Tisztelt Kérdező!

A szem és a pajzsmirigy betegségei közötti kapcsolatról az orvostudomány már régóta tud. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a gyakorlatban erre ritkán gondolnak, amikor a beteg látásával kapcsolatos panaszok miatt keresi fel orvosát. A szegény betegeknek pedig - végképpen kiszolgáltatván - nem is juthat eszükbe, hogy látási problémáinak oka valahol máshol keresendő. Az így kialakuló szembetegségek egy része nem csupán kellemetlen, de a látás elvesztéséhez is vezethet. Erről a problémáról nemzetközi és hazai kongresszusokon több előadást tartottam és közleményt publikáltam: ezért is ért az a megtiszteltetés, hogy az Európai Endokrin Társaság felkérésre referátumot tartsak a közel 4000 fős hallgatóság számára. A szomorú tapasztalatom azonban az, hogy ennek ellenére a betegek gyakran kálváriát járnak be, amíg a valós diagnózisra fény derült és az oki kezelést elkezdik. A teljesség igénye nélkül csupán néhány problémát kívánok megemlíteni és bemutatni. Ennek az oka az, hogy ezekre az esetekre teljes mértékben igaz, hogy a korai felismerés és a mielőbbi kezelés, gondozás feltétlen szükséges.
1.Szemszárazság
A leggyakoribb tünet: a szemszárazság. A szemszárazság akkor alakul ki, ha a szükségesnél kevesebb mennyiségű könny termelődik. Előfordulhat az is, hogy romlik a könny összetétele és emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ritkább kiváltó okok a szemhéjak vagy a pislogás rendellenességei. A könnytermelés csökkenésének hátterében a könnytermelő mirigyek megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat. A kiváltó - vagy a már fennálló tüneteket súlyosbító - okok között környezeti tényezők, például a száraz, meleg légkondicionált helyiség, a cigarettafüst és egyes gyógyszerek egyaránt szerepelhetnek. Hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka, kontaktlencse viselése is gyakran váltják ki a szem szárazságát. Ritkábban fordul elő, hogy valamilyen autoimmun betegség következtében károsodnak a könnymirigyek és ezért alakul ki a betegség. Előfordul gyakran, hogy a szemszárazság előtt kifejezett könnyezés, gyulladás lép fel és a szemszárazság már „csak” a mirigy jelentős részének pusztulása után okoz panaszt. Lényeges, hogy ezekben az esetekben is törekedjünk az okok megkeresésére és időbeni kezelésére.
Fiatal hölgy keresett meg, akinek szemszúródással, könnyezéssel járó panaszai voltak. Szemének pirosságát figyelték meg főleg a bal oldalon. Az alkalmazott szemcsepptől a tünetek kezdetben megszűntek és ebbe mindenki, így értelemszerűen a beteg is belenyugodott. A panaszai azonban néhány hét múlva újra kezdődtek. Kezdetben allergiás folyamatot tételezetek fel, azonban allergia nem volt kimutatható. Ezután számos vizsgálat (fogászati, gégészeti, nőgyógyászati góckeresés) történt, negatív eredménnyel. Hosszas vizsgálódás után az egyik szemész kolléga küldte hozzám a beteget. Ekkor derült ki, hogy családjában már több autoimmun betegség (ízületi-, pajzsmirigy-, cukor-betegség) fordult elő, ezért kérték immunológiai, ill. immuno-endokrin vizsgálatát. Kiderült, hogy valóban pajzsmirigy betegség állott a szemészeti panaszai hátterében és annak kezelésével panaszai megszűntek
2.„Miért nem tudom kinyitni az egyik szememet?”
Ezzel a kérdéssel keresett meg egy 58 éves férfi. A kép valóban ijesztő volt. A jobb szemhéja „fityegett” és az utóbbi időben már nem tudta kinyitni. Több vizsgálaton (CT, MR stb.) jutott túl, de az oka betegségének nem derült ki. Már műtét lehetőségét is fontolgatták, amikor a beteg felkeresett. Kiderült, hogy autoimmun pajzsmirigygyulladása van, amelyhez ún. „ocularis myasthenia”, azaz szemizom gyengeség is társult.A kezelés elkezdése után néhány nappal már javulás volt észlelhető, 6 hét múlva pedig panaszmentessé vált.
3.„Miért jön ki az egyik szemem és látok mindenből kettőt?”
Ez volt a kérdése az ifjú biológusnőnek, akinek a szemtünetei azonnal láthatók voltak. A jobb szeme már hetekkel korábban könnyezett, viszketett, majd láthatóan megnagyobbodott, „kidülledt”. Mivel a betegség mind a könnymirigyeket, mind a külső szemizmokat is érintette kezdetben homályos látás, majd kettős látás alakult ki, amely miatt munkáját nem tudta folytatni. Kiderült, hogy pajzsmirigy túlműködéshez, Basedow kórhoz társult szembetegsége van (ún. endokrin oftalmopatia), amely autoimmun eredetű szembetegség és azért alakul ki, mert az antitestek nemcsak a pajzsmirigy működését stimulálták, hanem külső szemizmaihoz is kötődve gyulladást váltottak ki. Ebben az esetben viszonylag korán érkezett a beteg és a megfelelő gyógykezeléssel a pajzsmirigy túlműködése megszűnt és szelén kezelés után a szemtünetei is teljesen gyógyultak.
Végezetül tisztázni kell(ene), hogy mi okozta a pajzsmirigy túlműködését. Annál is inkább, meert a radiojód kezelésnek valóban veszélyes a szem-tünetek kialakulása, ezért a Basedow kóros szemtünetek esetén célszerű az izotóp kezelés mérlegelni, a dohányzást pedig teljesen el kell hagyni!

Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-03-21 17:12:35