A karácsonyfa-állítás valószínűsíthetően Skandináviából származik, és valamikor az 1600-as évek elején gyűrűzött tovább Európa államaiba. Hazánkban ez a szokás a 19. század második felében kezdett meghonosodni. A karácsonyfa-állítás hagyományának  megteremtésében Brunszvik Teréznek jelentős érdemei vannak, ugyanis nevéhez köthető az első „magyar” karácsonyfa. Irodalmunkban először Jókai Mór, A koldusgyerek című művében jelenik meg. A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én állítják, és január 6-án (vízkeresztkor) szedik le.

A karácsonyfa nem minden országban fenyőfából „készül”. Egyes nemzetek egyéb növényeket is használnak erre a célra, például Amerikában a magyalt-Ilexet.

Magyarországon legelterjedtebb a Közönséges lucfenyő - Picea abies.

Mind a természetben, mind a magánkertekben legnagyobb számban megtalálható fenyőfélénk. Karácsonyi népszerűségét viszonylag gyors növekedésének és szép formájának köszönheti. Gyors növekedésének és elterjedtségének köszönhetően talán a legolcsóbb karácsonyfa a fenyők között. Tűlevelei aprók, színük sötétzöld, illatuk erőteljes. Hátránya, hogy lombját gyorsan elveszti, meleg szobákban néhány napon belül hullani kezdenek az apró fenyőtűk.

Dobogós helyet érdemelt ki az Ezüstfenyő (szúrós luc) - Picea pungens. Levelei hosszabbak, és keményebbek, csúcsuk hegyesebb, ezért igen szúrósak. Innen ered elsődleges neve is, a szúrós luc. Másodlagos nevét a nemesítésnek köszönhető ezüstkék színű fajtáiról kapta. Fenyőfa árusoknál elsősorban ezt a kék fajtáit keresik. A képen jól látható a színeltérés.

Ezüstfenyő (szúrós luc) - Picea pungens.

A bal fenti képen jól látható a színkülönbség. A jobboldali képen azt is láthatjuk, hogy a fiatal hajtások kékebbek, ahogy idősödnek, úgy fakul meg az élénk kék szín a leveleken. Gyantájának illata erős, kellemesen aromás. Leveleit elszáradva sem hullajtja le tömegesen, ezért sokáig a lakásban tartható.

Díjazottak között találhatjuk a Nordmannfenyőt (kaukázusi jegenyefenyő) - Abies nordmanniana. Levelei hosszúsága az esütfenyőéhez hasonló, de attól sokkal lágyabb, selymesebb. Érintésük kellemes, a tűlevél vége tompa, ezért nem szúr. Színe élénkzöld két fonáki fehér sávval. Ez jól látható a lenti képen.

Nordmannfenyő (kaukázusi jegenyefenyő) - Abies nordmanniana

Gyantájának illata aromás, kissé citrusos illatnyommal. A fa fejlődése lassú, kedvezőtlen időjárás mellett egyenetlenül fejlődik, ezért gyakori a nem túl formás fa. Leveleit elszáradva nem hullajtja le. Drága fenyőfajta.

A dobogót ostromolja a Duglászfenyő - Pseudotsuga menziesii. Zöld és kék színben is kapható. Tűlevelei az előbbi fajokéhoz hasonlóan rövidek. Az előzőekhez képest a leglágyabbak, leghajlékonyabbak, végük hegyes, ezért enyhén szúrósak. Illatuk erőteljesen citrusos. A képeken láthatjuk gyönyörű formás alakját, és a két legjellemzőbb színét.

Duglászfenyő - Pseudotsuga menziesii.

Kiszáradva leveleit nehezen dobja el, ezért is alkalmas karácsonyfának.
Újabban nagy divat, hogy egyesek különleges fajtájú fenyőket vásárolnak karácsonyfának. Ezek ritkák, lassú növekedésűek és igen szépek. Leveleiket nem hullajtják, meleg szobában is tartósak. Áruk igen borsos. Ilyen a Kolorádó fenyő - Abies concolor

Kolorádó fenyő - Abies concolor	Közönséges jegenyefenyő - Abies alba

Kolbászfenyő - Abies pinsapo. Különlegessége, hogy a vesszőt körkörösen (hengeresen) tűlevelek borítják.	Kolorádó fenyő - Abies concolor

A rövidtűs fenyők mellett néhány hosszútűs fenyő is elterjedt. Közülük legtöbben a Feketefenyőt - Pinus nigra vásárolják karácsonyfának. Lombozata ritka, tűlevelei sokszor hosszabbak rövid társainál. Színe zöld, gyantája közepesen erős illatú. Megszáradva leveleit nem hullajtja. Fekete színű hajtásai üdítő látványt nyújt a zöld tűlevelek mögött.     

Feketefenyő - Pinus nigra	Feketefenyő - Pinus nigra

Hogyan válasszuk ki a megfelelő karácsonyfát? - 2. rész

Indexkép: Tookapic / Pexels