Szép Napot!

Azt javaslom, hogy az oltást kapja meg. Fontos, hogy D3 vitamint szedjen!
Augusztus végén jelent meg a cordóbai Reina Sofia Egyetemi Klinika vizsgálata, mely szerint súlyos koronavírus-fertőzött betegeknél sikeresen alkalmazták terápiás jelleggel a D3-vitamin metabolitját, a calcidiolt. Bár a koronavírus-fertőzés ellen nem ad védelmet, a légúti fertőzések és gyulladások megelőzésében és gyógyításában már régóta hatékony szerepet tölt be a D-vitamin. Számtalan pozitív hatása miatt Prof. Dr. Balázs Csaba immunológus-endokrinológust, valamint a D-vitamin terápiás alkalmazását végző Dr. Lukács Istvánt kérdeztük: mire jó a D-vitamin, melyik fajtáját és miért érdemes szedni.

A D-vitamin hasznosságát kiválóan összegzi a Semmelweis Egyetem és több magyar kórház közös állásfoglalása, amely az Orvosi Szemlében jelent meg 2012-ben: „A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban.” Ezek után kérdés, miért kap olyan kevés hangsúlyt a D-vitamin pótlása, és melyik formájában, milyen dózisban, milyen koncentrációban kellene szedjük?

Vitamin helyett hormon

A nemzetközi szaktekintéllyel rendelkező immunológus professzor, Balázs Csaba úgy nyilatkozott lapunknak, hogy eddig is sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, illetve szervrendszerünkre hat, és szintjének meghatározása, a hiányzó hormon pótlása meghatározó fontosságú. A korábban „csak vitaminnak” gondolt, biológiailag aktív anyag lényegében hormonként viselkedik az emberi szervezetben, mivel szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz (például a mellékvese hormonjaihoz, nemi hormonokhoz). Ezek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek kezelésére.
A D-vitamin terápiás alkalmazásában jártas Dr. Lukács István megerősítette, hogy praxisában az autoimmun betegségekben, gyulladásos mozgásszervi betegségekben (például sclerosis multiplex) szenvedőknél a calcidiol és a D3-vitamin alkalmazásával nagy mértékű javulás, akár tünetmentesség érhető el. Ennek okát abban látja, hogy minden sejtünk rendelkezik D-vitamin receptorral, így nincs olyan sejt az emberi szervezetben, amelyre hatással ne lenne a D-vitamin. Mielőtt azonban ezen felbuzdulva megrohamoznánk a bioboltokat, gyógyszertárakat vagy háziorvosunkat, hogy a titokzatos calcidiolt beszerezzük, érdemes tisztázni, mi is az.

A D-vitaminnak hét különböző formáját is használják a gyógyászatban, a legelterjedtebb azonban a D3 (calciferol) illetve a növényi eredetű D2 (calcidiol) alkalmazása. A D2-vitamin a D3-vitamin előanyaga, amit a szervezetünk aktív hatóanyaggá alakít. Felesleges kétségbe esnünk, hogy akkor melyik formában szerezzük be a D-vitamint: a szervezetünk dinamikusan, az igényeknek megfelelően szabályozza az előanyag (D2) és az aktív hormon (D3) átalakulását. A lényeg tehát, hogy akármelyik, csak megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. A szervezetben képződő D3-vitamin egyébként számos szempontból előnyösebb, mint a növényi D2-vitamin, de vesebetegség esetén a D2-vitamin adása a célszerűbb – ezt betegség esetén a háziorvos vagy kezelőorvos úgyis jelzi számunkra.

Sok vagy kevés?

Ha bemegyünk egy drogériába vagy patikába, D-vitamint tartalmazó termékek tömegével találkozunk, de mégis mire figyeljünk? Szerves vagy szervetlen vitamint; tablettát, oldatot vagy multivitamin-készítményt válasszunk, vagy egyszerűen fogyasszunk magas D-vitamin-tartalmú ételeket? A válasz nem könnyű, mivel az egyéni igények és szükségek döntik el, melyik lehet a jobb megoldás. A D-vitamin szerves formában létezik csak, számos táplálékkal (máj, tengeri halak, tojássárgája, tejtermékek, brokkoli, stb.) bevihető, és erre érdemes is odafigyelni, ám ennek ellenére a lakosság nagy része hiányállapotban szenved. Mivel zsírban oldódó vitamin, ezért a legcélszerűbb olajos oldat formájában – lehetőleg ne szójaolaj legyen – fogyasztani, azt is a szájba cseppentve, vagy kanállal bevenni a gyorsabb felszívódás érdekében.
A D-vitamin szükségletet befolyásolja az életkor, az azzal járó csontosodási folyamatok, de az évszakok is: téli időszakban javasolt magasabb dózisban szedni, mivel kevesebb napfény éri a testünket. A napi ajánlott mennyiség gyermekeknek 1000-2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE = 0,025 µg), várandósoknak, szoptatós anyáknak 800-1000 NE naponta. Egészséges felnőtteknél általában 2000-4000 NE, de idősek, betegségben szenvedők számára 4000-8000 NE a napi adag. A D-vitamin túladagolás 10 000 NE, vagy ennél magasabb dózis huzamos szedésével fordulhat csak elő, bár ilyen mértékű D-vitamin készítmény Magyarországon nem kapható.

Amerikai példa, C-vitamin helyett…

A koronavírus-betegek kapcsán érdekes összefüggést fedeztek fel Amerikában, a megfertőződött személyek nagy része D-vitaminhiányban szenvedett, és a statisztikai adatok alapján közel kétszer nagyobb a kockázata, hogy egy D-vitamin hiányban szenvedő személy elkapja a fertőzést. Dr. Anthony Fauci, az amerikai „Müller Cecília” személyesen is javasolta a lakosságnak a napi D-vitamin fogyasztását, és elismerte, hogy ő maga is szedi. A már említett magyar orvosi állásfoglalás szerint az influenzás megbetegedések 90 százalékkal (!) csökkenthetők lennének a D-vitamin megfelelő pótlásával, és a légúti megbetegedések kezelésében is hatékony eszköz – szemben a sokat hangoztatott emelt dózisú C-vitaminnal. De milyen adagban érdemes szedni megelőzéshez és milyenben megbetegedés esetén?
Dr. Lukács István szerint egy egészséges egyénnél életkortól függően az ajánlás 1500-4000 NE, ami megelőzésre elegendő, de tünetekkel járó betegség esetén ez már kevés. – Az ajánlásokban a szérumkalciumot emelő adag 10 000 NE felett van, vagyis tünetek esetén szabad a dózist 10 000 NE-re emelni – egyénre szabott, és orvosilag felügyelt módon. A D-vitamin ilyen módon, immunmodulánsként alkalmazva rendkívüli eredményeket ér el immunbetegségek, például sclerosis multiplex vagy demencia esetén. A gyakorlatban ennek alkalmazása mégsem terjedt el, mivel az adagolás mértékében nincs teljes egyetértés az orvosi szakmán belül – mondta el dr. Lukács István. Dr. Balázs Csaba szerint a dózisok lehetnek eltérőek, de a 10 000 NE-nél nagyobb adag bevitelének nem igazolt a kedvező hatása. A Coimbra-protokollt, de más protokollokat is irányelvként, ajánlásként tudja elfogadni, ami sosem kötelező, egyénre szabott formát jelent, hiszen azt egyénileg kell mérlegelnie az orvosoknak. A cordóbai klinika vizsgálata és eredménye viszont mindkét szakember szerint hiteles, és orvosilag teljesen elfogadható.

Információs vihar

Ha már tudjuk, milyen készítményt szedjünk és milyen dózisban, még mindig hátra van egy kérdés, milyen egyéb vitaminokat, nyomelemeket érdemes szednünk a D-vitamin jobb hasznosulásáért?Mindenképp javasolt a K2-vitamin, magnézium (Mg), kálcium (Ca), bevitele a D-vitamin mellett. A köztudatban elterjedt tévedéssel szemben ezek nem a D-vitamin felszívódását, hanem a szervezetben végbemenő folyamatokat optimalizálják. Például a magnézium segít a D-vitamin átalakulásában, a K2-vitamin pedig szabályozza, hogy a D-vitamin segítségével felszívódott kálcium ne az erek falába, hanem a csontokba épüljön be. Ugyanakkor ezek kiválasztása, beszerzése sem könnyű feladat, hiszen körülbelül gyógyszerész végzettség kell ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani, melyik készítmény milyen hatóanyag-tartalommal rendelkezik, és mennyi hasznosul belőle. Továbbá a magnézium-készítmények többsége példának okáért magnézium-oxidot tartalmaz, amelynek csak közel 5 százaléka szívódik fel: minél többet veszünk be belőle, annál inkább hashajtó hatása lesz. Érdemes tehát más formában, magnézium-citrátot vagy -glicinátot szedni. Másik alapvető probléma, hogy a készítmények hatóanyag-jelölése nem egységes, mivel nem a magnézium ionos formáját jelöli általában, hanem a teljes magnéziumsó mennyiségét. Vagyis komoly számítást kell elvégeznünk, hogy megtudjuk, abból mennyi a magnéziumtartalom, és mennyi fog felszívódni. Ezek után egyszerű kérdésnek tűnik, de még egy orvos sem tudja könnyen megmondani, melyik készítményt válasszuk, akkora az információs vihar.
A D-vitamin-szint 37,5-50 nmol/l-ről 75-100 nmol/l-re történő emelése, a rendelkezésre álló adatok alapján a csípőtáji törések számát 26%-kal, az 1-es típusú diabetesz előfordulását 78%-kal, az összes daganat gyakoriságát 35%-kal, az influenzás megbetegedések számát 90%-kal csökkentené. Ez a teljes mortalitást 7-10%-kal mérsékelné, és az átlagélettartam két-három évvel nőne. Ezeket az adatokat Magyarországra vetítve azt jelenti, hogy a teljes populáció D-vitaminpótlásának 15 milliárd forintos költségével szemben az egészségügyi kiadások 250 milliárd forinttal csökkennének.” Forrás: Orvosi Szemle, Állásfoglalás – Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről...

keret: A D-vitamin hatása
• A csontrendszer számára azért fontos, mert szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. D-vitamin hiányában a csontritkulás rizikója nő.
• Javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos folyamatot. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekben a D-vitamin szint általában alacsonyabb, ezért pótlása előnyös.
• Segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti az elesés kockázatát, és csökken a csonttörés veszélye is. Fontos megfigyelés az is, hogy az éjszakai fájdalmas izom összehúzódását is jelentősen mérsékli.
• Az immunrendszerre gyakorolt hatása bizonyította, a gyulladásos, reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D-vitamin hiánya.
• Kutatások bizonyították, hogy a D-vitamin hiány fontos az elhízás kialakulásában.
• A szív- érrendszeri megbetegedések esetén is gyakran kimutatható a D-vitamin hiánya, melynek következtében gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A D-vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen.
• Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. A végbélrákban, prosztatarákban, méhrákban, hasnyálmirigyrákban és legfontosabbként a tüdőrákban lényegesen alacsonyabb a D-vitamin-szint.
• Az idegrendszer és az agy működését is befolyásolja, gátolja a súlyos D-vitamin-hiány. Az Alzheimer kórosoknál a D-vitamin pótlással kedvező eredményeket tapasztaltak.
• Hajhullás kezelése kapcsán is igazolták, kiváltó oka lehet D-vitamin hiány, mely pár hónap kezelés után megszűnt.


D-vitamin hiányában fellépő leggyakoribb tünetek:
• Gyermekeknél angolkór (rachitis)
• Felnőtteknél csontritkulás, csontlágyulás, csontok deformálódása, rugalmatlansága, törése
• Daganatos betegségek kialakulásának vagy kiújulásának esélyét növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is)
• Fogak állapotának nagymértékű romlása (fogszuvasodás)
• Pajzsmirigygyulladás
• Izomgörcsök
• Fáradtság, levertség
• Haj fokozott hullása
• Ízületi gyulladás
• Hátfájás
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2021-01-12 13:10:11

Szép Napot!

Azt javaslom, hogy az oltást kapja meg. Fontos, hogy D3 vitamint szedjen!
Augusztus végén jelent meg a cordóbai Reina Sofia Egyetemi Klinika vizsgálata, mely szerint súlyos koronavírus-fertőzött betegeknél sikeresen alkalmazták terápiás jelleggel a D3-vitamin metabolitját, a calcidiolt. Bár a koronavírus-fertőzés ellen nem ad védelmet, a légúti fertőzések és gyulladások megelőzésében és gyógyításában már régóta hatékony szerepet tölt be a D-vitamin. Számtalan pozitív hatása miatt Prof. Dr. Balázs Csaba immunológus-endokrinológust, valamint a D-vitamin terápiás alkalmazását végző Dr. Lukács Istvánt kérdeztük: mire jó a D-vitamin, melyik fajtáját és miért érdemes szedni.

A D-vitamin hasznosságát kiválóan összegzi a Semmelweis Egyetem és több magyar kórház közös állásfoglalása, amely az Orvosi Szemlében jelent meg 2012-ben: „A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban.” Ezek után kérdés, miért kap olyan kevés hangsúlyt a D-vitamin pótlása, és melyik formájában, milyen dózisban, milyen koncentrációban kellene szedjük?

Vitamin helyett hormon

A nemzetközi szaktekintéllyel rendelkező immunológus professzor, Balázs Csaba úgy nyilatkozott lapunknak, hogy eddig is sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, illetve szervrendszerünkre hat, és szintjének meghatározása, a hiányzó hormon pótlása meghatározó fontosságú. A korábban „csak vitaminnak” gondolt, biológiailag aktív anyag lényegében hormonként viselkedik az emberi szervezetben, mivel szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz (például a mellékvese hormonjaihoz, nemi hormonokhoz). Ezek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek kezelésére.
A D-vitamin terápiás alkalmazásában jártas Dr. Lukács István megerősítette, hogy praxisában az autoimmun betegségekben, gyulladásos mozgásszervi betegségekben (például sclerosis multiplex) szenvedőknél a calcidiol és a D3-vitamin alkalmazásával nagy mértékű javulás, akár tünetmentesség érhető el. Ennek okát abban látja, hogy minden sejtünk rendelkezik D-vitamin receptorral, így nincs olyan sejt az emberi szervezetben, amelyre hatással ne lenne a D-vitamin. Mielőtt azonban ezen felbuzdulva megrohamoznánk a bioboltokat, gyógyszertárakat vagy háziorvosunkat, hogy a titokzatos calcidiolt beszerezzük, érdemes tisztázni, mi is az.

A D-vitaminnak hét különböző formáját is használják a gyógyászatban, a legelterjedtebb azonban a D3 (calciferol) illetve a növényi eredetű D2 (calcidiol) alkalmazása. A D2-vitamin a D3-vitamin előanyaga, amit a szervezetünk aktív hatóanyaggá alakít. Felesleges kétségbe esnünk, hogy akkor melyik formában szerezzük be a D-vitamint: a szervezetünk dinamikusan, az igényeknek megfelelően szabályozza az előanyag (D2) és az aktív hormon (D3) átalakulását. A lényeg tehát, hogy akármelyik, csak megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. A szervezetben képződő D3-vitamin egyébként számos szempontból előnyösebb, mint a növényi D2-vitamin, de vesebetegség esetén a D2-vitamin adása a célszerűbb – ezt betegség esetén a háziorvos vagy kezelőorvos úgyis jelzi számunkra.

Sok vagy kevés?

Ha bemegyünk egy drogériába vagy patikába, D-vitamint tartalmazó termékek tömegével találkozunk, de mégis mire figyeljünk? Szerves vagy szervetlen vitamint; tablettát, oldatot vagy multivitamin-készítményt válasszunk, vagy egyszerűen fogyasszunk magas D-vitamin-tartalmú ételeket? A válasz nem könnyű, mivel az egyéni igények és szükségek döntik el, melyik lehet a jobb megoldás. A D-vitamin szerves formában létezik csak, számos táplálékkal (máj, tengeri halak, tojássárgája, tejtermékek, brokkoli, stb.) bevihető, és erre érdemes is odafigyelni, ám ennek ellenére a lakosság nagy része hiányállapotban szenved. Mivel zsírban oldódó vitamin, ezért a legcélszerűbb olajos oldat formájában – lehetőleg ne szójaolaj legyen – fogyasztani, azt is a szájba cseppentve, vagy kanállal bevenni a gyorsabb felszívódás érdekében.
A D-vitamin szükségletet befolyásolja az életkor, az azzal járó csontosodási folyamatok, de az évszakok is: téli időszakban javasolt magasabb dózisban szedni, mivel kevesebb napfény éri a testünket. A napi ajánlott mennyiség gyermekeknek 1000-2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE = 0,025 µg), várandósoknak, szoptatós anyáknak 800-1000 NE naponta. Egészséges felnőtteknél általában 2000-4000 NE, de idősek, betegségben szenvedők számára 4000-8000 NE a napi adag. A D-vitamin túladagolás 10 000 NE, vagy ennél magasabb dózis huzamos szedésével fordulhat csak elő, bár ilyen mértékű D-vitamin készítmény Magyarországon nem kapható.

Amerikai példa, C-vitamin helyett…

A koronavírus-betegek kapcsán érdekes összefüggést fedeztek fel Amerikában, a megfertőződött személyek nagy része D-vitaminhiányban szenvedett, és a statisztikai adatok alapján közel kétszer nagyobb a kockázata, hogy egy D-vitamin hiányban szenvedő személy elkapja a fertőzést. Dr. Anthony Fauci, az amerikai „Müller Cecília” személyesen is javasolta a lakosságnak a napi D-vitamin fogyasztását, és elismerte, hogy ő maga is szedi. A már említett magyar orvosi állásfoglalás szerint az influenzás megbetegedések 90 százalékkal (!) csökkenthetők lennének a D-vitamin megfelelő pótlásával, és a légúti megbetegedések kezelésében is hatékony eszköz – szemben a sokat hangoztatott emelt dózisú C-vitaminnal. De milyen adagban érdemes szedni megelőzéshez és milyenben megbetegedés esetén?
Dr. Lukács István szerint egy egészséges egyénnél életkortól függően az ajánlás 1500-4000 NE, ami megelőzésre elegendő, de tünetekkel járó betegség esetén ez már kevés. – Az ajánlásokban a szérumkalciumot emelő adag 10 000 NE felett van, vagyis tünetek esetén szabad a dózist 10 000 NE-re emelni – egyénre szabott, és orvosilag felügyelt módon. A D-vitamin ilyen módon, immunmodulánsként alkalmazva rendkívüli eredményeket ér el immunbetegségek, például sclerosis multiplex vagy demencia esetén. A gyakorlatban ennek alkalmazása mégsem terjedt el, mivel az adagolás mértékében nincs teljes egyetértés az orvosi szakmán belül – mondta el dr. Lukács István. Dr. Balázs Csaba szerint a dózisok lehetnek eltérőek, de a 10 000 NE-nél nagyobb adag bevitelének nem igazolt a kedvező hatása. A Coimbra-protokollt, de más protokollokat is irányelvként, ajánlásként tudja elfogadni, ami sosem kötelező, egyénre szabott formát jelent, hiszen azt egyénileg kell mérlegelnie az orvosoknak. A cordóbai klinika vizsgálata és eredménye viszont mindkét szakember szerint hiteles, és orvosilag teljesen elfogadható.

Információs vihar

Ha már tudjuk, milyen készítményt szedjünk és milyen dózisban, még mindig hátra van egy kérdés, milyen egyéb vitaminokat, nyomelemeket érdemes szednünk a D-vitamin jobb hasznosulásáért?Mindenképp javasolt a K2-vitamin, magnézium (Mg), kálcium (Ca), bevitele a D-vitamin mellett. A köztudatban elterjedt tévedéssel szemben ezek nem a D-vitamin felszívódását, hanem a szervezetben végbemenő folyamatokat optimalizálják. Például a magnézium segít a D-vitamin átalakulásában, a K2-vitamin pedig szabályozza, hogy a D-vitamin segítségével felszívódott kálcium ne az erek falába, hanem a csontokba épüljön be. Ugyanakkor ezek kiválasztása, beszerzése sem könnyű feladat, hiszen körülbelül gyógyszerész végzettség kell ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani, melyik készítmény milyen hatóanyag-tartalommal rendelkezik, és mennyi hasznosul belőle. Továbbá a magnézium-készítmények többsége példának okáért magnézium-oxidot tartalmaz, amelynek csak közel 5 százaléka szívódik fel: minél többet veszünk be belőle, annál inkább hashajtó hatása lesz. Érdemes tehát más formában, magnézium-citrátot vagy -glicinátot szedni. Másik alapvető probléma, hogy a készítmények hatóanyag-jelölése nem egységes, mivel nem a magnézium ionos formáját jelöli általában, hanem a teljes magnéziumsó mennyiségét. Vagyis komoly számítást kell elvégeznünk, hogy megtudjuk, abból mennyi a magnéziumtartalom, és mennyi fog felszívódni. Ezek után egyszerű kérdésnek tűnik, de még egy orvos sem tudja könnyen megmondani, melyik készítményt válasszuk, akkora az információs vihar.
A D-vitamin-szint 37,5-50 nmol/l-ről 75-100 nmol/l-re történő emelése, a rendelkezésre álló adatok alapján a csípőtáji törések számát 26%-kal, az 1-es típusú diabetesz előfordulását 78%-kal, az összes daganat gyakoriságát 35%-kal, az influenzás megbetegedések számát 90%-kal csökkentené. Ez a teljes mortalitást 7-10%-kal mérsékelné, és az átlagélettartam két-három évvel nőne. Ezeket az adatokat Magyarországra vetítve azt jelenti, hogy a teljes populáció D-vitaminpótlásának 15 milliárd forintos költségével szemben az egészségügyi kiadások 250 milliárd forinttal csökkennének.” Forrás: Orvosi Szemle, Állásfoglalás – Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről...

keret: A D-vitamin hatása
• A csontrendszer számára azért fontos, mert szabályozza a kalciumfelvételt a belekben, de megakadályozza, hogy a vizelettel túl sok kalcium ürüljön. D-vitamin hiányában a csontritkulás rizikója nő.
• Javítja a pajzsmirigy működését, csökkenti a gyulladásos folyamatot. Az autoimmun pajzsmirigy betegségekben a D-vitamin szint általában alacsonyabb, ezért pótlása előnyös.
• Segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, csökkenti az elesés kockázatát, és csökken a csonttörés veszélye is. Fontos megfigyelés az is, hogy az éjszakai fájdalmas izom összehúzódását is jelentősen mérsékli.
• Az immunrendszerre gyakorolt hatása bizonyította, a gyulladásos, reumatikus betegségekben szenvedők többségénél kimutatható a D-vitamin hiánya.
• Kutatások bizonyították, hogy a D-vitamin hiány fontos az elhízás kialakulásában.
• A szív- érrendszeri megbetegedések esetén is gyakran kimutatható a D-vitamin hiánya, melynek következtében gyakrabban jelentkeznek krónikus szív- és érrendszeri betegségek. A D-vitamin kihat az érrendszer belső falának sejtjeire, az erek izomzatára, a vérzsírra és a megfelelő mértékű véralvadásra. A megfelelő D-vitamin-szint ezért védelmet nyújt a trombózis, szívinfarktus és gutaütés ellen.
• Rákos megbetegedések is összefüggést mutatnak a krónikus D-vitamin-hiánnyal. A végbélrákban, prosztatarákban, méhrákban, hasnyálmirigyrákban és legfontosabbként a tüdőrákban lényegesen alacsonyabb a D-vitamin-szint.
• Az idegrendszer és az agy működését is befolyásolja, gátolja a súlyos D-vitamin-hiány. Az Alzheimer kórosoknál a D-vitamin pótlással kedvező eredményeket tapasztaltak.
• Hajhullás kezelése kapcsán is igazolták, kiváltó oka lehet D-vitamin hiány, mely pár hónap kezelés után megszűnt.


D-vitamin hiányában fellépő leggyakoribb tünetek:
• Gyermekeknél angolkór (rachitis)
• Felnőtteknél csontritkulás, csontlágyulás, csontok deformálódása, rugalmatlansága, törése
• Daganatos betegségek kialakulásának vagy kiújulásának esélyét növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is)
• Fogak állapotának nagymértékű romlása (fogszuvasodás)
• Pajzsmirigygyulladás
• Izomgörcsök
• Fáradtság, levertség
• Haj fokozott hullása
• Ízületi gyulladás
• Hátfájás
Jó egészséget kívánok, üdvözlettel:



Prof. Dr. Balázs Csaba
2021-01-12 13:10:04