Kik is ezek a mumusok? Ott van rögtön egy csomó babonás és nem babonás jótanács a kismamának, hogy mit, mikor és hogyan tegyen, hogy egészséges legyen ő és a baba. Aztán jönnek a komoly mumusok, akiket a kezelő orvosunk hoz elénk: magas vérnyomás, toxémia, túlzott hízás és a fővezér, a cukorbetegség.

A terhességi cukorbetegség, idegen szóval gesztációs diabétesz, a várandósság alatt kialakuló és fennálló betegség, amely rendszerint nem okoz érzékelhető panaszokat. A probléma a 24-28. héten (második trimeszter) diagnosztizálható egy szűrővizsgálattal. Ha a vizsgálat eredménye pozitív, és a terhesség előtt nem volt magas a vércukorszint, akkor vélhetően terhességi cukorbetegségről van szó. A kezelés történhet pusztán étrendi kezeléssel, más esetekben azonban inzulinos kezelésre is szükség van.

Mely tényezők hajlamosítnak a terhességi cukorbetegség kialakulására?
 

• a családban előforduló cukorbetegség, vagyis ha valamelyik családtag cukorbeteg,
• a kismama saját, az átlagosnál nagyobb születési súlya,
• amennyiben többedszer szülő nőről van szó, a korábban 4 kg-nál nagyobb születési súlyú gyermek,
• a fogamzáskor vagy a várandósság alatt fennálló túlsúly,
• magas vérnyomás, cukorürítés vizeletben (glukozuria),
• többszörös vetélés, méhen belüli elhalás,
• magas anyai életkor (35 év feletti várandós édesanya),
• korábbi terhességben jelentkezett terhességi diabetes.

Mikor és hogyan történik a terhességi cukorbetegség szűrése?

A második harmadban (24-26. hét) valamennyi terhes esetében indokolt elvégezni a szűrővizsgálatot. A rizikócsoportba eső terhesek esetében (lásd a fent felsorolt kockázati tényezőket) a 16-20. hét között indokolt a szűrővizsgálat elvégzése.

A szűrővizsgálat az ún. cukorterheléses vizsgálat (rövidítve OGTT = orális glükóztolerancia teszt). Ilyenkor a vizsgálati nap reggelén két-három deciliternyi, 75 gramm cukrot tartalmazó vizes oldatot kell meginni. Ha a vércukorérték az oldat elfogyasztása után két órával 7,8 mmol/liter felettinek adódik, akkor biztosra vehető a terhességi cukorbetegség jelenléte. 7,4-7,6 mmol/literes határértéknél egy mérés alapján még nem jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy terhességi cukorbetegség áll fenn, így a vizsgálatot ezekben az esetekben három-öt hét múlva újra megismétlik. Ilyenkor jön az izgulás és aggódás.

Létezik egy barátságosabb módszer ahol 75g szénhidrátnak megfelelő reggelit kell, hogy elfogyasszon a kismama (ez lehet például 2 kifli és 1 l tej, vagy 1 zsemle, 2 dl tej és 20 dkg alma).

Kezeljük, de hogyan?

A diagnózis felállítását követő első feladat, hogy a kismama megtanulja a diétát. Ehhez szükséges, hogy a szűrést végző védőnő, orvos a kismamát tovább küldje ún.  diabetológiai gondozóba. Ott a diabetológus orvoson kívül a várandós találkozhat dietetikussal is.

Az esetek nagyobb részében elegendő az étrendi kezelés, amelyet a dietetikus tanít meg és annak összeállításában segédkezik. A terhességi cukorbetegségi eseteknek csak kisebb részében válik szükségessé inzulin adása is.

Diétás kezelés

A diagnózis megállapítását követően az anya állapotához és egyéni szükségleteihez igazodó, személyre szabott étrend meghatározása az első feladat. Az étrend mindennapi összeállításához szükséges útmutatásokkal a dietetikus látja el az anyát, aki az orvossal együtt a várandósság időszakában folyamatosan felügyeli az előírtak betartását.

A diéta célja az anya és a magzat számára szükséges energia és tápanyagok biztosítása a normális vércukorszint elérésével, illetve megtartásával, az anyagcsere állapotának egyensúlyban tartásával úgy, hogy az étrend a magzat megfelelő súlygyarapodását és fejlődését biztosítani tudja.

A diéta energiatartalmának testre szabottnak kell lennie, ami függ az életkortól, a testsúlytól, a magasságtól, az anyagcsere állapotától, a fizikai aktivitás mértékétől és a terhesség időszakától. Eszerint normál testsúly esetén általában a napi energiaigény 1800-2500 kcal között ideális. Ha azonban az anyának súlyfeleslege van, akkor kisebb mértékű energia bevitelére lehet szüksége, de az ekkor sem lehet 1500 kcal alatti.

Az optimális étrend alapelvei nagyon hasonlítanak az egészséges táplálkozásra, miszerint az étrend gerincét az értékes gabonafélék, illetve a bőségesen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök alkotják. Ez egészül ki sovány húsfélékkel, hallal, tejtermékekkel, valamint hüvelyesekkel, tojással, olajos magvakkal. Nagy hangsúlyt kell fektetni az étrend megfelelő változatosságára és a kiegyensúlyozott, napi 5-6-szori étkezési ritmus kialakítására. A gyakori étkezéssel mérsékelhető a vércukor-emelkedés.

Egyénre szabottan? Mégis hogyan? Mi kerüljön az étrendbe, az asztalra? Hogyan figyeljünk az élelmiszerek szénhidrát tartalmára? Mik a fogyasztható élelmiszerek? Ezek energia-, szénhidrát-, fehérje- és zsiradéktartalma miért fontos? A diétáról a cikk következő részében adok részletes és gyakorlatias tanácsokat.

Tibay Rózsa dietetikus