T. Márta!

Köszönöm megtisztelő bizalmát. Ön nagyon sok információt leírt, és arra komoly szakvéleményt kért. A kérdései világosak és érthetőek, de a választ etikai és szakmai okokból attól kaphatja meg, aki a korábbi vizsgálatokat végezte és a gyógyszeres szedés indikálta, ill. a felvilágosítást adta. Nehéz szívvel mondom és írom, de nemcsak az etikai, de a jogi korlátok is kötnek! Noha e-mailen szakvéleményt és tanácsot adni kényelmi szempontból előnyösebb lenne, mégis azt kell, hogy mondjam, szakmailag nem vállalható. Szakmai véleményt, tanácsot csak úgy tudok felelősen adni, ha nem csak a leírható eredményeket van lehetőségem megítélni, de Önt is láthatom, megvizsgálhatom, és így a klinikai képet, kórtörténetet, labor- és ultrahang eredményeket egyben, egységben holisztikusan értékelhetem.
Általánosságban a következőket írhatom:
Európában a lakosság közel 10 százalékának megnövekedett pajzsmirigye, golyvája van. Idősebb korúaknál ez az arány akár 40 – 50% is lehet. Sokuknak lehetne segíteni egy időben megkezdett kezeléssel, az évente elvégzett számtalan operáció elkerülhető lenne. A pajzsmirigy-túlműködés okozta évenkénti új megbetegedések száma Európában néhány százezerre tehető.
A pajzsmirigy felépítése és működése
A pajzsmirigy, mint a neve is mutatja, pajzs-szerűen helyezkedik el a légcsõ elõtt. Alakját tekintve a pillangóra hasonlít, súlya a nõknél ca. 18 gramm, férfiaknál elérheti a 25 grammot.Az általa termelt szekrétum a pajzsmirigyszövetekbe kerül, innen pedig a vérbe. Ezeket a szekrétumokat hormonoknak nevezzük. A pajzsmirigyhormonok életfontosságúak. Ezen hormonok jelentős alkotórésze a jód, amely vízzel és a táplálékkal kerül a szervezetbe.
A pajzsmirigy jódból és fehérje-építõkövekbõl trijód-tironint és tetrajód-tironint állít elõ, amelyeket röviden T3-nak és T4-nek nevezünk. A pajzsmirigy ezeket a hormonokat igény szerint adja le a szervezetnek. A pajzsmirigyhormonok elõsegítik a fejlõdést és a növekedést, fokozzák az anyagcsere-folyamatokat és az energiaátalakulást, továbbá fontos szerepük van a központi idegrendszer fejlődésében és a szellemi fejlődésben. Összefoglalva elmondhatjuk: a pajzsmirigy muködésének károsodása fékezi a testi és lelki életfolyamatokat, míg fokozott működése meggyorsítja azokat.
A pajzsmirigy fokozott működése (hipertireózis)
Ha a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel, a szervezet elárasztódik pajzsmirigyhormonnal, és kialakul a pajzsmirigy fokozott muködésével járó kórkép (hipertireózis).

A pajzsmirigy fokozott működése esetén fellépő panaszok:
Súlycsökkenés
Étvágyfokozódás
Szapora szívverés
Idegesség, nyugtalanság
Gyakori széklet
Melegintolerancia, nyirkos bor
Hajhullás
Fáradékonyság
Izomgyengeség
A menstruációs ciklus zavara
Szív- és keringési rendszer:
Gyors, néha szabálytalan pulzus, enyhén emelkedett vérnyomás. A szív ritmuszavarainak 20-25%-ban a pajzsmirigy fokozott működése mutatható ki.

Bõr:
A bõr meleg, bársonyos. Fokozott izzadás. A hűvösebb helyiségek előnyben részesítése. Az érintettek szeretnek lazán öltözködni. A körmök törékenyek és fésülködéskor nagyfokú a hajhullás. A haj puha, selymes és nincs tartása.

Gyomor- bél rendszer:
Hasmenésre vagy gyakori székelésre való hajlam. A korábbi szilárd széklet most lágy.

Izomzat és csontrendszer:
Középfokú oszteoporózis, izomgyengeség, izomfájdalom és feszültségérzés lehetséges. Az izomgyengeség gyakran annyira jellemző lehet, hogy a beteg nem tud felállni!

Hormonrendszer és anyagcsere:
Menstruációs zavarok, libidó- és potenciacsökkenés. Terhesség esetén a nem kielégítõ kezelésvetélést, koraszülést és a magzat fejlodési rendellenességét idézheti elõ.

Idegrendszer:
Idegesség lép fel. A beteg nehezen tud magán uralkodni. Nyugtalanság, motiválatlan mozgások és álmatlanság gyakran fordulnak elo. Az ingerlékenység pszichotikus állapotig fokozódhat.

Golyva:
A pajzsmirigy megnagyobbodás gyakran fordul elõönmagában, de az is lehet, hogy a fokozott muködéssel egyidejuleg alakul ki. Néha a látható golyva hiányozhat is.

Szemek:
Basedow - kór esetén elõfordulhat könnyfolyás, idegentest érzés, fényérzékenység, vörösség és kidülledt szemállás.

A pajzsmirigy fokozott működése, pl. következménye lehet annak, hogy a pajzsmirigy egy területe önmagát lehatárolja a többi szövettõl, és önállóvá válik. De lehet a Basedow-kór következménye is. Ez a két betegség a hipertireózisok 95%-át teszi ki.
A pajzsmirigy fokozott muködésének okai
Immuntireopátia (Morbus Basedow) Ilyenkor a pajzsmirigy működését fokozó fehérje (TSH-receptor elleni antitest!) mutatható ki.
Autonómia
Gyulladás
Másodlagos hipertireózis
Hormontermelés a pajzsmirigyen kívül (pl. karcinóma-metasztázisok)

Kívülről előidézett hipertireózis (pl. gyógyszer hatására)
Autonómia: ez alatt azt értjük, ha bizonyos funkciók elszabadulnak a normálisan szabályozó mechanizmusok alól. A pajzsmirigy esetén egyes sejtek kivonják magukat a szabályozás alól, és nagy mennyiségben termelnek pajzsmirigyhormonokat. Ezek a sejtek un. göbökké válnak, és fékevesztett működésbe kezdenek. Az autonómia lehet egygöbös (unifokális vagy autonóm adenoma), többgöbös (multifokális autonómia) vagy szétszórt sejthalmaz (disszeminált autonómia) formájában is felléphet. Az ilyen autonómia elõszeretettel alakul ki régebbi golyvákban, de nem ritka az elõfordulása normál méretű pajzsmirigyben sem. Ha valakinek nincs golyvája, nem jelenti azt, hogy egy autonómia nem válthatja ki nála is a pajzsmirigy fokozott működését.

Basedow - kór (Morbus Basedow)
Ha a pajzsmirigy fokozott muködésének hátterében nincs autonómia, a jelek arra utalnak, hogy Basedow - kór áll fenn. A Basedow - kór egy úgynevezett autóimmun betegség, amikor is a szervezet olyan, a saját sejtjei elleni ellenanyagokat (antitesteket) termel, amelyek a pajzsmirigysejtekhez kötõdve azokat fokozott hormontermelésre serkentik. Vagyis az immunrendszer, amely egyébként védi a szervezetet a külsõ vagy belsõ eredetű megbetegedésektõl, ebben az esetben maga is egy láncszem a kóroki láncolatban. A pajzsmirigy azt „gondolja”, hogy az antitest a pajzsmirigyet szabályozó agyalapi mirigy TSH nevű hormonja, aminek hatására elkezd hormont termelni, és túlmuködés következik be. A Basedow - kóros betegek 50- 60%-ban szemtünetek lépnek fel (a szemgolyó kidülled). A már említett védekezõ fehérjék (antitestek) a nyirokutakon a szemgödör mélyébe jutnak, és itt is lejátszódik az autóimmun folyamat. Ritkán egy harmadik terület is érintetté válik: a lábszár felett lévõ borterületek megduzzadnak. A betegség kialakulásában genetikai-immungenetikai okok játszanak szerepet (családban gyakran halmozottan fordul elő!). Az örökletes tényezők mellett a kiváltásban fertőzések, túlzott jódbevitel, stressz egyaránt állhat.
A kezelés során midig tisztázni kell a kiváltó okot, mert a kezelés hatásossága, formája ettől függ.
További vizsgálatot javaslok,
jó egészséget kívánok:

Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-03-11 17:38:00