Nem ez az első furcsaság a Geréb Ágnes ellen folyó eljárásokban: 2007-ben az első fokon eljáró bíróság felmentette a szülésznőt, a másodfokú tárgyalás után elítélték, a harmadfok pedig megerősítette az utóbbi ítéletet: ekkor három évre eltiltották szakmája gyakorlásától. Nagyon fontos megjegyezni, hogy megfogalmazása szerint az ítélet nem az otthonszüléseket „bünteti”, ez fura helyzetet is teremtene, hiszen az idén május elseje után világra jövők szülei - ha a terhesség körülményei megfelelnek a kritériumoknak -, már legálisan választhatják a szülés-születés eme formáját.

A vádiratban felsorolt tételek közül a bíróság a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét látta bizonyítottnak, s ítéletének szigorúságát azzal indokolta, hogy a két felrótt eset egyike halállal járt, valamint azzal, hogy Geréb Ágnest egyszer már elítélték az otthonszülés kapcsán, s akkor enyhébb büntetést kapott. Laikusként persze nehéz megérteni, hogy egyazon bűnért hogy lehet valakit kétszer elítélni, de bizonyára van számos jogi kanyar, amelyet már nem lát be az egyszerű halandó szeme. A védelem által a köztársasági elnöknek címzett kegyelmi kérvény az ítélet kihirdetéséig nem talált meghallgatásra, bár elutasításáról sem szóltak a híradások.

Egy olyan esetben, amikor a társadalom nagy része egy emberként áll az elítélt mögé, ráadásul időközben a törvényi feltételek is megteremtődtek arra a helyzetre, amelyben az ügyészség által felhozott bűnöket elkövették, nagyobb esélye lenne egy kedvező válasznak, azonban Geréb Ágnes ügyében a vélemények erősen megoszlanak, főleg azért, mert a történeteknek egy újszülött és egy kisbaba halála is a része. Különös helyzetet teremt az is, hogy az otthonszülés hívei úgy vélekednek, a vonatkozó törvény meghozása Geréb Ágnes és társai meghurcoltatása nélkül nem jöhetett volna létre, az őket vádolók azonban pusztán szakmai okokra hivatkoznak (mely szakmai okokból kórházban praktizáló szülészt viszonylag ritkán ültetnek a vádlottak padjára). Nagyon nehéz dolog elhelyezkedni bármelyik oldalon is, mert egyfelől olyan eljárás ellen folyt éveken át ádáz és indokolatlan küzdelem, mind szakmai, mind laikus részről, amely a tőlünk nyugatra eső országokban különösebb figyelmet sem érdemlő rutin, ám hozzá kell azt is tennünk, hogy a törvény figyelmen kívül hagyása még akkor sem bocsánatos bűn, ha hosszú évek múltán úgy vonul be majd Geréb Ágnes neve a tankönyvekbe, mint az otthonszülés lehetőségének hazai megteremtője.

Tehát ha valakit eltiltanak a szakmája gyakorlásától, annak papíron megkérdőjelezhetetlen a bűnössége, ha szembe megy ezzel az ítélettel. De ha úgynevezett magasabb szempontból, az Ügy szempontjából nézzük, valószínűleg ez a konok kitartás vezetett egészen a törvényhozásig. A dolog gyakorlati oldalát és a szülésznő szempontjából a legrosszabb verziót nézve, Geréb Ágnesre fogház vár, ami többek között abban különbözik a börtöntől, hogy például gyakrabban van látogatás, többet mozoghat, „kimenőt” kaphat. Az ítélet szerint legkorábban egy év után után engedhető szabadon, de a szabadulása pillanatában életbe lép a szakmájától történő újabb, ötéves eltiltás is.

mild