Tisztelt Jónás Zsoltné!

A szem és a pajzsmirigy betegségei közötti kapcsolatról az orvostudomány már régóta tud. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a gyakorlatban erre ritkán gondolnak, amikor a beteg látásával kapcsolatos panaszok miatt keresi fel orvosát. A szegény betegeknek pedig - végképpen kiszolgáltatván - nem is juthat eszükbe, hogy látási problémáinak oka valahol máshol keresendő. Az így kialakuló szembetegségek egy része nem csupán kellemetlen, de a látás elvesztéséhez is vezethet. Erről a problémáról nemzetközi és hazai kongresszusokon több előadást tartottam és közleményt publikáltam: ezért is ért az a megtiszteltetés, hogy az Európai Endokrin Társaság felkérésre referátumot tartsak a közel 4000 fős hallgatóság számára. A szomorú tapasztalatom azonban az, hogy ennek ellenére a betegek gyakran kálváriát járnak be, amíg a valós diagnózisra fény derült és az oki kezelést elkezdik. A teljesség igénye nélkül csupán néhány problémát kívánok megemlíteni és bemutatni. Ennek az oka az, hogy ezekre az esetekre teljes mértékben igaz, hogy a korai felismerés és a mielőbbi kezelés, gondozás feltétlen szükséges.
Szemszárazság
A leggyakoribb tünet: a szemszárazság. A szemszárazság akkor alakul ki, ha a szükségesnél kevesebb mennyiségű könny termelődik. Előfordulhat az is, hogy romlik a könny összetétele és emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ritkább kiváltó okok a szemhéjak vagy a pislogás rendellenességei. A könnytermelés csökkenésének hátterében a könnytermelő mirigyek megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat. A kiváltó - vagy a már fennálló tüneteket súlyosbító - okok között környezeti tényezők, például a száraz, meleg légkondicionált helyiség, a cigarettafüst és egyes gyógyszerek egyaránt szerepelhetnek. Hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka, kontaktlencse viselése is gyakran váltják ki a szem szárazságát. Ritkábban fordul elő, hogy valamilyen autoimmun betegség következtében károsodnak a könnymirigyek és ezért alakul ki a betegség. Előfordul gyakran, hogy a szemszárazság előtt kifejezett könnyezés, gyulladás lép fel és a szemszárazság már „csak” a mirigy jelentős részének pusztulása után okoz panaszt. Lényeges, hogy ezekben az esetekben is törekedjünk az okok megkeresésére és időbeni kezelésére.
Fiatal hölgy keresett meg, akinek szemszúródással, könnyezéssel járó panaszai voltak. Szemének pirosságát figyelték meg főleg a bal oldalon (1/ a ábra). Az alkalmazott szemcsepptől a tünetek kezdetben megszűntek és ebbe mindenki, így értelemszerűen a beteg is belenyugodott. A panaszai azonban néhány hét múlva újra kezdődtek. Kezdetben allergiás folyamatot tételezetek fel, azonban allergia nem volt kimutatható. Ezután számos vizsgálat (fogászati, gégészeti, nőgyógyászati góckeresés) történt, negatív eredménnyel. Hosszas vizsgálódás után az egyik szemész kolléga küldte hozzám a beteget. Ekkor derült ki, hogy családjában már több autoimmun betegség (ízületi-, pajzsmirigy-, cukorbetegség) fordult elő, ezért kérték immunológiai, ill. immuno-endokrin vizsgálatát. Kiderült, hogy valóban pajzsmirigy betegség állott a szemészeti panaszai hátterében és annak kezelésével panaszai megszűntek.
Az Ön szemének duzzanat a csökkent pajzsmirigybetegség következménye is lehet. A szelén nem okozója tüneteinek, sőt 2x100 ug szedése átmenetileg indokolt.Amennyiben panaszai továbbra is fenn állnának, akkor további vizsgálat, ill. a kezelés módosítása indokolt lehet.

Jó egészséget kívánok, tisztelettel:





Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-03-16 17:56:31