Tisztelt Kérdező!

Tisztelt Kérdező!

Levelében olyan kérdésekre kér választ, amelyek az utóbbi időben számos beteget, olvasót foglalkoztatott. Ezekre igyekeztem válaszolni.
A leírtak alapján több szervet érintő autoimmun betegsége állhat fenn. A TSH ún. referenciatartomány meghatározásánál az életkort, valamint a hypothalamus – hypophysis – pajzsmirigy tengely szabályozási pontjainak (set point) a változását, az úgynevezett individuális TSH tartományt is figyelembe kell venni. Ismert tény, hogy a TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél. A set point individuális; azonos T4 szint eléréséhez személyektől függően más és más TSH értékre van szükség, amely ráadásul egy egyénen belül is a legkülönbözőbb paraméterektől, biológiai helyzettől függően változik. Egy alacsonyabb T4 szint egyébként nem jelent feltétlen rosszabb pajzsmirigy funkciót, mivel az aktív T3 konverziót végző dejodinázok (leginkább a 2-es típusa) aktivitása növekszik, ahogy a T4 szintje csökken, így az aktív funkció akár változatlan is maradhat. Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nemi vágy!) meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, testszerte vizenyő (ödema) lépnek fel. Ami az időskorúakat illeti, egyes vizsgálatokban összefüggést mutattak ki az emelkedett TSH-szint és a hidegintolerancia között. Bonyolítja a kérdés tisztázását, hogy a betegség hátterében viszonylag gyakori az autoimmun thyreoiditis, amelyhez más érelváltozások (ún. Raynaud szindróma, hideg kéz, láb!) is társulhatnak. A 60 év feletti nők akár 10%-ában emelkedett lehet a szérum TSH-szintje (5–10 mE/l), egyúttal thyreoidea elleni antitest-pozitivitás is kimutatható. A pszichés betegség miatt lítium tablettákat szedő betegek közel 20%-ban alakul ki csökkent pajzsmirigyműködés. Hasonlóan csökkent működést okozhat sok olyan gyógyszer, amelyet nem a pajzsmirigybetegségre szednek a betegek. Ezek közül a legfontosabban a szívbetegek által gyakran szedett, nagy mennyiségű jódot tartalmazó Cordarone tabletta, vagy a Betadine hüvelykúp, ill. fertőtlenítő oldat. Sokirányú pszichológiai tesztekkel végzett tanulmányokban arra hívták fel a figyelmet, hogy ezeknél az embereknél, a kontrollokhoz viszonyítva, gyakrabban lépnek fel alvászavarok, szorongás és testi (szomatikus) panaszok, amelyek a pajzsmirigy kezelésével megszüntethetők.
Mit tanácsolok:
• Tisztázni, hogy a betegsége nem társul-e felszívódási zavarral?
• Valóban vannak csökkent működésre utaló tünetei, akkor a tisztázni kellene, hogy nincs-e más kísérő betegsége
• Amennyiben a panaszok továbbra is fennállnak: ajánlatos ellenőrizni, hogy a gyógyszer bevétele megfelelő-e, nem akadályozza-e más gyógyszer a szervezetbe jutását?
• „Ne a TSH-t kezeljük, hanem a beteget”
A fentiekből talán érezhető, hogy ezeknek a betegségeknek a tisztázása és kezelése specialis szakértelmet és gyakorlatot ígényel. Ezt nem feltétlenül adják a diplomához és a szakvizsga bizonyítványhoz.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-02-16 12:49:36