
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kedves Professzor Úr!
31 évesen hiába várunk gyermekáldásra, már több mint 2 éve. Menstruáció 3. napján vett vérvétel laboreredménye szerint a TSH szintem 2,88, a prolaktin szintem 638.7 (ref.: 70,8-566,5), T3, T4, Anti TPO tartományon belül vannak. Olvasgattam korábbi válaszait és ebből azt szűrtem le, hogy hiába van ref. értéken belül a TSH-m, mégis magasnak számít.
Azt szeretném kérdezni, hogy valóban jól gondolom-e, hogy a pajzsmirigyemmel is lehet probléma, illetve azt, hogy a prolaktin és a TSH hogyan függ össze. A pajzsmirigy probléma kezelése elegendő-e ahhoz, hogy a prolaktin szint is helyreálljon külön kezelés nélkül, vagy épp fordítva, a prolaktin csökkenése magával hozhatja a TSH javulását. Amennyiben mindkettőt kezelni kell, úgy az történhet-e egyszerre pl. gyógyszeresen.
Válaszát előre is nagyon köszönöm, az interneten az egyik tanítványa azt írta Önről, hogy a maga szakterületén egy zseni. Válaszainak aprólékossága is ezt tükrözi, valamennyi kérdezőtársam nevében köszönjük, hogy megtisztel bennünket.
Üdvözlettel:
Csilla
Kedves Csilla!
Válaszom is két részből áll:
I. A meddőség kérdése napjaink egyik rettenetes problémája. A hely kevés, hogy az okokat kifejtsem. A prolactin szint emelkedett volta valóban egyik ártalmas faktor lehet. Értelemszerűen tudni, keresni kellene ennek okát. Az emelkedett prolactin szintnek több oka is van:
• a leggyakoribb a krónikus stressz
• több gyógyszer is emeli ennek az agyalapi hormonnak a szintjét
• autoimmun betegség mérgező anyagok
• gyógyszerek (főleg depresszió elleni gyógyszerek, a reflux betegségre használtak
• táplálkozási rendellenességek
• a agyalapi mirigyet érintő gyulladás, esetleg daganat
A TSH érték csak egy nem lényegtelen adat, de csupán pillanatfelvétel az adott helyzetről. Többször leírtam már, hogy az egyes laboratóriumi tesztek egy adott laboratóriumon belül is eltérők lehetnek hát még más laborokkal összevetve. Hasonló a helyzet az immunológiai tesztekkel. Napjainkban – sajnos- a pajzsmirigy-betegségek detektálása gyakran csak a TSH kóros értékén alapul, így a TSH referenciatartományának meghatározása nagyon fontos, egyúttal igen nehéz feladat. Az utóbbi három évtizedben a TSH felső határa a legújabb immunoassay-k megjelenésével a 10mIU/l szintről 2,5 mIU/l szintre csökkent. A TSH heterogén glikoproteinként található a keringésben; a különböző immunoassay-k specificitása pedig heterogén, így a TSH más-más isoformjait képesek detektálni. Ennek következtében a különböző vizsgálatok összehasonlítása nehézségekhez vezethet. A „normális” pajzsmirigy status meghatározása, a referencia populáció kiválasztása ugyancsak komoly problémákat vethet fel. Az Egyesült Államokban végzett National Health and Nutritional Examination Survay III (NHANES III) az anti-tireoglobulin antitest (TgAb) prevalenciáját 10%-nak, a tireoidea-peroxidáz (anti TPO) prevalenciáját 20%-nak találta a teljes populációban. Az ultrahang vizsgálattal detektálható hipoechogén inhomogenitás is gyakori eltérésnek bizonyult. A TSH referenciatartomány meghatározásában tulajdonképpen csak a következő kritériumoknak megfelelően lehet eljárni: vérvétel reggel éhgyomorra olyan betegekből, akik családi anamnézisében nem szerepel pajzsmirigy betegség, nem szednek gyógyszert, nincs látható illetve tapintható golyvájuk, a pajzsmirigy ultrahang képe eltérést nem mutat és sem anti TPO, sem anti TG pozitivitás nem detektálható. A NHANES III vizsgálatban az anti TPO pozitivitás a TSH növekedésével együtt emelkedett (5.5% 0.4-1.0 mIU/l TSH szintnél, 30.6% 3.5-4.0 mIU/l TSH szintnél, míg 80-90% 10 mIU/l feletti TSH esetén) így egyértelműnek mondható az immunrendszernek a TSH szintet befolyásoló hatása. Az előbbiek szerinti pajzsmirigy betegségektől mentes, 13344 személyből álló referencia tartományban a NHANES III szerint a medián TSH érték 1.39 mIU/l, a 2.5 és 97.5%-os percentilis határérték 0.45 illetve 4.12 mIU/l volt. Mindazonáltal a TSH érték nem követte a klasszikus gaussi eloszlást, tekintve hogy a referencia populáció mindösszesen 9%-ának volt a TSH értéke 2.5 mIU/l felett. Ezt az ún. okkult (antitest negatív) autoimmun pajzsmirigybetegségek TSH-t emelő hatásával lehetett magyarázni. A normál tartomány meghatározásánál figyelembe kell venni azt, hogy a NHANES III az USA-ban készült felmérés, ahol jól ismerten a jódellátottság –az állati takarmányok jódozásának is köszönhetően- normális. A magyarországi viszonyoknak talán jobban megfeleltethető az a németországi felmérés (NACB), amelyben 453 egészséges véradó TSH szintjét mérték. Ebben a csoportban a TSH alsó tartománya 0.4 mIU/l, míg a felső tartomány 3.7 mIU/l volt, és a NHANES III-hoz hasonlóan ez sem követte a gaussi eloszlást. A felső normális értékekben észlelt alacsonyabb százalékos arány a TSH receptor gén polimorfizmussal valamint TSH mikroheterogenitásával is magyarázható. A különbség az USA-ban és a Németországban észlelt eredmények között az előbbiben észlelt –kiegyensúlyozottabb jódellátottsághoz köthető- magasabb Hashimoto thyreoiditis arányra, míg az utóbbiban észlelhető –csökkent jódbevitelhez köthető- magasabb autonóm adenoma előfordulásra vezethető vissza. Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a jódellátottság földrajzi régiónként jelentősen eltérő lehet. Ismert tény, hogy az Alföld északi része (leginkább a Jászság), Békés megye egy része az artézi kutak vizének köszönhetően jódban gazdag területnek minősül, míg az ország többi része leginkább jódban szegény területnek számít. Magyarországon eddig populációspecifikus, a jódellátottságot is figyelembevevő referenciatartomány-meghatározás nem készült, így ennek elvégzése mindenképpen hiánypótló lenne. Addig is a magyarországi TSH referenciatartománynál a német populációban mért eredmények figyelembevétele célszerű. Ebben az esetben is igaz, hogy a TSH adott értéke nem jelenti annak biológiai hatásosságát. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 3.0 TSH érték biológiai hatásosság egyezi a 8,0 IU TSH hatékonyságával!!!!.
Mellékelek két ábrát, amely remélhetőleg meggyőző adatokat tartalmaz és remélhetőleg a válaszban is olvasható lesz.
II. Mindenek előtt túlzásnak érzem felmagasztaló szavait. Én csupán segíteni szerettem volna és amíg engedik szeretném folytatni. Vallom azt, hogy tevékenységünk nem szolgáltatás, hanem szolgálat. Miként szolgálatnak tekinti munkáját a tanár, a pap, a közgazdász, az író, művész, a vadakat terelő juhász, a kenyérért izzadságával fizető földműves, a hajnal sötétjében dolgozó pék, a hazáját mindenkor védelmező katona és sorolhatnám tovább a becsületes hívatással végzett munkásokat. Ha tudjuk, hogy az „idők bibliás múltjában Kain megölte Ábelt. Ma elegendő, ha megrágalmazza, befeketíti és lejáratja. Kezet sem kell mosnia” (Csoóri Sándor: Tizenhét kő a parton).
Talán maradt egy dolog a HIT, de miben?
Hiszek egy Istenben, hiszek a képére teremtett emberben.
Hiszek a lélek és test egységében.
Hiszek a hit gyógyító erejében még akkor is, ha tudom, hogy nem győzhetünk a testi fájdalmak, a kín és a halál felett.
Hiszem, hogy csak az én hal meg, mert aki önönénjével él, halálával él.
Nem hiszek a tévedésben, de tudom, hogy létezik.
Hiszek a reménytelenségben is bizakodó, földhözkötöttségében is szárnyaló emberi szellemben, amely nem akar a becsvágy őrületében Isten trónjára ülni.
Hiszek az orvosban, aki szamaritánusként teszi dolgát a betegek jerikói útján.
Hiszek az orvoslás humánumában és a humánus gyógyításban,
amely Veronika kendőjét nyújtja a verejtékkel érkezőknek,
a keresztet hordozóknak és a fájdalommal távozóknak.
További immun-endokrin kivizsgálást kívánok, köszönettel és tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2012-02-23 11:14:17