Tisztelt Professzor Úr!

A betege vagyok, sajnos a járvány miatt törölték a decemberi időpontomat, és csak májusra kaptam újat, ezért fordulok Önhöz itt. Köszönöm, hogy ezen az oldalon keresztül elérhető, és, hogy válaszol a kérdéseinkre, sokszor akár ünnepnap is.Sokat tanultam az itteni válaszaiból.
Láttam egy beszélgetést, melyben három orvos nyilatkozott az covid oltásokról. Én nagyon szeretném megkapni, mert az egyértelműen kiderült számomra a műsorból, hogy jóval nagyobb a betegség szövődményeinek kockázata, mint az oltásból adódó esetleges problémáké. Azonban autoimmun betegekkel kapcsolatban úgy fogalmazott az egyik orvos, hogy ilyen beteg oltásakor "esetleg elgondolkodnék, hogy melyik vakcinát válasszam". És hallottam az Operatív Törzs tájékoztatóján is, hogy Szputnyikkal például tapasztalatok hiánya miatt egyelőre nem oltanak autoimmun és pajzsmirigybetegeket sem (lehet, hogy ez már változott időközben). Az előbb említett orvosokkal történt beszélgetésben az is elhangzott, hogy nyugalmi fázisban lévő betegségnél nem kontraindikált a covid oltás, csak ha fellángol az autoimmun folyamat vagy kezeletlen a betegség. Én 2015-ben 1300 vagy 264 (a mérés módszertől függően) feletti  Anti TPO-val indultam és az elmúlt három évben az Ön kezelésének (szelén) köszönhetően folyamatosan csökkent és beállt 50 és 59 körülire (új/másik mérési módszer szerint) . Júniusban jártam Professzor Úrnál, ahol az ultrahang pici visszaesést mutatott a gyulladás és a göb tekintetében, de a Normoxilon kívül másra nem volt szükség. Akkori diagnózis: hasimoto thyr. kezdődő remisszióban, euthyreosis, sicca syndroma, krónikus stressz, laktóz intolerancia. Még tavaly augusztusban is 56.8 volt  az Anti TPO (ref 0,0-9,0), de most megint 1300 felett van (  a labor vmiért a másik módszert és a 0-60-as ref. tartományt használta). A többi laborértékem a levél végén található. Ez fellángolásnak számít az oltás szempontjából?
A másik, amiért kérdezem Önt az oltást illetőleg, az az, hogy 8-10 évvel ezelőtt, amikor először  oltottak influenza ellen, akkor  az oltás helyén lévő  kb. 2cm-es vörös viszkető folt és hidegrázás 10 napig nem javult. Utána antihisztaminnal másnapra szinte teljesen megoldódott, és 3-4 nap antihisztaminos kezelés után eltűnt. Ekkor még nem volt hashimotóm. Az izomfájdalom is 1-2 hét alatt elmúlt.2 évvel ezelőtt ismét beoltottak influenza ellen egy másik oltóanyaggal (Vaxigrip tertra) és oltási szövődmény lépett fel: 4 hónapig ízületi fájdalom a karomban, ami pihentetéssel és gyógytornával múlt csak el. A bőrreakciók is hevesebbek voltak: másnapra 2, következőre 4 (erről csatolok képet), majd 7-8 cm-re nőtt a pőrpír és a púp átmérője, és bár 2 nap után antihisztamint kaptam, még napokig tovább nőtt (7-8 com-ig), és nagyjából 8 nap kezelés után múlt el a bőrreakció. Emelett az arcomon az évekig nem jelentkező seborrhea is megjelent az oltás után. Infektológushoz küldtek, aki azt mondta, hogy bármilyen oltást úgy vehetek fel csak, ha 4 nappal előbb antihisztamint kapok és még egy hétig szedem az oltást követően. 
Szeretném kérni Professzor Úr tanácsát, hogy kaphatok-e covid elleni oltást, és, ha igen, melyiket javasolja? Ha márkanevet nem írhat, az is segítene, ha a típusát megemlíteni, ami alapján a házi orvos tudja majd, hogy melyek közül válasszon. Az oltás előtti antihisztamin-szedést megpróbálnám, amennyiben Professzor Úr is egyetért vele. Valamint az lenne a kérdésem, hogy ha menstruáció alatt hívnának be oltásra, az kihathat-e az esetleges oltási szövődményekre. Köszönöm, hogy elolvasta ezt a hosszú levelet és előre is köszönöm a válaszát!

Tisztelettel:
Á.

16-2-2020
TSH 3.260 mIU/L   0,550-4,780
 FT3 pmol/l  6.00    3,50-6,50
 FT4 pmol/l 11.60   11.50-22,70
 Anti-TPO IU/mL  >1300    * 0,0-60,0