Önsegélyező pénztár – mi az?

Kezdjük ott, hogy az önsegélyező pénztár pont az, amit a neve is sugall: itt gyűjtehetem a pénzem azért, hogy később tudjak segíteni magamon. Szinte bármilyen esetben.

Az alapállás az, hogy kell minimum 15 ember, akik magánszemélyek, és egybehangzóan úgy gondolják, hogy nekik önsegélyező pénztárra van szükségük.

Ők az alapítók. Ezek a magánszemélyek lehetnek ismerősök, kollégák, jóbarátok, de akár olyanok is, akiket éppen egymás mellé fújt a szél: csak az a lényeg, hogy a pénztár megalapításában egyet értsenek.

Kis kiegészítés:

Az alapítást ösztönözheti a munkaadó is, de nem alapíthat, és nem gyakorolhat nyomást sem annak érdekében, hogy egy ilyen önsegélyező pénztárba terelje be a munkavállalóit.

A munkaadóhoz kötött önsegélyező pénztárnak egyébként van történelmi háttere is. Az első ilyen pénztárakat ugyanis az egy munkaadónál dolgozó munkások alapították. Mégpedig azért, hogy a családjuk megélhetése, egzisztenciája ne legyen kiszolgáltatva a munkaadó kényének-kedvének. (Akkoriban még nem voltak a munkavállalókat védő törvények, csak a puszta vadkapitalizmus.) Tehát az első önsegélyező pénztárak amolyan pénzügyi önvédelmi szerveződések voltak a munkavállalók részéről.

A világban még ma is sok helyen, ahol a szakszervezetiségnek nagyobb múltja és kiforrottabb hagyományai vannak, mint nálunk, ágazati alapon szerveződnek ezek a pénztárak – és a szakszervezetek felügyelik a pénztárak működését. (Nem véletlen, hogy komolyan is veszik őket tárgyaló partnerként a gyáriparosok és a politikusok is, hiszen ez komoly gazdasági erőt képvisel arrafelé. Amikor egy amerikai filmben azt hallod, hogy a nyugdíjalapomban X ezer dollár van, akkor az nagy eséllyel ilyen önsegélyező pénztárban van összegyűjtve.)
 

Önsegélyező pénztár – mire jó?

Az önsegélyező pénztár lényege, hogy a befizetéseink két számlán gyűlnek. Az egyik a saját számla. Ezen csakúgy, mint egy önkéntes nyugdíjpénztárban, a saját boldogulásomra, a saját megsegítésemre gyűjtöm a pénzt.

A másik pedig egy közösségi számla, ami úgy működik, mint amikor a pizzázás után mindenki bedob valamennyit a közösbe, hogy ki lehessen fizetni a futárt. A közösségi számlán gyűjtött pénz felhasználási célja az, hogy az arra rászorulót támogathassák a pénztári tagok (pl. tűzeset után, vagy ha a gyermek halva születik, esetleg váratlan haláleset idején). Ez az, ami az önsegélyező pénztárakban a kevésbé vonzó a leendő alapítók számára.

Az egyéni számla azonban tartogat olyan előnyöket, amelyek a közösségi számla – individuális szempontból – előnytelen voltát akár túl is szárnyalhatják.

És van még egy dolog, amiért jó lehet önsegélyező pénztár tagjának lenni: a befizetésekre ugyanúgy vonatkozik az évi 20%-os adókedvezmény jóváírás formájában, mint például az egészség- és nyugdíjpénztárakra.
 

Önsegélyező pénztárak – mit lehet belőle kifizetni?

Most jön a lényeg. A törvény ugyanis csak meghatározott célokra engedi a kifizetést az önsegélyező pénztárból a tagok egyéni számlájáról is. Ezek a célok azonban elég sokszínűek, és eléggé vonzóak ahhoz, hogy érdemes legyen megfontolni a belépést, vagy az alapítást.

Az önsegélyező pénztár ugyanis alapvetőn két szolgáltatásra gyűjthet pénzt a tagoktól:

1. kiegészítő szolgáltatásokra – ezen célú kifizetések adómentesek
2. életmódjavító szolgáltatásokra – ez után sajnos személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az életmódjavító szolgáltatás gyakorlatilag csak egyféle címszó alatt futhat: gyógyteák, valamint fog- és szájápolók vásárlására lehet így költeni.

A kiegészítő szolgáltatások azonban meglehetősen sokfélék lehetnek, úgyhogy bőven van miből válogatni, mire is akarunk gyűjteni:

• gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások – már a magzat 91 napos korától lehet ilyen célra kifizetést teljesíteni a korábban erre a célra befizetett összegekből az egyéni számláról.
• munkanélküliségi ellátások
• tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó kifizetések
• betegséghez, egészségi állapothoz köthető kifizetések
• halál esetén a hátramaradottak segélyezése – erről természetesen jó előre rendelkezni kell, hogy ki kaphatja majd ezt a fajta járadékot
• nevelésiév-kezdési/tanévkezdési támogatás – amit éppen most szüntetnek meg a cafetéria-rendszer leszűkítése során
• gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök árának támogatása – itt rengeteg kitétel van, amit az MNB honlapján tételesen fel is sorolnak
• közüzemi díjak
• otthoni gondozás – ez nagy segítség lehet bizonyos helyzetekben
• idősgondozás támogatása – akár hozzátartozó részére is
• látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás
• lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása – ez az, ami talán alternatíva lehet a most megszűnőfélben lévő lakástakarékok helyett.

Önsegélyező pénztár – melyikhez csatlakozhatsz?

Csak olyan pénztárhoz tudsz csatlakozni korlátlanul, amelyik nyílt pénztárként van bejegyezve. A nyílt pénztárakban ugyanis semmi nem korlátozza a csatlakozó tagok körét.

Zárt pénztárhoz is csatlakozhatsz, de azok jellemzően iparági, szakmai alapon szerveződnek. Így azokhoz csak akkor tudsz csatlakozni, ha Te is abban a szakmában, iparágban dolgozol.

A csatlakozás feltétele a szerződés megkötése, és a szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítése. Ezek közül a legfontosabb, hogy az egységes tagdíjat rendszeresen, határidőre és teljes összegben megfizesd.

Ezen kívül fizethetsz még eseti tagdíjat is. Ez hasonlóan működik, mint a unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosításokból ismert eseti befizetés. Azaz csakis az egyéni számládra kerülhet belőle, és azt csakis Te használhatod fel.

Önsegélyező pénztár több is van, a 3 legnagyobb nyílt pénztár azonban a következő:

• Izys – ez a legnagyobb pénztár, a legtöbb szolgáltatással
• Életút
• MKB-Pannónia – ez két korábbi pénztár egyesüléséből jött létre

Természetesen vannak kisebb pénztárak is. Ha tájékozódni szeretnél, akkor egyrészt kutakodhatsz a neten, másrészt keress egy megbízható, valóban független pénzügyi tanácsadót, aki segít megtalálni a legjobb lehetőséget.

Vagy keress magad mellé még tizennégy elszánt embert, akikkel önsegélyező pénztárat alapíthattok. :)

Indexkép: pexels