Júliusban életbe lép a falusi CSOK

Az elnéptelenedéssel küzdő, kisebb településeket támogató falusi CSOK a küszöbön áll. A közel 2500 községet érintő kedvezmény a korábban bevezetett CSOK-kal megegyező összegsávokat kínál a családoknak, vagyis egy gyermek után 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, három gyermeknél pedig 10 millió forint támogatás vehető igénybe 2022 közepéig.

Az összegnek csak az egyik felét lehet majd vásárlásra fordítani, a másik részét korszerűsítésre és/vagy bővítésre lehet felhasználni. Utóbbi kategóriába tartozik többek között a víz-, a csatorna vagy az elektromos közműszolgáltatás bevezetése, a fürdőhelyiség kialakítása, az épület szigetelése vagy a tető, kémény cseréje – vagyis olyan alapvető munkálatok, amelyek komfortossá, energiahatékonnyá teszik a lakhatást.

A családok ezen felül 10, illetve 15 millió forintig legfeljebb 3%-os kamatozású kölcsönnel (CSOK hitellel) is élhetnek abban az esetben, ha a korszerűsítésre felvett összeg nem lépi túl az 5, illetve a 7,5 millió forintot.

Olvasd el szakértőnk cikkét is: Amikor a CSOK visszafelé sülhet el
 

Jól haladnak az építkezések

A kedvezményes áfával kapcsolatos tavalyi bizonytalanság észrevehető nyomot hagyott a kiadott építési engedélyek számában, melynek aránya jelentősen visszaesett – ám a tendencia valószínűleg nem az idén épülő lakások számában csapódik le.

Az adatok szerint az idei év első negyedévében az új lakóépületek száma 6%-kal túlszárnyalta a tavalyi év azonos időszakát – ugyanakkor a családi házak építési üteme 5%-kal elmarad éves összehasonlításban. Mindez azt jelenti, hogy jó eséllyel az év második felében, valamint a következő években várható az építkezések megtorpanása.

Nem tudni, hol áll meg a drágulás

Egyelőre kérdéses, hogy a falusi CSOK milyen hatással lesz a használt lakások árszínvonalára, de a változás előreláthatóan inkább a nagyobb alapterületű ingatlanokat fogja érinteni. Az már látszik, hogy az áremelkedés idén sem állt meg, január és április között ugyanis országos szinten további 2%-kal bővültek az átlagos ingatlanárak.

Természetesen a hazai átlag mögött jelentős területi eltérések vannak. Míg Zala, Baranya és Tolna megyében 2-3%-kal, addig Hajdú-Biharban, Csongrádban és Veszprémben öles léptekkel, 9%-kal drágultak az átlagos négyzetméterenkénti árak.
 

Mennyit nyom a latban az elhelyezkedés és az ingatlantípus?

A százalékok elsősorban a területekben rejlő további potenciálról, illetve azok népszerűségéről adnak képet, ám a komoly érdeklődők elsősorban az átlagárakra kíváncsiak. Ebből a szempontból érdemes típusok szerint vizsgálódni, hiszen az egyedi adottságokhoz eltérő négyzetméterárak társulnak.

A családi házak 227 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti áraitól jelentősen, 7-53%-kal elmaradnak a szegmens Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Baranya, Vas és Zala megyében található képviselői. Ezzel párhuzamosan Bács-Kiskunban, Hajdú-Biharban és Veszprémben 250 ezer Ft/m² feletti átlagárakra számíthatnak az érdeklődők, Pest megyében közel 300 ezer Ft/m², Budapesten pedig 485 ezer Ft/m²-t meghaladó átlagos árszínvonallal érdemes kalkulálni.

Hasonló differenciálok mutatkoznak a lakáspiacon, de ebből az aspektusból a kiemelt megyék közül alig néhány éri el az országos átlagárat. A különbség több százezres is lehet, a kedvező árkategóriába sorolható Tolnában és Zalában például 342-373 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárakon kerülnek meghirdetésre a téglalakások, Pest és Hajdú-Bihar megyében azonban az 500 ezer Ft/m² átlagárat is meghaladja a típus.

A panellakásoknál szintén nagy a szórás: míg Zalában 231 ezer forintos négyzetméterárakkal számolhatnak a piaci szereplők, addig Bács-Kiskunban 393 ezer Ft/m², Hajdú-Biharban pedig 445 ezer Ft/m² átlagár az irányadó.

A Budapesten eladó tégla- és panellakások ebben az esetben is listavezetők, mintegy 40-42%-kal magasabb átlagárakon érhetők el az átlagos magyar viszonylathoz képest – természetesen nagy jelentősége van annak, melyik kerületről, illetve annak melyik részéről beszélünk.

Forrás: ingatlannet.hu 
Kiemelt kép: Iris_Bravo / Pixabay