Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Endokrinológus
A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!
Témakörök ►
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Professzor úr.
úgy látom, valami összekeveredhetett, mert a válasz, amit kaptam, nem az én kérdésemhez tartozik.
mindenképpen szeretnék az Ön rendelésére elmenni, de jelenleg külföldön tartózkodom, és erre várhatólag csak jövőre lesz lehetőségem. addig is szeretnék úgy élni, hogy használjak a szervezetemnek.
Köszönöm szépen.
Kedves Prof. Dr. Balázs Csaba.
36 éves nő vagyok, a pajzsmirigyemben egy hideg és egy forró göböt találtak.
a hideg göbből leszívták a folyadékot, és ezt követően néhány hét alatt annyira összement, hogy kívülről már nem látszik a nyakamon.
A forró göb látszik, de a műtéti nagyságot nem érte el.
a hormonértékeim teljesen normálisak.
szeretném megtudni, hogy mivel támogathatom a szervezetemet, hogy a forró göb ne nőjön tovább. Egyúttal a hideg göb is megvan még, csak jóval kisebb lett, annak az állapotán sem szeretnék rontani.
Szelén pótlása javasolt-e páldául.
Rendkívül egészségesen élek, számomra nem lenne gond még jobban odafigyelni a táplálkozásomra, ha tudnám, mit kellene ennem és mit kellene kerülnöm. olvastam, hogy a gyömbér, esetleg a kurkuma segíthet, de nem nagyon merek kockáztatni, mert nem derült ki számomra, hogy ezek inkább a hideg vagy a meleg göbökre javalltak. azt is olvastam, hogy a káposztafélék és a brokkoli, a tejtermékek pl. elősegítik a golyva kialakulását.
Gondolom, hogy a jódot kerülni kell, mivel a forró göböt esetleg növelheti. ugyanakkor a szervezetnek mégis szüksége van a jódra. ezügyben ellentmondást látok, nem tudom, mit lenne érdemes tenni.
nem tudom, hogy érdemes-e lisztérzékenységre tesztet csináltatni, vagy milyen egyéb teszteket érdemes megcsináltatni, hogy kiderítsem a mögöttes okokat?
válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Prof. Dr. Balázs Csaba válasza:
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól kaphatja meg, akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”. Ezért nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Bizonyára belátja, hogy a megfelelő információk hiányában az eltérő orvosi véleményekben nem foglalhatok állást, mivel etikai és jogi kötelékek kötnek.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
úgy látom, valami összekeveredhetett, mert a válasz, amit kaptam, nem az én kérdésemhez tartozik.
mindenképpen szeretnék az Ön rendelésére elmenni, de jelenleg külföldön tartózkodom, és erre várhatólag csak jövőre lesz lehetőségem. addig is szeretnék úgy élni, hogy használjak a szervezetemnek.
Köszönöm szépen.
Kedves Prof. Dr. Balázs Csaba.
36 éves nő vagyok, a pajzsmirigyemben egy hideg és egy forró göböt találtak.
a hideg göbből leszívták a folyadékot, és ezt követően néhány hét alatt annyira összement, hogy kívülről már nem látszik a nyakamon.
A forró göb látszik, de a műtéti nagyságot nem érte el.
a hormonértékeim teljesen normálisak.
szeretném megtudni, hogy mivel támogathatom a szervezetemet, hogy a forró göb ne nőjön tovább. Egyúttal a hideg göb is megvan még, csak jóval kisebb lett, annak az állapotán sem szeretnék rontani.
Szelén pótlása javasolt-e páldául.
Rendkívül egészségesen élek, számomra nem lenne gond még jobban odafigyelni a táplálkozásomra, ha tudnám, mit kellene ennem és mit kellene kerülnöm. olvastam, hogy a gyömbér, esetleg a kurkuma segíthet, de nem nagyon merek kockáztatni, mert nem derült ki számomra, hogy ezek inkább a hideg vagy a meleg göbökre javalltak. azt is olvastam, hogy a káposztafélék és a brokkoli, a tejtermékek pl. elősegítik a golyva kialakulását.
Gondolom, hogy a jódot kerülni kell, mivel a forró göböt esetleg növelheti. ugyanakkor a szervezetnek mégis szüksége van a jódra. ezügyben ellentmondást látok, nem tudom, mit lenne érdemes tenni.
nem tudom, hogy érdemes-e lisztérzékenységre tesztet csináltatni, vagy milyen egyéb teszteket érdemes megcsináltatni, hogy kiderítsem a mögöttes okokat?
válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Prof. Dr. Balázs Csaba válasza:
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm megtisztelő bizalmát. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból azoktól kaphatja meg, akik a vizsgálatokat végezték és a gyógyszeres szedés módosítását indikálták, ill. a felvilágosítást adták. Nagyon fontos szakmai problémát vetett fel. A kérdés általánosságban úgy fogalmazható meg, hogy mi a helyzet akkor, ha egy adott betegséggel kapcsolatban több orvosi vélemény van, akkor melyik igaz? A helyzet az, hogy ezekben a szakmai kérdésekben a helyes orvosi vélemény nem „demokratikus” szavazás kérdése, amikor a többségi vélemény dönt. A tudományban a Keplertől- Semmelweisen át mindig kisebbségben voltak azok akiknek később igazuk lett. Ezért nem tartom jónak azt az elterjedő gyakorlatot, hogy „ több orvost megkérdezünk és a többségi véleményt fogadom el”. Ezért nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem. Bizonyára belátja, hogy a megfelelő információk hiányában az eltérő orvosi véleményekben nem foglalhatok állást, mivel etikai és jogi kötelékek kötnek.
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
Kedves Kérdező!
Nem keveredtek el a dolgok, de vélemény adásakor - sajnos - már többet kell figyelni a jogi és etikai kérédésekre, mint a szakmiakra.
Amit írhatok:
1. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik.
A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”).
2. Jó volna tudni, hogy a hideg göbnek mi az oka, van-e gyulladás ?
3. Ha autoimun gyulladás van akkor érdemes gondolni esetleges lisztérzékenységre.
Az elmúlt hónapokban több kedves olvasó tette fel a kérdést, hogy van-e kapcsolat a pajzsmirigy autoimmun betegségei és a lisztérzékenység között.. A válaszom igen volt. Miért?
A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért (1.ábra). A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges. A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették (Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk).Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak. .A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott a pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet! Ez lehet atípusos és enyhe forma is, de időben kell gondolni rá.
4. A szervetlen jódot célszerű kerülni. Az étrend is függ a betegség természetétől, nincs általános étrend.
5. A szelén témakörről több cikket írtam itthoni és külföldi lapokba és ezen a honlapon is. Alkalmazása csak megfelelő indikáció mellett célszerű.
A leírtak csak a témakör töredékét foglalják magukban. Talán érthető, hogy további részleleteket már csak azért sem célszerű leírni, mert gyógykezelésnek személyre szabottnak kell(ene) lennie.
Ami az előjegyzést illeti, a rendelésem elég zsúfolt. A legegyszerübben e-mail-en tudna időpontot egyeztetni a kolléganőkkel: Szekelym@vipmail.hu, szekelymelinda66@gmail.com, vagyKelemen Edina erikbaba76@freemail.hu
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-10-30 13:32:15
Nem keveredtek el a dolgok, de vélemény adásakor - sajnos - már többet kell figyelni a jogi és etikai kérédésekre, mint a szakmiakra.
Amit írhatok:
1. Ezek egyrészt fokozott működéssel járó göbök lehetnek, amelyek sok hormont termelnek („meleg” göbök). Ezek kimutatásához a pajzsmirigy megtapintása és hormon-meghatározások mellett izotópos vizsgálat is szükséges. A túlműködés a hagyományos gátlószeres kezeléssel csak átmenetileg gyógyítható (!), a készítmény elhagyása után a túlműködés ismét jelentkezik.
A rosszindulatú daganatok nem járnak túlzott hormon-termeléssel, különböző méretű „hideg” göbök formájában jelentkeznek. A diagnosztizálásukhoz az un. tumor marker (thyreoglobulin) meghatározása és szövettani, citológiai vizsgálat szükséges („vékonytű biopszia”).
2. Jó volna tudni, hogy a hideg göbnek mi az oka, van-e gyulladás ?
3. Ha autoimun gyulladás van akkor érdemes gondolni esetleges lisztérzékenységre.
Az elmúlt hónapokban több kedves olvasó tette fel a kérdést, hogy van-e kapcsolat a pajzsmirigy autoimmun betegségei és a lisztérzékenység között.. A válaszom igen volt. Miért?
A betegség autoimmun eredetű és öröklődő jellegű, amelyet különböző névvel illet a szakirodalom: gyermek- és felnőttkori coeliakia, glutenszenzitív enteropathia, sprue, nem trópusi sprue, idiopathias steatorrhoea, lisztérzékenység.
A betegség lényege: komplex felszívódási zavar (a bél nem képes felszívni a nélkülözhetetlen tápanyagokat), amely többnyire gyermekkorban kezdődik és kezelés nélkül halálhoz vezethet. A betegség kialakulásának oka: gluténnel (a búzafélékben található fehérjével) szembeni érzékenység, amely a bélbolyhok pusztulásához vezet. Az örökletes jelleg mellet szól, hogy a beteg szülőkben lévő gének hordozzák a betegségre való fokozott hajlamot. A legújabb nemzetközi kutatások (Setty M. és munkatársai: Celic disease: risk assessment, diagnosis and monitoring, Mol. Diag.Ther. 2008, 12, 289-98) bizonyították, hogy a szöveti antigének (HLA) II. régiójában található gének: DQ2 vagy a DQ8 felelősek a betegség öröklődéséért (1.ábra). A kóros gének megjelenése azonban nem egyforma. Ez azt jelenti, hogy nem mindenkiben azonos életkorban és súlyossági fokban manifesztálódik a betegség. A sokak által ismert típusos klasszikus tünettriász tagjai a hasmenés, a fogyás és a gyengeség nem mindenkiben egyformán jelennek meg. A klinikai kép többnyire jellegtelenül, fokozatosan, máskor akut bélfertőzés formájában fejlődik ki. Néha enyhék, vissza-visszatérő jellegűek a tünetek, emiatt a betegséget csak későn ismerik fel (vagy "félrekezelik”) A lisztérzékenység sajátosan egy jéghegyhez hasonlítható, amelynek csúcsán találhatók a legsúlyosabb esetek. klinikai tünetek gyermekkorban a szoptatás befejezésével, a gabonafélékkel történő táplálás megkezdése után, 6 és 18 hónapos kor között fejlődnek ki. Étvágytalanság, gyakori, nagy mennyiségű, híg, világos és bűzös széklet, szokatlan apátia és ingerlékenység lehetnek az első tünetek. A has puffadt lesz, a bőr alatti zsírszövet és izomállomány csökken. Folyadék-, elektrolit és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, ill. kálciumszint, végtaggörcsök majd sokkszerű állapot jöhet létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását. Mindezeken kívül természetesen a felszívódási zavar általános tünetei is jellemzőek, hasonlóan a felnőttekben észleltekkel. A betegség a genetikailag meghatározott „szerv-specifikus” autoimmun kórképek közé sorolható. Az arra hajlamos egyénekben immunológiai folyamat alakul ki, amelynek lényege, hogy antitestek (fehérjék) képződnek a gliadinnal és a szöveti transzglutamináz enzim ellen. A gyulladásos folyamat következménye a bélnyálkahártya károsodása és a súlyos felszívódási folyamattal járó tünetek fellépése (vashiány, fehérjehiány, fogyás, osteoporózis, hormonális zavarok, nyelvgyulladás, szájgyulladás, a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék is kialakulhat). A diagnózis általában nem könnyű a sokszínű tünetek miatt. A genetikai háttér, a kiegészítő, ill. társuló betegségek ismerete, a laboratóriumi vizsgálatok azonban sokat segíthetnek a minél korábbi felismerésben és kezelésben. Korábban a D-xilóz teszt és a bélnyálkahártya szövettani vizsgálata volt szükséges. A legújabb kutatások eredményei a következő fontos megállapításokat tették (Naiyer AJ és munkatársai, Thyroid, 2008, 18, 1171-78), hogy:
A transglutamináz II enzim (TGase II) elleni antitestek kimutatása segít a korai felismerésében A korábbi viszonylag időigényes módszer (ELISA) helyett az „immunszenzor vizsgálat meggyorsítja a laboratóriumi teszteket. Ráadásul ezen ígérete módszer alkalmas arra is, hogy az ételekből is kimutatja a nagyon kis mennyiségben jelenlevő glutén fehérjét (Kings College London, UK www.kcl. Ac.uk).Az a felismerés, hogy a pajzsmirigyben is van TGase II fehérje arra utal, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségiben gyakori a tünetszegény, néha tünetmentes lisztérzékenység. Ezt mutatja, hogy az autoimmun pajzsmirigybetegség fő indikátora: az un. TPO elleni antitest és a TGase II fehérje elleni antitestek egyaránt pozitívak. .A végső következtetés, hogy a lisztérzékenyeknek gondolni kell pajzsmirigybetegségre és fordítva, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, azok között a lisztérzékenység gyakoribb. A csökkent pajzsmirigybetegségben szenvedők gyakran panaszkodnak arról, hogy has puffadásuk van és az alkalmazott a pajzsmirigyhormontól nem fogynak. Ilyenkor a hormon csökkent felszívódásának oka a látszólag tünetmentes coeliakia lehet! Ez lehet atípusos és enyhe forma is, de időben kell gondolni rá.
4. A szervetlen jódot célszerű kerülni. Az étrend is függ a betegség természetétől, nincs általános étrend.
5. A szelén témakörről több cikket írtam itthoni és külföldi lapokba és ezen a honlapon is. Alkalmazása csak megfelelő indikáció mellett célszerű.
A leírtak csak a témakör töredékét foglalják magukban. Talán érthető, hogy további részleleteket már csak azért sem célszerű leírni, mert gyógykezelésnek személyre szabottnak kell(ene) lennie.
Ami az előjegyzést illeti, a rendelésem elég zsúfolt. A legegyszerübben e-mail-en tudna időpontot egyeztetni a kolléganőkkel: Szekelym@vipmail.hu, szekelymelinda66@gmail.com, vagyKelemen Edina erikbaba76@freemail.hu
Jó egészséget kívánok:
Prof. Dr. Balázs Csaba
2014-10-30 13:32:15
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}