
Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Professzor Úr,
61 éves nő vagyok, 2020 év elején étvágytalanság és fogyás után gyomortükrözéssel állapították meg, hogy autoimmun gastritisben szenvedek, azóta B12 injekcióval kezelnek. Pár hónappal később a jobb lábamon jelentkező fájdalommal, nyomásérzékenységgel és dagadással bőrgyógyászati osztályon vizsgáltak (radiologia, és hasi uh negatív, trombózis kizárva) diag: Erythema nodosum; A kórházi kivizsgálás majd a steroid kúra után enyhültek a panaszok. Azóta viszont újra teljesen kiújult, folyamatos fájdalommal élek és nincs megnyugtató válasz a sok vizsgálat után sem.
Mivel Professzor Úr már említette publikációit az autoimmun betegségek kapcsán, kérdésem, hogy lehet e ez is valamilyen érgyulladást okozó autoimmun reakció - mely esetlegesen a gyomor autoimmun reakcióival együtt lépett fel? Milyen vizsgálatok lennének szükségesek ill. mit tehetek ezen panaszok enyhítésére?
Mivel 2008-ban már volt visszér műtétem a jobb lábamon,és 2009-ben pitvari fibrillatiom, ezért természetesen a szükséges rendszeres vizsgálatokat évente elvégeztetem, de fentiekre nem adott választ.
Üdvözlettel és tisztelettel várom válaszát:
Zsuzsa
61 éves nő vagyok, 2020 év elején étvágytalanság és fogyás után gyomortükrözéssel állapították meg, hogy autoimmun gastritisben szenvedek, azóta B12 injekcióval kezelnek. Pár hónappal később a jobb lábamon jelentkező fájdalommal, nyomásérzékenységgel és dagadással bőrgyógyászati osztályon vizsgáltak (radiologia, és hasi uh negatív, trombózis kizárva) diag: Erythema nodosum; A kórházi kivizsgálás majd a steroid kúra után enyhültek a panaszok. Azóta viszont újra teljesen kiújult, folyamatos fájdalommal élek és nincs megnyugtató válasz a sok vizsgálat után sem.
Mivel Professzor Úr már említette publikációit az autoimmun betegségek kapcsán, kérdésem, hogy lehet e ez is valamilyen érgyulladást okozó autoimmun reakció - mely esetlegesen a gyomor autoimmun reakcióival együtt lépett fel? Milyen vizsgálatok lennének szükségesek ill. mit tehetek ezen panaszok enyhítésére?
Mivel 2008-ban már volt visszér műtétem a jobb lábamon,és 2009-ben pitvari fibrillatiom, ezért természetesen a szükséges rendszeres vizsgálatokat évente elvégeztetem, de fentiekre nem adott választ.
Üdvözlettel és tisztelettel várom válaszát:
Zsuzsa
Tisztelt Zsuzsa!
Évek óta tanítom és tankönyvben írom, hogy az autoimmun betegségek gyakorta nem egyedül "szervspecifikus" módon fordulnak el. Valóban az egyik ilyen jó példa, amire a vizsgákon is rászoktam kérdezni, hogy melyik betegség jár együtt gyakran az autoimmun pajzsmirigy betegséggel? Ez az autoimmun gyomorgyulladása és az ezzel járó B21 hiány, vészes vérszegénység!
Az autoimmun eredetű pajzsmirigy betegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. A társulások tehát felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immun eredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „un. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés! Ezért is célszerű a célzott és egyénre szabott kezelés!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-12-29 17:18:47
Évek óta tanítom és tankönyvben írom, hogy az autoimmun betegségek gyakorta nem egyedül "szervspecifikus" módon fordulnak el. Valóban az egyik ilyen jó példa, amire a vizsgákon is rászoktam kérdezni, hogy melyik betegség jár együtt gyakran az autoimmun pajzsmirigy betegséggel? Ez az autoimmun gyomorgyulladása és az ezzel járó B21 hiány, vészes vérszegénység!
Az autoimmun eredetű pajzsmirigy betegségek (ha kiderül ennek fennállása!), gyakran társulnak más kórképpel. A társulások tehát felhívják a kezelő orvos figyelmét arra, hogy a pajzsmirigybetegség mellett más autoimmun kórkép is jelen lehet. Az egyik, gyakori betegség, a mellékvese gyulladása. Ezt e betegséget Addison kórnak hívja a szakirodalom és előfordulhat önmagában, de a leggyakrabban más betegséghez társul. A csökkent hormontermelése életveszélyes krízist eredményezhet, miként ez az ifjú beteggel is történt. Hasonló betegségben több államférfi (fenti képen J.F. Kennedy) és közismert színész is szenvedett, ill. szenved. Az ún. „kubai válság idején” Kennedy betegsége, amelyet akkor még kevésbé jól tudtak kezelni - majdnem az egész világot háborús válságba sodorta. Kennedy Addison kórját és pajzsmirigy autoimmun gyulladását 1947–ben diagnosztizálták és 36 alkalommal kezelték kórházban.. A kórtörténete alapján Kennedy már ezt megelőzően is szenvedett tünetei alapján ebben a betegségben és az orvosok azt véleményezték, hogy 1 éven belül meghal ebben a betegségben. Végül is – miként azt tudjuk - merénylet áldozata lett 1963-ban.
Nagyon fontos kitérnem arra, hogy a csökkent mellékvese működés már korábban is fennállhatott, azonban a tiroxin kezelés elkezdése hirtelen váltotta ki a kritikus állapotot. Ezért is lényeges, hogy ne az a séma (protokoll!) működjön, azaz „emelkedett TSH, tehát automatikusan pajzsmirigyhormon kezelés szükséges”, anélkül, hogy a kiváltó okokat és a kísérő betegségeket megvizsgálnák, ill. szükség szerint kezelnénk.
A pajzsmirigy kezelése előtt mindig legyen kérdés az, hogy:
• Van-e mellékvese betegsége, Addison kórja?
• Van-e más immun eredetű endokrin betegsége (pl. inzulinnal kezelt cukorbetegség, mellékpajzsmirigy gyulladás?)
• Van-e más autoimmun eredetű betegsége:
o Meddőség, menzesz zavarok?
o Csökkent libidó?
o Gyomor-bélgyulladás, nyelvgyulladás?
o Hajhullás?
o Vészes vérszegénység („anaemia perniciosa”)?
o Ízületi gyulladás?
o Hüvelygyulladás?
o Vitiligo (bőrfestékhiány)?
o Van-e ismeretlen eredetű alacsony vérnyomás?
o Van-e fokozott hajlam fertőzésekre?
o Van-e idegrendszeri autoimmun betegsége („myastenia gravis, sclerosis multiplex”)?
o Van-e szívizomgyulladása?
Sokszor kérdezik tőlem, hogy társulhatnak-e egymással a fenti kórképek. A válaszom tehát egyértelmű: igen! Ezért az egyik tünet vagy betegség felismerése után az okok keresése mellett arra is gondolni kell, hogy más, társuló betegség van-e, esetleg lappangó formában. Tudom, hogy ez a mechanikussá, „un. protokollokká” alakult orvoslásban gyakran „elsikkad”, pedig erre gondolni valóban nem pénzkérdés! Ezért is célszerű a célzott és egyénre szabott kezelés!
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2020-12-29 17:18:47
Olvasói értékelés: nincs még értékelés