem az agyalapi mirigy pajzsmirigyre ható hormontermelésének problémájából is.
Betegsége lehet például:
- Óriásnövés, a növekedési hormon fokozott termelődése miatt.
- Hypophyser törpeség, a növekedési hormon csökkent termelődése miatt.
- A nem terhes nők melléből váladékképződés (prolactin túltermelődés)
A pajzsmirigyben termelődő hormonok a tiroxin, a trijódtironin és a calcitonin. Az első kettő az anyagcsere-folyamatokat szabályozza, míg a calcitonin gátolja a kalcium csontokból való felszabadulását.
Betegsége lehet például:
- Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amelynek jellemzői a fáradtság, mélyülő hang, székrekedés, indítékszegénység.
- Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), amelynek egyik formája a Basedow kór. Tipikus megjelenése a kidülledt szem, a kézremegés, a piros foltok a bőrön, valamint a hasmenés, a testtömeg csökkenés jó étvágy mellett, a szapora szívműködés.
A mellékpajzsmirigy hormonja a parathormon, amely a szervezet foszfát és kalcium forgalmában játszik szerepet.
Betegsége lehet például:
- Mellékpajzsmirigy túlműködés, amikor a parathormon fokozott termelődése miatt a csontok elmésztelenednek, törékennyé válnak, és vesekő keletkezik.
- Mellékpajzsmirigy alulműködés, amelynek feltűnő tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a kéz görcsös tartása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.
A mellékvese szintén több hormon termelődéséért felelős, például a kortizolért, az aldosteronért, vagy a jól ismert adrenalinért és noradrenalinért – ezek az úgynevezett stresszhormonok.
Betegsége lehet például:
- Cushing-szindróma, amely hátterében a mellékvesekéreg mindhárom hormonjának fokozott termelése áll. Ilyenkor kialakul az úgynevezett telihold arc, a törzsön a fokozott zsírlerakódás, a striák, a fokozott szőrképződés, és izomgyengeség.
- Addison-kór, amely a mellékvesekéreg két hormonjának csökkent termelődését feltételezi. Feltűnő, hogy az ilyen beteg bőre sötétedik az egyébként is pigmentált helyeken, csökken a testsúly, fáradtság jelentkezik, a nőknél a menstruáció hiánya, a férfiaknál impotencia lép fel.
A here termeli a tesztoszteront, míg a petefészek hormonjai az ösztrogén és a progeszteron, a nemi működés szabályozásának fő alkotóelemei.
Betegsége lehet például:
- Férfi és női klimax, amely hormonális változások miatt áll be, valamint a nőknél jelentkező egyes vérzészavarok hátterében is állhat hormonális szabályozási zavar.
A csecsemőmirigy több hormont termel, többek között a thymosin nevű hormonja serkenti a növekedést és a szexuális fejlődést, valamint biztosítja a celluláris immunitást, ami az idegen szövet szervezetből való kivetését jelenti. Ez a szerv a pubertás után visszafejlődik. Ez a mirigy a szervezője az immunrendszer fejlődésének.Ez jelzi, hogy az immunrendszer is a neuro-endokrin szabályozó rendszer része
A tobozmirigyben termelődő melatonin gátolja a pubertás korai kialakulását.
Betegsége lehet például:
- Egyes alvászavarok hátterében a melatonin termelődés szabálytalansága állhat.
A hasnyálmirigy szigetszervei állítják elő a glukogont, amely közvetve a vércukorszintet növeli, az inzulint, amely a vércukorszint csökkentésére van hatással, míg a somatostatin a testnövekedést gátolja.
Betegsége lehet például:
Cukorbetegség, amelynek hátterében az inzulinhiány áll. Több formája ismert:
Az 1.es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű és a lényege, hogy az inzulint termelő sejtek elpusztulnak, ezért kevés az inzulin
A 2. típusú cukorbetegségben az inzulin mennyisége az átlagosnál lényegesen több, inzulin rezisztencia alakul ki.
Megkülönböztetünk primer diabetest, amely veleszületett, secunder diabetest, amely később alakul ki, és az oka ismert (például hasnyálmirigy-gyulladás), valamint terhességi diabetest is, amely szülés után jellemzően eltűnik.
Betegségek kezelése
A hormonrendszer zavara által okozott betegségek spektruma annyira széles, hogy nehéz lenne egyetlen célravezető gyógymódot kiemelni.
Általában elmondható, hogy keresni kell a kiváltó okokat és törekedni kell az oki kezelésre. Az esetek egy részben a kezelésre, a hormonpótlásra, más részében a megelőzésre kell törekedni.
Van olyan betegség, amelyeket külsőleg bevitt hormonok adásával gyógyítanak (például cukorbetegség), a pajzsmirigy csökkent működése esetén a hiányzó hormon pótlása a megfelelő gyógyító mód. A túlműködés esetén gyógyszeres kezelés, izotóp alkalmazása, esetleg műtét jön szóba. Van, ahol vitaminpótlással kell próbálkozni (például mellékpajzsmirigy csökkent működése esetén D-vitaminnal), illetve elképzelhető, hogy csak tünetileg lehet kezelni egy betegséget. Máskor a kiváltó immunológiai folyamatokat kell befolyásolni „immunmoduláns” készítményekkel (pl. szteroidok, pentoxifillin, szelén)
Mivel a hormonrendszer működése rendkívül összetett és bonyolult kölcsönhatásokon alapszik, és rajtunk kívülálló hatásokra is reagál, a legtöbb, amit tehetünk a kiegyensúlyozott működéséért az egészséges életmód – kielégítő, egészséges táplálkozással, mozgással és egyfajta lelki harmóniával.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-09-08 12:40:18
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}