Tisztelt Ági!

Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat

Egyre többet hallunk arról, hogy a stressz is felelős ennek a betegségnek is a kialakulásáért. A munkahelyi feszített tempó, a családi gondok és a pénzügyi nehézségek mind nyomot hagynak a testünkön, és akár a szervezet sav-bázis egyensúlyát is felboríthatják. Mit tehetünk ellene?
Védekezne, ha hagynánk
Vérünk egy különleges folyadék, mely, ha kimozdul a 7,35 és 7,45 közötti Ph-tartományból, akár meg is hallhatunk. Szervezetünk ezért többszörös védelmi rendszert működtet. A tüdőnk által szállított oxigén, a veséink és a hasnyálmirigyünk is komoly munkát végez ahhoz, hogy ez a kémiai egyensúly ne boruljon fel. Ha ezek a szervek valami miatt másként kezdenek dolgozni, a vér sav-bázis szintje elmozdul. „A savasodás szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belemarja magát a vénába és artériába, mint ahogy nyomot hagy a sav a márványba”. Vigyáznunk kell, mert védelmi rendszereink működését könnyen tönkreteheti az egészségtelen táplálkozás, de a mindennapi komoly feszültség is.Azonnal meglátszik a testen
A stressz nem csak egy feszült állapot, ami könnyedén elmúlik, ha kikerülünk egy nehéz helyzetből. „A stressz hosszú távon akár betegség kiindulása is lehet, hiszen azonnal hat a szimpatikus idegrendszerre” állítja a szakember. Mindannyian megfigyelhettük már magunkon, hogy egy komolyabb vita után, szaporábban vesszük a levegőt, kiszárad a szánk, erőteljesebben ver a szívünk, másként működik a gyomrunk. Ha mindezt, szinte naponta átéljük, megváltozik testünk működése, és egy idő után képtelen lesz védekezni és megbetegszik. „Felborul az egyensúly és a stressz, mint egy néma gyilkos dolgozni kezd: kialakulnak a szív és érrendszeri betegségek, a daganatok, a pajzsmirigyproblémák és a cukorbetegség”. Jó tudni!A nőket is komolyan érinti a stressz, hiszen ők azok, akik lelkiekben könnyebben sebezhetők. Sokkal erőteljesebben hatnak rájuk a családi és érzelmi konfliktusok.
Összegezve:
1. Tisztázni kellene az emelkedett prolactin szint okát ( a többi agyalapi hormon is érintett lehet!)
2. Megállapítnai a pajzsmirigybetegségének okát és természetét, oki kezelést elkezdeni.
3. Az MRI indokolt lehet, de tudni kellene, hogy a vizsgálatot kérő orvos mire gondol? Mit vár a vizsgálattól?
Jó egészséget kívánok:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-26 07:24:16

Tisztelt Brigi!
Az Ön által leírt tüneteket idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas)
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:

1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása

A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.

Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.


Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?

• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok

• Mellékvesék túlműködése és daganatai

• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint

• Petefészek egyes daganatai

• Pajzsmirigy betegségei

• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)

Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.

Miből állnak a vizsgálatok?

• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.

• Bizonyos hormonális vizsgálatok

• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)

A gyógyulás több tényezőtől függ:

• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől

• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)

Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):

• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét

• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben

• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést

Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!.
Elérhetőségem: 06-30-631-9309
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-25 12:40:02

Tisztelt Neir!

Nem tudom ki a preferált nőgyógyászának preferált endokrinológusa. Ezt a témát ez év március 31.-én a hivatalos endokrin továbbképzésen elmondtam, s ehhez nincs hozzátennivalóm (lehet, hogy ők nem voltak ott?...)
A pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása!!!!. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor génpolimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű.
A referenciatartomány meghatározásánál az életkort, valamint a hypothalamus – hypophysis – pajzsmirigy tengely szabályozási pontjainak (set point) a változását, az úgynevezett individuális TSH tartományt is figyelembe kell venni!!!!!. Ismert tény, hogy a TSH szintje az életkor előrehaladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél. A set point individuális; azonos T4 szint eléréséhez személyektől függően más és más TSH értékre van szükség, amely ráadásul egy egyénen belül is a legkülönbözőbb paraméterektől, biológiai helyzettől függően változik. Egy alacsonyabb T4 szint egyébként nem jelent feltétlen rosszabb pajzsmirigy funkciót, mivel az aktív T3 konverziót végző dejodinázok (leginkább a 2-es típusa) aktivitása növekszik, ahogy a T4 szintje csökken, így az aktív funkció akár változatlan is maradhat.
Egyébkén a terhesség és a pajzsmirigy kapcoslatát a Baross utcai estéken elmondtam és az 52. számban megtalálható.
Jó egészséget kívánok:




Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-25 12:35:33

Tisztelt Zsuzsanna!

A LEÍRTAK NEM ELEGENDŐK A SZAKSZERŰ VÁLASZHOZ. Nem tudom, hogy milyen eredtű pajzsmirigybetegséggel kezelték, ill. mi volt abban a bázikus porban .
Javaslom annak kivizsgálását, hogy mi okozza (okozta ) a betegségét.
Immuno-endokrin vizsgálat indokolt.
JÓ egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-25 12:23:56

Tisztelt Márti!

Nincs két azonos ultrahang lelet! A méret sok tényezőtől függ.
Az Euthyrox nem a gyulladásra hat.
Jó egészséget kívánok. tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-25 12:20:36

Tisztelt Kérdező!

A menstruációs zavarok okai gyakran felderítetlenek maradnak. Ritkán gondolnak arra (néha a szakemberek sem), hogy a zavarok hátterében a pajzsmirigy rendellenessége állhat. Az okok felderítésével viszonylag könnyen gyógyíthatók az addig makacs tünetek.

Mikor beszélhetünk menstruációs zavarról:
• Ha az erős vérzés 24 óránál hosszabb
• Ha szabályos ugyan, de 7 napnál hosszabb
• Ha a periódusok rövidebbek 21 napnál
• Ha 3 hónapnál hosszabb ideig kimaradnak
• Ha ismételten és szokatlanul fájdalmasak és görcsös jellegűek

• Korai menstruáció (10. év előtt) gyakran a pajzsmirigy csökkent működésével társul. A korai pubertás esetén is gondolni kell pajzsmirigybetegségre.
• A pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreosis) hátterében gyakran mutatható ki a vérzése 15 éves kor utáni fellépése
• A szabálytalan periódusokban, a vérzés elmaradása és a fokozott vérzés esetén feltétlen gondolni kell a pajzsmirigy autoimmun gyulladásos betegségeire és működési zavaraira
• Leggyakrabban a pajzsmirigy csökkent működése, az autoimmun thyreoiditis esetén fordul elő „nem magyarázható” vérzészavar. Ilyenkor gyakori a viszonylag csökkent étvágy melletti hívás, fáradékonyság, feledékenység, hajhullás, depresszió hajlam. Gyakran próbálkoznak növényi eredetű készítményekkel azzal a feltevéssel, hogy azok nem tartalmaznak hormont. Ez az esetek többségében tévedés, mert a növényekben a hatóanyag is hormon, fitoösztrogén. Ezek tartós alkalmazása (még viszonylag kis dózisban tartós szedés esetén) nem veszélytelen módszer.
Mi a teendő?
Részletes immuno-endokrin vizsgálat szükséges, a panaszok alapos kikérdezése (kísérő betegségek, gyógyszerek), majd fizikális vizsgálat, ezt követően immunológia és hormonális vizsgálat, sz.e. ultrahang és izotópos teszt.
A kezelés a betegség kiváltó okaitól függ, de az esetek többségében műtét nem szükséges és gyógyszeresen gyógyítható.
További kivizsgálást és oki kezelést javaslok.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-24 12:19:59

Tisztelt Ildikó!
1. Az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak az Euthyrox nem specifikus gyógyszere, az a kiesett hormontermelést pótolja.
2. Az emlő elváltozás gyakran társul a pajzsmirigy betegségeivel.Jóllehet 2009 novemberében már felhívtam a figyelmet az emlő (mellrák) összefüggésére (Van-e kapcsolat a pajzsmirigybetegségek és az emlőrák között?). A kérdés aktualitását ez év szeptember 23.-án megjelent közlemény is adja. A norvég szerzők a világ vezető lapjában számoltak be a mellrák elleni küzdelem eredményeiről (utalok a fenti címre). Norvégiában a mellrák alapos szűrő programját 1996-ban kezdték el és 9 év alatt az ország egészére kiterjesztették. A halálozási rátát meghatározták az egyes csoportokban. A legfontosabb megfigyeléseik a következők voltak: A szerzők 40.075 emlőrákos asszony adatait elemezték. A halálozási ráta 7,2% volt 100 000 egyénre és évre számítva. Az arány az 50 és 69 évesek között rosszabb volt, azaz 25,3% volt 100.000 lakosra számítva. Az évenkénti szűrésen részt vettek között a halálozási ráta 28%-kal csökkent, szemben a szűrés nélküli csoportban, amely csak 18,1%-ra mérséklődött a korszerű kezelés hatására.
A emlőrák tüneteit már az egyiptomi papirusztekercseken is leírták, a betegség megelőzése és gyógyítása korunk orvostudományának egyik legnagyobb feladata. Magyarországon 2004-ben 2285 nő halt meg ebben a rettegett betegségben, a számítások alapján azonban 1,26 millióra teszik a veszélyeztettek számát! Az emlőrák rendkívül heterogén betegség nem csak kialakulása, mérete, kiterjedése, de lefolyása alapján is. Abban azonban minden tanulmány megegyezik, hogy a korai felismerés, a legalább évente elvégzett, nem fájdalmas emlőszűrés lényegesen csökkentheti a betegség halálozását. A megelőzés, a betegség kialakulásának jobb megismerése miatt a kutatások egyik fontos iránya az, hogy keressék azokat a rizikófaktorokat, amelyek a betegség létrejöttében és biológiai tulajdonságaiban szerepet játszanak. A genetikai (örökletes) és szerzett faktorok egész sorát sikerült már megtalálni. Az utóbbi időben vetődött fel, hogy ez a kórkép a pajzsmirigybetegségeivel is kapcsolatban lehet. A gyanú, hogy a két betegség összefügghet tulajdonképpen régi keletű. Beatson már 1896-ban megfigyelte és leírta, hogy emlőrákos betegeinek kezelése pajzsmirigy kivonatával előnyösnek bizonyult (Lancet 1896, 2: 104). Ez a korai megfigyelés feledésbe merült és csak a legújabb statisztikai adatok hívták fel a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy betegségei gyakran társulhatnak mellrákkal. Eddig azonban arra gondoltak, hogy csak véletlen egybeesésről lehet szó. A két mirigy felépítésének, működésének, immunológiájának jobb megismerése arra ösztönözte a kutatókat, hogy górcső alá vegyék ezt a fontos problémát. Japán szerzők 1982 óta vizsgálták a két betegég kapcsolatát és azt találták, hogy a mellrák előfordulási rátája magas a pajzsmirigybetegekben (16,4%). Azt is kimutatták, hogy, 201 emlőrákos betegből 33 betegnek pajzsmirigyműtétük is volt. Jóllehet a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és az emlőrák között közvetlen kapcsolatot eddig nem bizonyították, de a csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) és a daganat rosszindulatúságának foka között összefüggést tudtak igazolni. 2009 nyarán jelent meg ugyanis az a tanulmány, amelyben a szerzők az vizsgálták, hogy az emlődaganat sejtjei egérbe ültetve miképpen viselkednek (Martinez-Oglesisa O. és munkatársai, Plos, 4, 1-10, 2009). Azt a meglepő felismerést tették, hogy azokban az egerekben, amelyeknek a pajzsmirigyük csökkent működésű volt a daganatsejtek lényegesen gyorsabban növekedetek és vezettek az állatok pusztulásához. Miután a hipotireozis fő oka hazánkban is az autoimmun pajzsmirigybetegség, ezért a két betegség egyikének meglétekor minden esetben kell vizsgálni a másik esetleges meglétét. A csökkent pajzsmirigyműködés kezelése előnyös lehet az emlőrákos betegek számára.
Melyek a legfontosabb gyakorlati következtetések ezekből a megfigyelésekből:
I. Az emlőrák rendszeres szűrése, a korai diagnózis javítja jelentősen a túlélési esélyeket. A mammográfia alapvető segítséget nyújthat a korai felismerésben (1. ábra)
II. A pajzsmirigy megbetegedései esetén feltétlen gondolni kell emlőrák veszélyére és fel kell hívni a figyelmet a mammográfia szükségességére.
Jó egészséget kívánok és további vizsgálatot javaslok, tisztelettel:








Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-24 12:12:39

Tisztelt Kéredző!

Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek ( gyomírtók)
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat

Egyre többet hallunk arról, hogy a stressz is felelős ennek a betegségnek is a kialakulásáért. A munkahelyi feszített tempó, a családi gondok és a pénzügyi nehézségek mind nyomot hagynak a testünkön, és akár a szervezet sav-bázis egyensúlyát is felboríthatják. Mit tehetünk ellene?
Védekezne, ha hagynánk
Vérünk egy különleges folyadék, mely, ha kimozdul a 7,35 és 7,45 közötti Ph-tartományból, akár meg is hallhatunk. Szervezetünk ezért többszörös védelmi rendszert működtet. A tüdőnk által szállított oxigén, a veséink és a hasnyálmirigyünk is komoly munkát végez ahhoz, hogy ez a kémiai egyensúly ne boruljon fel. Ha ezek a szervek valami miatt másként kezdenek dolgozni, a vér sav-bázis szintje elmozdul. „A savasodás szétmarja a sejteket, szöveteket, apránként belemarja magát a vénába és artériába, mint ahogy nyomot hagy a sav a márványba”. Vigyáznunk kell, mert védelmi rendszereink működését könnyen tönkreteheti az egészségtelen táplálkozás, de a mindennapi komoly feszültség is.
Azonnal meglátszik a testen
A stressz nem csak egy feszült állapot, ami könnyedén elmúlik, ha kikerülünk egy nehéz helyzetből. „A stressz hosszú távon akár betegség kiindulása is lehet, hiszen azonnal hat a szimpatikus idegrendszerre” állítja a szakember. Mindannyian megfigyelhettük már magunkon, hogy egy komolyabb vita után, szaporábban vesszük a levegőt, kiszárad a szánk, erőteljesebben ver a szívünk, másként működik a gyomrunk. Ha mindezt, szinte naponta átéljük, megváltozik testünk működése, és egy idő után képtelen lesz védekezni és megbetegszik. „Felborul az egyensúly és a stressz, mint egy néma gyilkos dolgozni kezd: kialakulnak a szív és érrendszeri betegségek, a daganatok, a pajzsmirigyproblémák és a cukorbetegség”. Jó tudni!A nőket is komolyan érinti a stressz, hiszen ők azok, akik lelkiekben könnyebben sebezhetők. Sokkal erőteljesebben hatnak rájuk a családi és érzelmi konfliktusok. Ezzel szemben a férfiakat elsősorban a munkahelyi és a karrierépítési küzdelmek sodorják stressz helyzetbe.
7 javaslat stressz ellen
1. Ismerjük fel, hogy bajban vagyunk és stresszes életet élünk. Keressük meg a konkrét okot! Tegyük fel magunknak a kérdést: a munkahely, az otthoni légkör, emberi kapcsolatok okozzák a problémát?
2. Ismerjük be, hogy ezen változtatnunk kell. Ha tehetjük, kerüljük el a stresszes helyzeteket és tűzzünk ki új célokat magunk elé.
3. Ha gyökeresen nem tudunk változásokat elérni, próbáljunk meg kevésbé érzelmesen és hevesen reagálni a stresszre. Ne gondolkodjunk visszafelé, ne mondogassuk magunknak „hogy mi lett volna, ha…” Mindig előre tekintsünk.
4. Tanuljuk meg kezelni a stressze adott válaszreakciónkat. Járjunk jógázni, sportolni, keressünk olyan lehetőséget, amivel elsajátíthatjuk a mély légzés- és izomlazítás technikáját. Ismerjük meg a zeneterápia lehetőségeit. Végső esetben használjunk gyógyszeres vagy gyógynövényes feszültségoldást.
5. Változtassunk életmódunkon: szokjunk le a dohányzásról és a kávéról, aludjunk rendszeresen.
6. Próbáljuk meg stabilan tartani az érzelmeinket. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, találkozzunk rendszeresen barátainkkal és rokonainkkal.
7. Törekedjünk arra is, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzünk és mindig elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé.
Megfelelő kezeléssel vállalhat sikerrel gyermeket.
További immuno-endokrin kivizsgálást javaslok.

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-24 07:44:04

Tisztelt Brigitta!
A betegségét idegen szóval hirzutizmusnak nevezzük. Ez jelenti azt a kóros állapotot, amikor nőkön fokozott szőrnövekedés jön létre a test azon részein, amelyeken ez a jelenség csak férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, a hasa, mellkas)
Ezeket a testrészeket férfihormon-függő, un. „androgén-dependens” régióknak is hívjuk. Ettől a típusú fokozott szőrnövéstől el kell különíteni az un. „hipertrichózis” fogalmát, amely esetben a szőrösödés az egész testre közel egyenletesen kiterjed. Mindkét típusú elváltozás hormonális eredetű, de míg hirzutizmusban a nőkben élettani körülmények között kis mennyiségben is termelődő férfi (androgén) hormonok túlműködése figyelhető meg, a hipertrichózisban más hormonális szervek (pl. pajzsmirigy) kóros működése ludas a tünetek kialakulásáért. A fokozott szőrnövésnek sok oka van. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenséget nem szabad bagatellizálni, mert a látszólag „kisebb” kozmetikai probléma hátterében a hormonális szervek betegségei: gyulladásai, daganatai is állhatnak. A hirzutizmus oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Ennek két fő oka lehet:

1. A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben
2. A hormonok iránti érzékenység fokozódása

A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin”) juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.

Milyen gyakori és hogyan állapíthatjuk meg a betegség fennállását?
Az USA-ban a fogamzáskorú nők 10%-át érinti. A genetikai okok fontosságát jelzi, hogy egyes családokban, bizonyos népcsoportokban (mediterrán régiókban élőknél) lényegesen gyakoribb. A betegség diagnosztizálásához a „Ferriman-Gallway” által leírt módszert használjuk. Ennek lényege az, hogy a test 9 különböző részén határozzuk meg a szőrnövekedés mértékét és azt számokban („score”) fejezzük ki (ábra). Az érték (index) kiszámolása endokrinológus feladata. Annyit azonban célszerű tudni, hogy a 8. érték alatt a hirzutizmus enyhe, a 44. érték felett súlyos mértékű.


Milyen betegségek állhatnak a hirzutizmus hátterében?

• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok

• Mellékvesék túlműködése és daganatai

• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint

• Petefészek egyes daganatai

• Pajzsmirigy betegségei

• Egyes gyógyszerek (hidantoin készítmények, egyes hormonális fogamzásgátlók, stb)

Sajnos az esetek többségében nemcsak a hirzutizmus tünetei észlelhetők, hanem paradox módon a fokozott szőrnövés mellett egyes területeken (pl. hajas fejbőrön) a szőrzet ritkulása, kopaszodás is bekövetkezhet!
Az endokrinológus feladata a fenti tünetek megtalálása és kezelése.

Miből állnak a vizsgálatok?

• A személyes találkozás során a tünetek kialakulási idejének, a kórelőzménynek a tisztázása, a korábbi gyyógyszerek, családi adatok felvétele.
• A beteg vizsgálata, a Ferriman-Gallway index kiszámítása.

• Bizonyos hormonális vizsgálatok

• Képalkotó eljárások (CT, MRI szükség estén)

A gyógyulás több tényezőtől függ:

• A beteg korától
• Az alapbetegség természetétől

• A tünetek fennállásának idejétől (az előzetes epilálás rontja a gyógyulás esélyeit!)

Az alábbi típusú gyógyszereket alkalmazhatunk (a betegség természetétől függően):

• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét

• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben

• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést

Összegezve: a hirzutizmus ma már gyógyítható, de célszerű az okok megkeresése. Az egyes -Ön által is említett - epilálási módszerek egyrészt elfedhetik a bajt, másrészt éppen ellenkező hatást érhetnek el!. Oki kezelést javaslok.
Jó gészséget kívánok, tisztelettel:

 

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-24 07:30:31

Tisztelt Erika!
Megértem elkeserédését, de a haj regenerálódása és növekedése időigényes folyamat.- Az egészséges haj is viszonlyag lassan növekszik.
A hajhagymák növekedésének három fázisa van. Az első az u.n. „anagén”, ez növekedés gyors fázisa, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet. Ez az időszak néhány évig is tarthat. Ezt követi az u.n. „katagén” szakasz, amely a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3 ) hétig tart. Majd a „telogén” fázis köszönt be, amikor a hajhagymák nyugvó állapotba kerültnek. Ez az összes hajszál 10-15%-t is jelentheti és 100-120 napig is eltarthat. Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását. Természetes, hogy fésülködéskor, vagy hajmosáskor több hajat veszítünk, mint egyébként. Normálistól eltérő hajhullásról csak akkor beszélhetünk, ha azt vesszük észre, hogy a korábbinál jobban hullik a hajunk, fénytelenné, töredezetté válik, reggel, ébredés után a párnánkon sok hajszálat találunk, vagy már kisebb fizikai hatás alkalmával is csomókban szakad ki hajunk. Ezekben az esetekben minden alkalommal érdemes kideríteni, hogy milyen okok állnak a háttérben.
A hajhullást számos tényező válthatja ki:
• Stressz
• Hormonok
• Fogamzásgátló,
• Autoimmun betegség
• Mérgező anyagok g
• Gyógyszerek,
• Sugárkezelés,
• Táplálkozási rendellenességek.
A hajhullást számos tényező válthatja ki: hormonok, fogamzásgátló, autoimmun betegségek (pajzsmirigygyulladás), nőkben fokozott férfi hormontermelődése, stressz, mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárkezelés, táplálkozási rendellenességek.
A haj növekedésének alapja a hajhagyma, amelynek képződését számos örökletes és hormonális tényező befolyásolja.
A férfi hormonok szintjének emelkedése a vérben és a hormonok iránti érzékenység fokozódása egyaránt lényeges ebben a kérdésben. A férfi hormonok nőkben a petefészekben és a mellékvesékben (ritkán más szervekben) képződnek. A hormonálisan kevésbé aktív férfihormont, a tesztoszteront, a vérben lévő fehérje, az SHBG („Sex Hormone Binding Globulin") juttatja el a szervezet különböző részeibe. Az SHBG-ről lehasadó tesztoszteronból a bőrben különböző mennyiségben jelenlévő 5-alfa-reduktáz enzim egy rendkívül aktív férfihormont, a dihidro-tesztoszteront képezi, amely elsődlegesen bűnös a hirzutizmusért.
Az androgén típusú hajhullásnak több oka lehet:
Döntően a vérben, de főleg a bőrben képződő férfi hormon (FTI) a fontos ebben a kérdésben, de a következőket is ki kell(ne) vizsgálni:
• PCOS (policisztás ovárium tünet együttes)
• Menstruációs hormonális zavarok
• Mellékvesék túlműködése és daganatai
• Kóros elhízás, fokozott inzulin szint
• Petefészek egyes daganatai
• Pajzsmirigy betegségei
A kezelés oki, tehát tisztázni kell a hajhullás okait.
A kezelések támadáspontjai a következők:
• Csökkentik a férfihormonok termelődését és vérszintjét
• Növelik a női hormonok mennyiségét és vérben, ill. a bőrben a szintjét
• Gátolják az 5-alfa-reduktáz enzim működését a bőrben
• Befolyásolják a kisiklott pajzsmirigyműködést
A legújabb kísérleti adatok igazolták, hogy a pajzsmirigy hormonjainak jelentős szerepe van a nők hajának növekedésében. Ezt kísérletekkel bizonyították. Azt vizsgálták, hogy a nőkből kozmetikai műtétek során kivett hajhagymák növekedése hogyan változik pajzsmirigy hormonok hatására. A kivett hajhagymákat tenyésztették és vizsgálták az egyes fázisokat a pajzsmirigy két hormonjának: a trijódtironinnak és a tiroxinnak a jelenlétében. Meglepetésükre azt figyelték meg, hogy ezek a hormonok növelték az anagén fázis hosszúságát, sőt fokozták a bőr pigmentációját is. A kísérlet azért jelentős, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy hormonjainak hiánya felelős lehet a nők fokozott hajhullásáért, A száraz és ritka haj mellett pajzsmirigyhormon szint csökkenésére utalhatnak az alábbi tünetek: fáradékonyság, a koncentrációs képesség romlása, lelassult anyagcsere, mozgás, beszéd és gondolkodás. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, csökkent a libidó (nem vágy). A bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki. A pajzsmirigy gyulladása, ill. csökkent működése jól kezelhető gyógyszerekkel.

Mielőbbi javulást (sze, korábbi vizsgálatot), a kezelés folytatását és türelmet javaslok.
Tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-23 12:55:38

Tisztelt Anka!

Mindenek előtt tisztázni kellene a pajzsmirigy túlműködésének az okát.
Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítanak nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökkent a libidó (nem vágy! )meddőség, menstruációs zavarok, végtagzsibbadás magas vérnyomás, testszerte vizenyő (ödema) lépnek fel.

Ezzel ellentétben a pajzsmirigy túlműködik (hyperthyreosis), ha a kelleténél több hormont termel. Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú sok hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. Leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, szívritmuszavar, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet. TSH-receptor elleni antitest meghatározás szükséges, mivel ez az antitest felelős a betegség létrejöttéért (sajnos ennek meghatározása gyakran nem történik meg).
A Basedow kór a pajzsmirigy autoimmun eredetű betegség, amelynek kialakulásában egy másik antitest: a TSH receptor elleni stimuláló antitest játszik szerepet. Szintén örökletes betegség, amelyre kezdetben a pajzsmirigy jelentős túlműködése, strúma és az esetek 5-10 %-ban gyulladásos szembetegségek jellemzőek. A betegségre jellemző klinikai jelek, panaszok, strúma, a TSH-receptor elleni antitest pozitivitása alapján a diagnózis megállapítható. Napjainkban ez a betegség már gyógyítható. Hangsúlyozni kell, hogy az alkalmazott gyógyszeres, a pajzsmirigy működését gátló szerek (Metothyrin, Propycil) viszonylag hamar (4-6 hét alatt) képesek normalizálni a túlműködést, de az immunológiai folyamat gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe (minimum 1 évet!). Ezért nem elegendő a hormonok szintjének mérés, az immunológiai folyamatok követése is szükséges. A kezelésre nem reagáló esetekben a pajzsmirigy műtéte és izotóp kezelése is indokolt lehet. Fontos tudni, hogy az izotópkezelés fokozhatja a szemtünetek kialakulásának kockázatát!
És végül a szmeről:
A szem nem vagy nehezen gyógyuló gyulladásai hátterében pajzsmirigy-betegség állhat. Mivel a szemtünetek megelőzhetik, ill. több hónappal követhetik a pajzsmirigy immunológiai ("autoimmun") megbetegedését, ezért a diagnózis hónapokat késhet, pedig ebben a kórképben a minél előbbi kórisme és kezelés a beteg szeme világának megmentését jelentheti.
A klinikai tünetek egyes betegekben és a betegség különböző stádiumaiban eltérőek lehetnek. Kezdetben domináló a fényérzékenység, fokozott könnyezés, fejfájás, idegentest-érzés, később lép fel a szem körüli duzzanat (ödema), kötőhártya gyulladás, látászavar, homályos, majd kettőslátás. Feltűnő lehet a szem "kidülledése", a szaruhártya károsodása, szemizmok hegesedése. Az első szakaszban dominálóak a gyulladásos tünetek (ún. "nedves szem"), később a gyulladásos tünetek "kiégnek" és már sajnos hegesedéssel járó szimptómák váltják fel.
Mikor gondoljon a beteg pajzsmirigybetegséghez társuló szembetegségre?
Ha nem vagy nehezen befolyásolható fentebb említett panaszok lépnek fel és korábbiakban pajzsmirigybetegség miatt kezelték, ha az allergiásnak tartott szembetegség az addig alkalmazott kezelésre nem javult. A diagnózishoz nem elegendők a hormonális vizsgálatok, hanem szakirányú immuno-endokrin kivizsgálás, részletes speciális immunológiai tesztek és az esetek egy részében CT is szükségesek. Lényeges, hogy a minél korábban elkezdett speciális immunológiai ("immunmoduláns") gyógyszeres, gyakran infúzós kezelés eredményes
Mi tehet a beteg a megelőzés érdekében?
Először is gondoljon mind a háziorvos, a szemészorvos és a beteg erre a lehetőségre. A legfontosabb a dohányzás azonnali elhagyása, mert a betegség kialakulásában és romlásában a cigarettázás meghatározó fontosságú. A USA-ban a betegek kezelését el sem kezdik, amíg a beteg nem hagy fel ezzel a kóros szenvedéllyel. Napjainkban már vannak olyan készítmények, amelyekkel megelőzhető ez a betegség.

Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-23 12:49:59

Tisztelt Kéredző!

Minél előbb gyermek endokrinológushoz tanácsos fordulnia.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-23 12:45:27

Tisztelt Kérdező!

Különbséget kell tenni az ingadozó TSH érték és a a változó pajzsmirigyműködés között!!!
Jó volna, ha ezt a kérdést így egyszerűen egy levélben és egyetlen laboratóriumi érték alapján meg lehetne válaszolni. A kérdést március 31.-én referátum formájában foglaltam össze az érdeklődő endokrinológusok számára..
Mire kellene kitérni:
1. Mi volt az oka az alacsony pajzsmirigyműködésnek (nem a TSH-nak, mert az csak egy adat!)
2. A szülés után kialakult-e a pajzsmirigy gyulladása?
3. Nem lényegtelen, hogy a laboratóriumi vizsgálatk milyen módszerrel és hol készülnek. Ma volt nálam egy beteg hölgy hasonló problémákkal. 3 egymástó lényegesen különböző laboratóriumi értékeket (TSH-t is hozott 1,5-8,4-ig!?..)
4. Napjainkban – sajnos- a pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran csak a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor gén polimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű. Ebben az esetben is igaz, hogy a TSH adott értéke nem jelenti annak biológiai hatásosságát. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 3.0 TSH érték biológiai hatásosság egyezi a 8,0 IU TSH hatékonyságával!!!!.
Az okok megkeresése után nem is egy babát vállalhat (jelenleg is kezelek egy olyan anyukát, akinek pajzsmirigybetegsége van és jelenleg a 8.-i babát várja!)
Jó egészséget kivánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-23 12:43:26

Tisztelt L. Eszter!

Az endometriosisra vonatkozó elmélet alapján a menses során 89 %-ban kerülhet vér a Douglas üregbe. A méhnyálkahártya részecskék a vér- és nyirokerekbe jutva az áramlással különböző szervekbe jutnak. Sebészeti beavatkozások alkalmával a műszerek implantálhatják (Jatrogén endometriosis a műtéti hegekben). Az implantatio függ az implantálódó sejtektől és az implantatios helytől. Újabb vizsgálatok szerint a pathogenesisben szerepet játszhat az endometriosis sejtjeinek invasios képessége is. Másrészt kimutatták, hogy az ép hám védelmet nyújt a lelőködött endometrium részek kezdeti adhaesiójával szemben. Négy alapvető feltételnek kell teljesülnie a peritoneális endometriosis patomechanismusának a magyarázatához. Ezek a feltételek:
1. az endometrialis sejtek hasüregbe jussanak a tubán keresztül
2. a hasüregbe jutott retrográd menstruatios törmelékben életképes sejt legyen
3. a sejtek megtapadhassanak
4. az exfoliálódott sejtek transplantatios helye a kismedencei endometriosis anatomiai elhelyezkedésével korreláljon.
Mindazon betegeknél, akik az endometriosis tüneteivel- infertilitas, fokozódó dysmenorrhoea, kezelésre nem szűnő kismedencei fájdalom, vagy egyéb, a menstruatios ciklussal összefüggő panasz- bírnak, endometriosisra kell gondolni.Számos kísérlet történt az endometriosis betegség specifikus serummarkerének megismerésére, amely szűrőmódszerként is alkalmazható. A kísérletek közül a legmegbízhatóbbnak a CA 125 meghatározás tűnt. A coelomahám sejtfelszíni antigénje a CA 125, amely az epitheliális ovarialis carcinomák monitorizálásában ismert és jól bevált serum marker. Endometriosis esetekben is gyakran emelkedett a CA 125 szint és értéke korrelál a betegség kiterjedésével és az alkalmazott kezelési módszer hatékonyságával. (Barberry, Pittaway). A vizsgálómódszer sensitivitása azonban alacsony ahhoz, hogy a módszert szűrőeljárásként alkalmazzuk (Franssen). Megemlítendő, hogy a CA 125 szint magasabb lehet terhesség, acut kismedencei gyulladás, leiomyoma és menstruatio során is.Az endometriosis kezelése a legkevésbé hálás orvosi feladatok közé tartozik. A betegség gyakran kiszámíthatatlan, progrediálhat, regrediálhat, ami nehézzé teszi a megfelelő kezelést. Némelyik betegben nehéz vagy lehetetlen a fájdalmat és infertilitást gyógyítani, míg másokban a betegség, különösen kezdetben, tünetmentes és nem igényel kezelést.
A panaszai összetettek, de nagy valószínüséggel pajzsmirigybetegsége (is) van.
Javaslom a további immuno-endokrin kivizsgálást és ennek megfelelő kezelést.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-23 12:36:53

Tisztelt Zsuzsa!

Mindenek előtt tisztázni kellene, hogy a csökkent működésnek mi az oka. A műtét kérdéében cska ezután lehet véleményt mondani.A pajzsmirigy göbös betegségei gyakran nem, vagy későn kerülnek felismerésre. Néha csak a „rutinszerűen” elvégzett vizsgálatok hívhatják fel rá a figyelmet, máskor a beteg észleli a furcsa göböt vagy göböket. Jelentőségük az, hogy nem csak kozmetikai gondot jelentenek, hanem jó és rosszindulatú daganatokat is rejthetnek. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek . Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és a hormon meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után ismét jelentkezik. A végleges gyógyulás az izotópterápiától, esetleg a műtéttől várható.
• A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz a tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”). Kezelésük műtéttel és izotóppal lehetséges.
• A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta. Ezek kialakulásának sok oka lehet. Ma már tudjuk, hogy vannak több cisztával járó betegségek („policisztás pajzsmirigyek”), amelyek részben örökletesek, részben autoimmun folyamat következményei. Ezek eltávolítására általában műtétet javasolnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető.
Az egyik fiatal hölgy nyakán gyorsan növekvő göb jelent meg. Műtétre jegyezték elő, amikor felkeresett panaszaival. A tapintáskor rugalmas nagy, almányi göböt észleltem. Az elvégzett ultrahang-vizsgálat ciszta lehetőségét vetette fel. Gyanúm beigazolódott, amikor elvégeztem a vékonytű biopsziát, és 30 milliliter csokoládészerű anyagot sikerült leszívnom. A szövettani vizsgálat is gyulladásos folyamatot bizonyított, és kizárta a rosszindulatú elváltozást. A göb a leszívás után azonnal eltűnt, de a ciszta azonban újra telítődött, és ezért ún. szklerotizációs kezelést végeztem, amelynek lényege, hogy a leszívott váladék helyére speciális anyagot fecskendeztem. A kezelés megismétlése után a ciszta telt meg újra.Az eljárás csak a jóindulatú göbök esetén alkalmazható, de ezeknek a betegeknek ez az eljárás feltétlen előnyös, mert elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-23 12:27:25

T.Andrea!

Nag valószínüséggel az IR jelenleg nem áll fenn.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-23 12:18:36

Tisztelt Sz.M.

A válaszom egyértelmű és összhenagban van az elmúlt évben Párizsban rendezettt Pajzsmirigy Világkongresszuson kialakított állásponttal. Az idő áűltalában függ az alkalmazott dózistól és a betegség természettétől (daganat? autoimmun folyamat?), de általában 1 év várakozási idő elfogadott.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-19 11:43:59

Tisztelt Kérdező!

Természetesen a kezelés attól függ, hogy mi okozta a csökent pajzsmirigyműködését. Amennyiben autoimmun gyulladás, akkor az anorganikus jó ártalmas lehet (így a Femibion is!).
Ugyanis a strúma a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti. A növekedés lehet a pajzsmirigy egyenletes, amely érinti mind a két lebenyt, esetleg a középen lévő összekötő részt („isztmusz”-t). A növekedés mértéke eltérő lehet az alig nagyobbtól a már nyelési és légzési zavarokat okozó méretig. Az esetek másik részében csak az egyik részre lokalizálódó göb jelenik meg a mirigyben. A strúma gyakran látható, tapintható. Alapvető elv: soha nem szabad az orvosnak megfeledkeznie arról, hogy a beteg nyakát megtekintse és megtapintsa! A pajzsmirigy méretéről, göbeiről további információt nyújthat az ultrahangos vizsgálat. Fontos tudni, hogy az ultrahangos vizsgálat nem helyettesítheti a beteg panaszainak megismerését és tapintást. A T3 és a T4 hormon képződése a pajzsmirigyben zajlik. A magzat 12. hetétől már képes saját hormontermelésre. A folyamat alapja, hogy a szervetlen jód beépül szerves formába és ott raktározódik a „tireoglobulin” nevű nagy fehérje molekulában. Amennyiben a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő jód, akkor a hormonképződés károsodik. A jódhiányos területeken ezért alakult ki a golyva és a következményes kretenizmus. Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással ( a só jódozásával és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet. A hormonok képződésében lényeges szerepe van a „szabad oxigén gyököknek” és az ezeket befolyásoló szelénnek. Sajnos Európa szelénhiányos terület, ezért a szelén pótlása egészségesek számára is fontos. A pajzsmirigy göbök lehetnek túlműködőek („meleg”), ill. csökkent funkciójúak („hideg”) göbök. Ezek eldöntése azonban izotóp vizsgálattal lehetséges, amely képet alkot nem csak a pajzsmirigy méretéről, hanem annak működéséről is. Már itt meg kell jegyezni, hogy a bevezetőben említett autoimmun eredetű betegségek miatt nem elegendőek a hormonok szintjének meghatározásai, hanem immunológia tesztek is szükségesek! (ezek sajnos gyakran elmaradnak). Azt kell tudnunk, hogy a mirigy túl-, ill. alacsony működése egy állapot. Az okok kiderítésében az immunológiai vizsgálatok segítenek.
Jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-19 10:43:55

Tisztelt Lukács Mónika!

Nagyon sajnálom, hogy a gyomorpanaszai ismét jelentkeztek. Sajnos a pajzsmirigy autoimmun gyulladás gyakran más, így gyomorgyulladás is társulhat. A kezelést valóban nehezíti, hogy a remélhetőleg bekövetkező gyermekáldás miatt a gyógyszeres kezelés korlátozott, ezért elsősorban helyi gyomorvédő kezelés(pl. Bizmogél kezelés ) jön szóba. Felteszem, hogy a H. pylori fertőzést a vizsgálat során kizárták (amennyiben nem akkor ezen feltétlen indokolt volna).
Az autoimmun betegségek társulásai közül a leggyakoribbak:
- IDDM
- atrophiás gastritis (gyoomorgyulladás)
- anaemia perniciosa (vészes vérszgénység)
- vitiligo
- alopecia (hajhullás)
- myasthenia gravis

Kiderült azonban, hogy ez a betegség csoport lényegesen összetettebb, mivel a pajzsmirigy autoimmun betegségeihez (TAD=”thyroid associated disease”) 28%-ban más autoimmun betegség: Sjögren kór, coeliakia, myasthenia, SLE is társult. Azt a megfigyelést tették, hogy a TAD betegek több mint felében több autoimmun kórkép inkomplett formában van jelen. Mivel a TAD-ban szenvedő betegek a lakosság 7-8%-t teszik ki, ezért új csoportosítást végeztek, amelynek lényege, hogy a manifeszt és szubklinikus betegségeket is lehet klasszifikálni (utalok alábbi táblázatra).
Amennyiben nem javulna, akkor várom a szakgondozáson.

Autoimmun pajzsmirigy betegségek (TAD)
(Hashimoto thyreoiditis, Basedow-Graves kór, Graves orbitopathia
+
IDDM (cikobetegség) Autoimmun gastritis Vitiligo MCTD
Hirata betegség Anaemia perniciosa Alopecia areata RA
Hypophysitis IBD ITP SLE
Addison kór Autoimmun hepatitis Myasthenia gravis Sjögren kór
Hypoparathyreosis Primer biliaris cirrhosis Sclerosis multiplex Vasculitis
TAD-3/A TAD-3/B TAD-3/C TAD-3/D
(endokrin) (gastro-intestinalis) (haematológiai/bőr/
idegrendszeri ) (szisztémás-kollagén)

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-19 10:36:51

Tisztelt Tímea!

Az esete sajnos nagyon gyakori. Erről a témáról már többször és sokat írtam. Melyek a legfontosabb kérdések?

• A pajzsmirigy autoimmun gyulladása a lakosság közel 10%-t érinti és a nők aránya ennél még lényegesen magasabb. A gyulladásnak sok ismertető jele van (strúma, a megnagyobbodott göb tapintási lelete, a jellegzetes ultrahang és izotópos kép, a TPO és thyreoglobulin elleni antitestek magas értéke, pozitív biopsziás lelet), ennek ellenére a betegség gyakran tisztázatlan marad. A betegség öröklődik, tehát amennyiben a családban pajzsmirigybetegség fordult elő, akkor erre gondolni kell! A betegség éveken át fennállhat, gyakran semmiféle fájdalommal nem jár és már csak akkor derül rá fény, amikor már a gyulladás a pajzsmirigy jelentős részét elpusztította. Figyelmeztető jel az emelkedett antitest érték. Kimutattuk ugyanis, hogy az éveken át meglévő gyulladás (TPO elleni antitest pozitivitás esetén a csökkent pajzsmirigybetegség feltétlen bekövetkezik. Ráadásul a gyulladás (fehérje típusú antitestek) más gondot is okozhatnak, a betegség gyakran társul: meddőséggel, hajhullással, gyomorpanaszokkal, szívbetegséggel, emelkedett koleszterin szinttel vészes vérszegénységgel, alvászavarokkal, bőrbetegségekkel, stb.
• A pajzsmirigy csökkent működésének is több fázisa van. Az egyik a már feltűnő tünetekkel járó forma (ún. manifeszt hipotireózis). A másik a még lappangó, ún. szubklinikus hipotireózis. Erre az a jellemző, hogy csak „véletlenül” derül ki, amikor valamilyen ok miatt, pl. meddőségi vizsgálat során laboratóriumi tesztet végeznek. Ilyenkor még a vérben lévő pajzsmirigyhormonok (T4 és T3) még a teljesen normális tartományban vannak, de az antitestek pozitívak, a TSH értéke pedig emelkedett (a koleszterin szint is magasabb!). Anélkül, hogy a TSH meghatározások sok és kényes részletére itt kitérnék (fontos: a TSH nem pajzsmirigy-hormon, hanem az agyalapi mirigy termeli!!)) azt le kell szögeznem, hogy ez egy fontos, de napszakonként, évszakonként, gyógyszerektől, módszerektől függően változó adat, amelynek értéke a hazai laboratóriumi értékektől eltérő (0,4-2,5 mU/l!!). Lényeges, hogy ezek az ún. normál értékek változnak a terhesség idején (3 havonta), továbbá kísérő súlyos, senyvesztő betegségekben. Ezért fontos a TSH mérése, de tudni kell értékelni a kezelést irányító orvosnak és a kezelést egyénileg meghatározni.
Az is nygaon gyakori, hogy csak a TSH-t kívánják kezelni, a csökkent pajzsmirigyműködést kiváltó gyulladást már nem......
Összefoglalva:
1. A kimutatott (manifeszt) és szubklinikus hiportireózis lényegesen növeli a meddőség és a spontán vetélések kockázatát
2. Az autoimmun gyulladás, a pajzsmirigy elleni antitesteknek meghatározó szerepük van a meddőségben és a korai vetélésekben
3. A terhesség alatt a pajzsmirigy 50%-kal több hormont termel, mint előtte A terhesség idején a pajzsmirigy térfogata 10-20%-kal növekszik. A pajzsmirigyhormon relatív hiánya fokozza a magzat szellemi fejlődésének kockázatát. Az alkalmazott hormonpótlás dózisa változik a terhesség ideje alatt (!)
4. A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH un. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél találtakéval!
5. A terhesség alatt a csökkent pajzsmirigy működésének (hipotireózisnak) a veszélye lényegesen nagyobb, mint a nem terhesekének.
6. A magzat saját pajzsmirigye a terhesség első három hónapjában fejlődik ki, addig az anya által termelt hormonra van utalva (ezért a terhesség első 3 hónapjában az anyai pajzsmirigyműködés fokozódása élettani folyamat,TSH alacsony!)
7. A fokozott jódbevitel a terhesek számára (akik nem szenvednek pajzsmirigy betegségben!) alapvetően fontos, ugyanis a hormon képzéséhez erre az anyagra feltétlen szükség van. Ez a mennység egészségesekben 250-300 mikrogram naponta. Az autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők anorganikus jódot nem fogyaszthatnak! Ennek oka az, hogy az autoimmun folyamat fellángolását válthatja ki.
8. A már korábban csökken pajzsmirigy működésű terhesekben a tiroxin dózisát feltétlen célszerű emelni a kiindulási érték 50%-val.
9. A terhesek egy részének szelénhiánya is van, ezért ennek pótlására célszerű törekedni.
10. A szülések után 2-4 hónap múlva az esetek 8-18%-ban autoimmun pajzsmirigygyulladás alakulhat ki.
Részletes immun-endokrin kivizsgálást és oki kezelés javaslok, üdvözlettel:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2011-05-18 13:15:42