Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr!
30 éves nő vagyok. Augusztusban rosszul lettem, a következő tünetekkel kerestem fel az ügyeletet: szapora pulzus, erőteljes remegés, szédülés, erős fejfájás, emelkedett vérnyomás, hőemelkedés (csak a rosszullét ideje alatt, később visszaállt a normális testhőmérséklet), ájulás közeli állapot. Az ügyeleten 2,2 vércukrot mértek és javasolták cukros víz fogyasztását, és hogy a háziorvos nézessen TSH-t és cukrot. Ekkor a TSH-m 65,457 volt, a cukor rendben. Természetesen voltam ultrahangon (Thyreoidos chr.) és endokrinológus szakrendelésen (Labor eredmény: FT4: 12,99; TPOAT: >1000; Diagnózis: Hypothyreosis, k.m.n; Autoimmun thyreoiditis) és azóta L-Thyroxin 50-et szedek (1 hétig fél szemet, 1 hétig 1 egész szemet, 2 hétig másfél szemet, 3 hétig 2 szemet, azóta 1,5 szemet). Az utóbbi két TSH eredményem már jó volt, de a fent leírt rosszullétek azóta is kínoznak, rendszeresen, havonta több alkalommal.
Egy alkalommal, amikor az ügyeleten kötöttem ki a rosszullétemmel, az aktuális ügyeletes orvos azt mondta, hogy biztosan pánikroham, és Frontin-t írt ki.
Legközelebbi ügyeletes ellátáson Betaloc-ot kaptam, ami le is vitte a pulzusom és a többi tünet is megszűnt. A háziorvosom ezután felírta a Betaloc-ot alkalomszerű használatra, azaz ha rosszul vagyok, vegyek be egy felet.
Az utóbbi egy hónapban erőteljesen hullik a hajam, és nagyon erősen őszülök, a bőröm száraz, de az arcbőröm pattanásos miközben olyan száraz, hogy néha hámlik. (Korábban csaknem derékig érő hosszú, erős hajam volt, amit most rövidre kellett vágatnom, mert gyakorlatilag „elhalt” és nem merem festeni sem, mert félek, hogy csak rontok a helyzeten…)
Voltam belgyógyásznál is, és januárra van időpontom kardiológiai kivizsgálásra is, de a háziorvosom és a belgyógyász is azt mondta, hogy a pajzsmirigy okozza a tüneteket és javasolta, hogy a Frontin-t szedjem rendszeresen, a Betaloc-ot pedig ha rosszul vagyok, valamint a háziorvosom Magne B6 szedését javasolta.
A teljes labor vizsgálat semmilyen más problémát nem mutatott, a pajzsmirigy-alulműködésen kívül más betegségem nincs, valamint 3 hete Bio-szelénium 50 + cink + vitaminok tablettát szedek.
A kérdésem az lenne, hogy a rosszullétek megelőzhetőek-e, vagyis van-e arra mód, hogy ne a Betaloc-ot kelljen bekapkodnom, hanem egyáltalán ne is legyek rosszul? Vagy ebbe tényleg bele kell törődnöm? Ez most már örökre így marad? Ráadásul gyermeket tervezünk a párommal, de így nem merem bevállalni, hogy havonta többször rosszul vagyok… Illetve azt szeretném tudni, hogy valaha visszatér-e az eredeti hajkoronám?
Válaszát nagyon köszönöm.
30 éves nő vagyok. Augusztusban rosszul lettem, a következő tünetekkel kerestem fel az ügyeletet: szapora pulzus, erőteljes remegés, szédülés, erős fejfájás, emelkedett vérnyomás, hőemelkedés (csak a rosszullét ideje alatt, később visszaállt a normális testhőmérséklet), ájulás közeli állapot. Az ügyeleten 2,2 vércukrot mértek és javasolták cukros víz fogyasztását, és hogy a háziorvos nézessen TSH-t és cukrot. Ekkor a TSH-m 65,457 volt, a cukor rendben. Természetesen voltam ultrahangon (Thyreoidos chr.) és endokrinológus szakrendelésen (Labor eredmény: FT4: 12,99; TPOAT: >1000; Diagnózis: Hypothyreosis, k.m.n; Autoimmun thyreoiditis) és azóta L-Thyroxin 50-et szedek (1 hétig fél szemet, 1 hétig 1 egész szemet, 2 hétig másfél szemet, 3 hétig 2 szemet, azóta 1,5 szemet). Az utóbbi két TSH eredményem már jó volt, de a fent leírt rosszullétek azóta is kínoznak, rendszeresen, havonta több alkalommal.
Egy alkalommal, amikor az ügyeleten kötöttem ki a rosszullétemmel, az aktuális ügyeletes orvos azt mondta, hogy biztosan pánikroham, és Frontin-t írt ki.
Legközelebbi ügyeletes ellátáson Betaloc-ot kaptam, ami le is vitte a pulzusom és a többi tünet is megszűnt. A háziorvosom ezután felírta a Betaloc-ot alkalomszerű használatra, azaz ha rosszul vagyok, vegyek be egy felet.
Az utóbbi egy hónapban erőteljesen hullik a hajam, és nagyon erősen őszülök, a bőröm száraz, de az arcbőröm pattanásos miközben olyan száraz, hogy néha hámlik. (Korábban csaknem derékig érő hosszú, erős hajam volt, amit most rövidre kellett vágatnom, mert gyakorlatilag „elhalt” és nem merem festeni sem, mert félek, hogy csak rontok a helyzeten…)
Voltam belgyógyásznál is, és januárra van időpontom kardiológiai kivizsgálásra is, de a háziorvosom és a belgyógyász is azt mondta, hogy a pajzsmirigy okozza a tüneteket és javasolta, hogy a Frontin-t szedjem rendszeresen, a Betaloc-ot pedig ha rosszul vagyok, valamint a háziorvosom Magne B6 szedését javasolta.
A teljes labor vizsgálat semmilyen más problémát nem mutatott, a pajzsmirigy-alulműködésen kívül más betegségem nincs, valamint 3 hete Bio-szelénium 50 + cink + vitaminok tablettát szedek.
A kérdésem az lenne, hogy a rosszullétek megelőzhetőek-e, vagyis van-e arra mód, hogy ne a Betaloc-ot kelljen bekapkodnom, hanem egyáltalán ne is legyek rosszul? Vagy ebbe tényleg bele kell törődnöm? Ez most már örökre így marad? Ráadásul gyermeket tervezünk a párommal, de így nem merem bevállalni, hogy havonta többször rosszul vagyok… Illetve azt szeretném tudni, hogy valaha visszatér-e az eredeti hajkoronám?
Válaszát nagyon köszönöm.
Tisztelt Kérdező!
A tünetei és a leletei összetett autoimmun szervspecifikus betegségre utalnak. Sajnos ezek társulhatnak egymással és a pajzsmirigybetegség mellett más szervet is érinthetnek, amelyeket ki kellene vizsgálni. Ennek oka az, hogy napjainkban egyre több adat van a neuro-endokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a cytokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonysodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére. Ez az integrativ (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését. Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszünt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel. Az 1. típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből: Addison kór, autoimmun hypoparathyresos és mucocutan candidiásis. Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja. A 2. típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az Addison kór, az autoimmun pajzsmirigy-betegségek egyike és/vagy 1. típusú diabetes mellitus társul egymással. A 3. típusú poliendokrin szindrómát az autoimmun pajzsmirigybetegség, az 1. típusú diabetes mellitus jellemzi. Az 1. típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2.-es és a 3.-as típusúakat egyes HLA antigének társulásai jellmezi. Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az közös autoimmun mechanizmust és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.
Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullás lehetséges okai
A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegség, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek, vitaminhiányok.
A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében, a hajhullás megállításában.
A hajhagymánál kezdődik a probléma
A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja.
A hajhagymák növekedésének fázisai
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az ú.n. anagén, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. katagén szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3) hétig tart.
Majd a "telogén" fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását.
A hajhagymák egészsége és a pajzsmirigyhormon Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism folyóiratban közölt kutatási eredmények kimutatták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására.
A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében.
Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, másrészt reményt is ad a hatásos kezelésre.
Figyelmeztető tünetek!
A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormon szint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás.
Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nem vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva.
A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással.
A rosszullétek megelőzhetők és a hajhullás is megállítható.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-12-01 12:44:44
A tünetei és a leletei összetett autoimmun szervspecifikus betegségre utalnak. Sajnos ezek társulhatnak egymással és a pajzsmirigybetegség mellett más szervet is érinthetnek, amelyeket ki kellene vizsgálni. Ennek oka az, hogy napjainkban egyre több adat van a neuro-endokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a cytokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonysodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére. Ez az integrativ (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését. Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszünt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel. Az 1. típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből: Addison kór, autoimmun hypoparathyresos és mucocutan candidiásis. Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja. A 2. típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az Addison kór, az autoimmun pajzsmirigy-betegségek egyike és/vagy 1. típusú diabetes mellitus társul egymással. A 3. típusú poliendokrin szindrómát az autoimmun pajzsmirigybetegség, az 1. típusú diabetes mellitus jellemzi. Az 1. típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2.-es és a 3.-as típusúakat egyes HLA antigének társulásai jellmezi. Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az közös autoimmun mechanizmust és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.
Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullás lehetséges okai
A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegség, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek, vitaminhiányok.
A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében, a hajhullás megállításában.
A hajhagymánál kezdődik a probléma
A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja.
A hajhagymák növekedésének fázisai
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az ú.n. anagén, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. katagén szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3) hétig tart.
Majd a "telogén" fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását.
A hajhagymák egészsége és a pajzsmirigyhormon Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism folyóiratban közölt kutatási eredmények kimutatták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására.
A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében.
Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, másrészt reményt is ad a hatásos kezelésre.
Figyelmeztető tünetek!
A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormon szint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás.
Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nem vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva.
A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy alul működése jól kezelhető hormonpótlással.
A rosszullétek megelőzhetők és a hajhullás is megállítható.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2010-12-01 12:44:44
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}