Tisztelt Leitner Éva!

Sajnos a pajzsmirigy gyulladásos betegségeinek diagnózisa és kezelése gyakran még orvoskollégák előtt sem kellően ismert. Ezért az elmúlt év végén az endokrin orvosoknak tartottam továbbképző előadást ebből a témakörből. Az alábbiakban a tisztelt Olvasók számára szeretnék egy nagyon vázlatos, leegyszerűsített összefoglalót adni ezekről a betegségekről.
A legújabb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés (hypothyreosis) 4,4%-ban, a túlműködés (hyperthyreosis) 1,4%-ban fordul elő. A csökkent működés, azaz a hypothyreosis a lakosság 0,4%-ban feltűnő formában van jelen és viszonylag könnyű diagnosztizálni a betegek panaszai, a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek alapján. A probléma az, hogy a betegség 4,0%-ban enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik és ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre. Ennek egyik jellemző példája, amikor az emelkedett koleszterint szintet kezelik és nem gondolnak arra, hogy ennek hátterében a pajzsmirigy csökkent hormontermelése áll. Az USA-ban 16 millió azon egyének száma, akik az emelkedett koleszterin szintjük miatt részesülnek hormonális kezelésben és normalizálódott koleszterin szintjük. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezeknek a betegségeknek az oka gyulladásos, leggyakrabban autoimmun folyamat.
A pajzsmirigy betegségeinek beosztása a klinikai kép és lefolyásuk alapján
I. Heveny gyulladás
II. Elhúzódó (szubakut) gyulladás
III. Krónikus lymphocytás, autoimmun gyulladás (Hashimoto thyreoiditis)
III. Idült, krónikus pajzsmirigygyulladás (ún. Hashimoto thyreoiditis)




Ezt gyakran még szakemberek is Hashimoto gyulladásnak hívják, mivel a betegség tüneteit 1912-ben írta le dr. Hashimoto (7. ábra). A helyzet azonban az, hogy ez az autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladások egy részét, kétségtelenül fontos részét képezik. Fontos tudni, hogy az idült pajzsmirigygyulladásoknak több formája ismert, amelynek kialakulása, prognózisa és kezelése is eltérő.
Epidemiológia, gyakoriság
Ez a leggyakoribb pajzsmirigy és egyben autoimmun betegség. Az autoimmun thyreoiditisek (AT-k) gyakran szubklinikus, azaz lappangó formában jelennek meg, ezért a betegség gyakoriságáról nehéz pontos adatokat szerezni. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1). 25-30 felnőtt nő közül 1 szenved ennek a betegségnek valamelyik formájában. A szülések 3-17 %-ban tudtak a szülést követő hónapokban postpartum thyreoiditist (PPT-t) kimutatni. AT népegészségügyi jelentőségét az adja meg, hogy ez a betegség a hypothyreosis leggyakoribb oka, a manifeszt és szubklinikus hypothyreosis prevalenciája 6-7,5 % nőkben, 2,5-2,8 % férfiakban. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert rejtett un. szubklinikus formában is jelentős rizikófaktora lehet az ischemiás szívbetegségeknek, ugyanis ezekben a betegekben fokozott a koleszterin és az LDL koleszterin szintje. Az AT és a következményes hypothyreosis gyakran áll a meddőség, menstruációs zavarok hátterében is. Az AT lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hyperthyreoid,, túlműködő stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A hyperfunkciós tünetek a pajzsmirigy sejtjeinek károsodása miatt felszabaduló hormonok következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hypofunkciós, csökkent működéses stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttől 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív, végleges stádium: ha a regeneráció teljes, akkor euthyrosis, a betegek többségében hypothyreosis, esetleg rejtett, ún. szubklinikus hypo-thyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
Az autoimmun gyulladások tünetei és eltérő klinikai formái:
A krónikus, klasszikus Hashimoto pajzsmirigygyulladás általában pajzsmirigy megnagyobbodással strúmával jár, kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel, esetleg hőemelkedéssel, de a láz nem jellemző!. A csökkent működés a betegség kezdetén még nem mutatható ki. Ilyenkor tehát az egyes laboratóriumi vizsgálatok: TSH, FT4, FT3 még normális határon belül vannak (!). A pajzsmirigy szövetének komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése azért fontos, mert ezek megelőzik a pajzsmirigy állapotának változását, gyulladását . Észlelésekor a pajzsmirigy vékony tű biopszia (szövettani vizsgálat) is szükséges lehet. Az esetek egy részében súlyos, máskor enyhe, esetleg rejtett (un. szubklinikus) hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van).
Az örökletes hajlam esetén a kiváltó okok (pl. szervetlen jód) hatására auto-antitestek jelennek meg, amely károsítják a pajzsmirigyet és néhány hónap vagy év alatt csökkent pajzsmirigy-működést okoznak.
Az egyik legfontosabb forma az ú.n. szülés utáni, ún. Post-partum pajzsmirigy gyulladás (thyreoiditis), meddőség kérdései (Stagnaro-Green, Alex, et. al. "Guidelines of the American Thyroid Association for the Diagnosis and Management of Thyroid Disease During Pregnancy and Postpartum." Thyroid. Volume 21, Number 10, 2011”). A posztpartum thyreoiditisz (PPT) a leggyakoribb endokrin betegség. Ismert jelenség, hogy szülés után 1-2 hónappal a mamák fáradtsággal, szívdobogás érzéssel, hangulatzavarral, kimerüléssel, hajhullással küszködnek. Ilyenkor az orvosok is ritkán gondolnak pajzsmirigygyulladásra, pedig ez az autoimmun pajzsmirigygyulladásnak egyik formája, amely a szüléseket követő időszakban az asszonyok 9-17%-ban alakul ki.
Melyek a szülést követő pajzsmirigygyulladás fontosabb tünetei?
• Golyva (strúma kialakulása)
• A szoptatás során azt észlelik, hogy csökken a tej mennyisége
• Szívdobogás lép fel
• Hajhullás jelentkezik
• Depressziós tünetek, feltűnő, gyakran indokolatlannak tűnő hangulatváltozás
• Hasmenés, néha székrekedés lép fel
• A bőr szárazzá válik, az arc felpuffad
• Izomfájdalmak lépnek fel
Hogyan lehet megállapítani a betegség fennállását?
• Mindenekelőtt, a tünetek alapján gondolni kell erre a betegségre
• Mivel a betegség autoimmun eredetű, de endokrin tüneteket okoz: részletes immuno-endokrin vizsgálat szükséges. Ennek során a pajzsmirigy megtapintása, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok (immun- és endokrin egyaránt), ultrahang vizsgálat segít a betegség kimutatásában.
Kik a fokozottan veszélyeztetettek?
• Az 1. típusú (inzulin-függő) cukorbetegek
• Azok, akiknek a családjában már volt pajzsmirigybetegség
• A túl nagy mennyiségű szervetlen jód alkalmazás, esetleg bevitele (pl. Betadine kúp)
Hogyan lehet kezelni a betegséget?
A tünetektől és az eredményektől függően, egyénre szabottan (!) lehet szükség a pajzsmirigy-hormon adásának.
Mi a veszélye a fel nem ismert betegségnek?
Az esetek egy részében 6-8 hónap múlva a tünetek megszűnhetnek. Sajnos a későbbiekben a betegség feltűnő tünetek nélkül fokozatosan a pajzsmirigy pusztulását és csökkent működést eredményezheti. Hozzá kell tenni, hogy a gyulladás a következő szülések után nagy valószínűséggel ismét jelentkezik. Ráadásul a fennálló autoimmun folyamat a betegek kb. 30%-ában terméketlenséget, esetleg spontán vetéléseket tud kiváltani.
Melyek a bizonyítékai az anti-TPO antitest és a meddőség, ill. vetélések összefüggésének?
• Az infertilis nőkben a TPO elleni antitest 31.8%, a fertilis, egészséges populációban 4.6% volt kimutatható
• A TPO elleni antitest pozitívakban akkor is szignifikánsan nagyobb volt a

meddők aránya, ha a hormon értékeik (hypophysis és perifériás hormonok) élettani tartományban voltak!
• A TPO elleni antitest pozitívakban a spontán vetélések száma jelentősen magasabb, mint az antitest negatívakban (32% v.s. 6%)
• A 3-szor vagy több alkalommal vetéltek között a magas TPO elleni antitest titerűek száma kétszer nagyobb
Összegezve: a thyreoiditisek rendkívül heterogén betegségek
A következő hajlamosító tényezői vannak:
A szervetlen jód autoimmun thyreoditist kiváltó hatására fogékonyak:
• Akiknek a családjában pajzsmirigy vagy más autoimmun betegség előfordult
• Idősebbek (60 év felett)
• Terhesek
• Újszülöttek
• Az anti-TPO elleni antitest emelkedett értéke hajlamosít hypothyreosisra
• Az autoimmun thyreoiditisben a meddőség és a spontán vetélések aránya lényegesen magasabb

Az időben történő felismerés és kezelés tehát lényeges.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2015-10-20 18:17:00