SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Prof. Dr. Balázs Csaba


Prof. Dr. Balázs Csaba
Endokrinológus

A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben
Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Professzor Úr, régóta húzódó és megoldatlan problémám miatt kérem tanácsát, javaslatát. 37 éves nő vagyok és tizenéves korom eleje óta 45 - 48 kiló között mozgott a súlyom (158 cm vagyok). Mindig is ezzel a súllyal éreztem magam jól a bőrömbe, az az komfortosan. Soha életemben (2012-ig) nem voltam hízékony és nem volt problémám a súlyommal. 2012- ben azonban szinte egyik napról a másikra hirtelen feljött rám pár kiló 45-ről 50 kg lettem. Semmi nem változott a táplálkozásomban, alapból nem szokásom édességeket, kenyeret enni, tehát nem a túlzott kalóriabevitel az oka (dietetikus által is megerősítve). Elöszőr a bokám, lábszáram kezdett el megvastagodni (a lábászáram egyenlő vastagságúvá vált a térdemmel, combommal, (mindig sportoltam, és hirtelen elvesztette a lábam a formáját), körzeti orvoshoz mentem, hogy nem-e valami vízesedés, de ujbebenyomatot nem tartó „ödémát” mondott. Aztán pár napra rá hirtelen megnőtt a hasam, derekam, ekkor nőgyógyászhoz rohantam, nem hasi folyadék-e, de az sem. Majd néhány hét alatt 59 kiló lettem. Aminek csak tudtam utána jártam: lipidológia: negatív; pajzsmirigy (többször is volt nézve FT3, FT4, TSH, antiTPO, antiTG: ezek mind negatívak). Amit a pajzsmirigy vizsgálat kimutatott, hogy folyamatosan növekvő hypervasculizárt göb van, enyhén emelkedett a Thyreoglobulin. Nincs PCOS-em, sem inzulinrezisztenciám és cukorbeteg sem vagyok. A cortizol szintem hol kicsivel az alsó tartomány alatt van, hol normális. ACTH alacsony, általában az alsó határérték alatt. Jártam bőrgyógyászaton is, ahol lipödémára gyanakodtak, sőt hasi bőrbiopsziám is volt, hogy esetleg nem-e valamilyen mukopoliszacharid szerű anyag rakódik le, vagy esetleg mixödéma. A szövettan enyhe mucin lerakódáson kívűl érdemi, kórjelzőt nem talált. Testösszetétel analízis egyértelműen kimutatta a kórós zsirzsövet lerakódást a bőr alatt. A környezetemben, akik ismernek régebb óta, mindenki észreveszi a változást. Kicsit olyan ez a hízás, mint amikor az ember steroidot szed, mások is mondják és érzem is, hogy „nem az normális zsírlerakódás”. Úgy érzem magam, mint egy kitömött ballon. Olyan vizes, zsirödéma szerű az egész. Akármit csinálok, nem mozdul a súlyom, viszont nagyon könnyen feljönnek a kilók, aztán meg nem megy le. Nem ömagában az 58- 59 kiló sok, tehát nem kövér vagyok, de önmagamhoz képest nagyon sok. Engem zavar, nehéz vagyok magamnak, korábbi ruháimat nem tudom hordani, a térdemet műtötték sportsérülés miatt, annak is érzem, hogy sok ez a súlytöbblet. Ráadásul tudom, hogy valami nem stimmel, valami oka van. Professzor Úrnak a fentiek alapján mi a véleménye, mégis lehet a háttérben pajzsmirigy probléma (számomra nem világos pl. az sem, hogy miért van a bőröm alatt mucin, semmilyen magyarázatot nem kaptam erre) vagy más jellegű endokrinológiai probléma? Esetleg lehet-e olyan „banális” oka ennek a hízásnak, mint egy gyógyszer? Egyetlen változás volt 2012-ben, hogy Valsartan vérnyomáscsökkentőt kezdtem el szedni és kb. rá 3-4 hónapra kezdődött minden, de akkor nem gyanakodtam rá, most már igen. Okozhat-e ilyet a Valsartan? Utána néztem/érdeklődtem már, és nem igazán jellemző, hogy ilyen mellékhatása legyen, bár gondolom, egyéni érzékenység lehet. Ön szerint érdemes lenne-e lecserélni a gyógyszert? Sajnos alapbetegségem miatt (myasthenia gravis) nem olyan egyszerű egy gyógyszer csere, mert sok minden kontraindikált. Letenni meg nem tudom, mert a vérnyomásom miatt muszály szednem, így nem tudom kipróbálni, hogy mi van, ha nem szedem. Ha esetleg a gyógyszer okozza, akkor minden ARB gátlótól várható, hogy hízok?
Köszönettel várom válaszát: Anna
Tisztelt Anna!

Nagyon fontos kérdéskörre irányította a figyelmet. Érthető módon a leírtak (bár nagyon pontosak és dicséretesen szakszerűek) önmagukban nem elegendők a diagnózishoz.
Néhány dologra tudom felhívni a figyelmét, amellyel reményeim szerint segíthetek:
I. A Valsartan filmtabletta az angiotenzin-II receptor antagonistának nevezett gyógyszerek csoportjába tartozik, és a magas vérnyomás csökkentésére szolgál. Az angiotenzin-II pedig a szervezetben előforduló anyag, mely az ereket szűkíti, ezzel emeli a vérnyomást. Valsartan akkor alkalmazható, ha az úgynevezett angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátló szerek (a szívelégtelenség kezelésére szolgáló gyógyszerek) nem alkalmazhatók, vagy az ACE-gátló kiegészítéseként, ha a szívelégtelenség kezelésére más szer nem adható. Fontos tudni, hogy ezen típusú vérnyomás csökkentők az estek 12,5%-ban fokozták a myasthenia gravis tüneteit.
II. Több adat szól a Valsartan allergiás tüneteket kiváltó hatása mellett, főleg azokban az esetekben, amelyekben más autoimmun betegség is előfordul (myasthenia)
III. Végezetül: az elhízás létrejöttében nem egyetlen hormon, hanem a hormonok szabályozásának komplex zavara áll. A legutóbbi kutatások arra irányították a figyelmet, hogy nem egyszerűen egy hormon hiánya okozza tüneteket. Egyik fontos hormon, az un. leptin felelős ugyanis az étvágy kialakulásáért, a telítettség érzéséért. A leptin elnevezés a görög leptosz (sovány) szóból származik. Azt figyelték meg, hogy ez az étvágyat kiváltó fehérjeszerű hormon az éhezés stádiumában magas, a jóllakottság esetén pedig alacsony. A leptin tehát általában csökkenti az étvágyat, ezért alkalmazásához komoly reményeket fűztek. Azonban az elhízottakban a várttal szemben ennek a hormonnak nem a csökkenését, hanem emelkedett szintjét mutatták ki. Kiderült, hogy az elhízás oka a leptin rezisztencia, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az étkezés után az idegrendszerünk még mindig „éhség” jelet észlel és étkezésre sarkall. Ilyen leptin rezisztenciát figyeltek meg egerekben. A leptinre rezisztens állatok állandóan ettek, ezért viszonylag gyorsan és jelentősen meghíztak. A drasztikus fogyókúrákkal önmagukban nem tudták ezt a rezisztenciát megszüntetni.
Mit tehetünk a leptin rezisztencia ellen?
A pajzsmirigy hormonok csökkentik a leptin rezisztenciát, tehát a megfelelő dózisban és formában történő alkalmazásuk elősegíti a fogyást és a jó kondíció (szellemi és testi) kialakulását. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a pajzsmirigybetegségben fontosnak tartott TSH szint nem feltétlen jelzi a szövetek megfelelő hormonális ellátását és a napjainkban alkalmazott tiroxin kezelés önmagában nem elegendő. Több kutató az USA-ban a természetes hormonok (az állatok pajzsmirigyéből származó gyógyszer) mellett kardoskodik. A hivatalos szakirodalom egyelőre ezt nem fogadja el, csupán arra vannak utalások, hogy a tiroxin és a trijódtironin (az aktív pajzs-mirigyhormon) élettani arányának adására kell(ene) törekedni. A jó hír egyértelműen az, hogy egy újabb terápiás lehetőség áll rendel-kezésünkre az elhízás elleni küzdelemben. A drasztikus fogyókúrák helyett a megfelelő kalória bevitel mellett tehát a leptin rezisztencia csökkentésére, ill. megszüntetésére kellene törekednünk.
Összességében: a további kivizsgáláson túlmenően célszerűnek látnám a Valsartan kezelést más típusú vérnyomáscsökkentőre váltani, kisebb dózisú vízhajtót elkezdeni.
Jó egészséget kívánok:


Prof. Dr. Balázs Csaba
2016-05-15 16:20:19
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja