Tisztelt Virányiné Farkas Hajnalka!
A Framingham tanulmány alapján a pajzsmirigy göbök a nők 6,4%-ában, a férfiak 1,6%-ában voltak kimutathatóak. A hazai adatok ezeknél az értékeknél magasabbak, amely összefüggésben lehet azzal, hogy nálunk az ivóvíz viszonylag jódszegény. Az epidemiológiai tanulmányokból az is kiderült, hogy nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribbak a szoliter vagy multiplex göbök. A göbök nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek, hanem a meleg göbök hyperthyreosist okoznak, a hideg göbök pedig a malignus átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Általában az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derül, s ilyenkor szembesül a beteg és orvosa azzal a problémával, hogy mit tegyen.
I. Endogén (genetikai, örökletes) faktorok:
A hideg göbök kialakulásában mind genetikai, mind epigenetikai faktorok (azon tényezők összessége, amelyek megváltoztatják egy gén aktivitását mutáció nélkül) meghatározóak. Ezekben a betegekben a thyreocyták specifikus génjeinek: a TSH-receptornak (TSH-R), a nátrium-jód symporternek (NIS), a thyreoglobulinnak (Tg) és a pajzsmirigy peroxidáznak (TPO) működése csökkent. A pajzsmirigy-specifikus gének expressziójának gátlásában az apoptotikus és anti-apoptotikus gének egyensúlyának felborulása, a sejtek differenciálódásának és funkciójának zavara mutatható ki. A genetikus tényezők között a mutációk a legfontosabbak. A fentebb említett gének mutációit csoportosíthatjuk aszerint, hogy a mutáció milyen sejtet érint. A germinális mutáció az ivarsejtekben alakul ki, minden utódsejt hordozza, öröklődik, a szomatikus mutáció azonban csak az adott testi sejtek génállományának sajátja. A mutáció funkcióbeli következménye funkció-növekedés (aktivációs mutációk) vagy funkciócsökkenés (inaktivációs mutációval jellemezhető hideg göb) lehet.
II. .Környezeti tényezők:
Mind a jódhiánynak, mind a dohányzásnak meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A jódhiány és a terhesség kérdésének vizsgálata hazánkban is a népegészségügyi kutatások egyik fontos része.
A göbök kivizsgálásában a tapintás után az ultrahang vizsgálatnak, az izotóp diagnosztikának és a tűbiopsziának, ill. a tumor marker szintek meghatározásának van szerepe.
o Fontos: az UH vizsgálat akkor adhat jó támpontot, ha megadják az ún. TIRADS kategóriát is
o Az izotóp vizsgálat segít a funkció eldöntésében
o A tumor marker segít a göb jóindulatúságának megítélésében
o A biopszia a rosszindulatúság kérdésében van segítségünkre

A göbök kezelése a göb természetétől, a göb funkciójától, a szövettani eredménytől függ:

• A rosszindulatúságra gyanús göb műtéte indokolt. A további kezelés a szövettani eredmény kiértékelése után javasoltható
• A tömlők, ciszták kezelés injekciós kezeléssel (sclerotizáció) is gyógyítható
• Az ún. meleg göbök (túlműködéssel járnak) kezelése gyógyszeres, de a végleges megoldás rendszerint az izotópos kezelés vagy a műtét.
Fontos, hogy a műtét után endokrinológiai gondozás szükséges.

A biopszia előtt jó volna tisztázni ezeknek a göböknek a jellegét ("hideg göb-e"?). Pajzsmirigy izotóp vizsgálattal ez eldönthető.
Jó egészséget kívánok, tisztelettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2012-04-26 07:56:51