A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Mikulás és szaloncukor

Családinet - 2008-12-02
Csoki Mikulás és csoki krampusz a csizmában, habcsók és szaloncukor a karácsonyfán. A decemberi "édes ünnepekkel" a minőségi édességek időszaka és bősége is beköszönt. Az igazi hungarikumnak számító szaloncukorból mi fogyasztók ebben a 4-5 hétben több, mint 6 milliárd forint értékben, kb. 5.500 tonnányit vásárolunk. Az áruházak polcairól ilyenkor kerül a gyermekek csizmáiba az a 821 tonnányi figurás édesség is, amely az éves csokoládéfigura forgalom felét adja, és amelyre 2,2 milliárd forintot költenek a magyar családok.

Mikulás és szaloncukor


Örvendetes tény, hogy a Jókai által is feljegyzett kedvenc reformkori édességünkből, a "szalonczukkedli"-ből és a 30-as évektől gyártott Mikulás figurákból ma már elsősorban a minőségi termékeket választjuk: a szaloncukorból a márkás, esztétikus kiszerelésű állótasakos vagy dobozos kiszerelést, a figurás édességekből pedig a valódi csokoládéból készült, magas kakaótartalmú Mikulás, krampusz és csizma figurákat.

A téli napforduló ünnepe több ezer éve része az emberiség kultúrájának. Az ókorban ezt a napot a Napisten, Mitrász születésnapjaként ünnepelték, a római birodalomban pedig még Aurelianus Császár rendelte el, hogy e napon ünnepet tartsanak a legyőzhetetlen Nap tiszteletére. A kereszténység sok szokást és szimbólumot átvett a régebbi vallásokból, ezért kultúrkörünkben a Karácsony ünnepét Jézus, az örök Nap, az igazság Napjának, az Isteni Fényforrás születésnapjaként tartjuk számon. A több ezer éves eredet ellenére, az első karácsonyfát Wittenbergben „csak” 1536-ban állította fel Luther Márton, hazánkban pedig „mindössze” 1820-ban követte példáját Brunszvik Teréz és báró Podmaniczky Frigyes evangelikus édesanyja. Mi magyarok tehát nyugatról vettük át a karácsonyfa állítás szokását. Ötven évvel később a világon egyedül nálunk vált szokássá, hogy a „fény fájára” a habcsókok és mézeskalácsok mellé, a polgári házak szalonjainak kedvelt édességét, a szaloncukrot is felakasszuk.
 
„Hazánkban az édesség- és csokoládé-nagyhatalomnak számító országokkal szemben is magas a kereslet a karácsonyi szezonális figurás édességek és szaloncukrok iránt.” – mondja Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. „Nagyon örülünk annak, hogy az elmúlt másfél évben a fogyasztók preferenciája a minőségi termékek irányába mozdult el, ami a szaloncukrok esetében az ismert márkák, a figurás édességek tekintetében pedig a magas kakaótartalmú termékek irányába billentette a mérleg nyelvét.” – tette hozzá Sánta Sándor.
 
A hungarikumnak számító szaloncukorból például háztartásonként mintegy 1,7 kilogramm, összesen pedig kb. 5.500 tonna, elsősorban zselés, vajkaramellás, marcipános, kókuszos, újabban pedig diós, mandulás és mogyorós ízesítésű édesség kerül a karácsonyfákra. Erre az édességre összesen több, mint 6 milliárd forintot költünk.

Vásárlásaink kétharmadában tasakos terméket választunk, kisebb hányadában pedig kimérve, vagy dobozban vesszük meg a fáravalót.

Kevesen tudják, hogy csokoládéfigurákat Európában először angol és belga cukrászok készítettek, de az első figurák még tömörek voltak, megformálásuk pedig kézzel történt. Ezt megelőzően, a gyermekek által kedvelt csokoládé Mikulás valójában csokoládé ital volt. Magyarországon 1934-ben vette kezdetét e kedvelt, a kezdetekben még porcelánszerű cukormáz bevonattal ellátott édességek gépesített gyártása.
 
Viszonylag rövid történetük ellenére a csokoládéfigurák Magyarországon óriási népszerűségnek örvendenek, amit az is jól mutat, hogy a karácsonyi szezonban összesen 821 tonnányi figurás édességet vásárolunk, amelyekre 2,2 milliárd forintot költünk.
 
Az Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint a gyerekek csizmáiba kerülő klasszikus Mikulás figurákra ilyenkor mintegy 1,2 milliárd forintot, a növekvő népszerűségű, játékkal kiegészített és klasszikus Mikulás csomagokra 550 millió forintot költünk, míg 220 millió forintot fordítunk az olyan üreges csokoládé figurákra, mint például a csoki díszek és az adventi naptárak.
 
Vásárlásaink szerkezetében, mind a szaloncukroknál, mind pedig a figurás édességek esetében „minőségi változást” figyelhetünk meg. A statisztikák szerint ugyanis a 2007 karácsonyán értékesített figurás édességek mennyiségének 58 százaléka (479 tonna), értékének pedig már 76 százaléka (1,7 milliárd Ft) a valódi csokoládéból készült termékekből származott.

 
A tejbevonóból készült termékek az áruknak köszönhették időleges népszerűségüket. Ezeket egy minőségi csokoládéból készült figurához képest akár fele áron vásárolhatjuk meg. Míg a csokoládé szigorú nemzetközi szabványok szerint készül, legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj, a tejbevonóból (kakaós masszából) készült termékek esetén a kakaóvajat egyéb olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. Természetesen a kakaós masszából gyártott figurák is megfelelnek minden élelmiszeripari követelménynek, amely alapján forgalomba kerülhetnek, azonban élvezeti értékük alacsonyabb, mint a csokoládéból készülteknek.
 
„A figurás édességek fogyasztásának fele a karácsonyi szezonra esik, ami azt jelenti, hogy ezen édességeket időben koncentráltan és viszonylag nagy mennyiségben fogyasztjuk el. Ezért fontos az, hogy a fogyasztók ne csak az ár, de a minőségi szempontok figyelembevételével döntsenek.” – emelte ki Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. „Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő, minőségbiztosítási rendszerek előírásai alapján, jó minőségű és ellenőrzött alapanyagokból, megfelelő műszaki technológiával gyártott és szállított termékek fő ismertetőjegye a márka, a csomagolás és az ismert gyártó.” – tette hozzá a szakember.
 
Az Édestények honlapján megtalálható Minőség ABC továbbra is segíti a fogyasztókat eligazodni az olyan alapvető, a termék minőségét meghatározó kérdésekben, mint például a bevonómassza és a valódi csokoládé közötti különbség, és praktikus tanácsokkal szolgál a termékcímkék tartalmával, a minőség-megőrzési idővel és a tápanyagjelöléssel kapcsolatban is.
 
Élelmiszerallergiák

A legtöbb édesség tartalmaz glutént, tejszármazékot, diófélét, földimogyorót (akár nyomokban is). Sajnos ma még kevés olyan gyártó van, mely a csokoládégyártás során garantálni tudná a gluténmentességet. Ha az adott termék receptúra szerint nem is tartalmaz glutént, a gyártási körülmények miatt (közös légtér, gyártósor) nem zárható ki a keresztszennyeződés lehetősége.
Tejszármazékot szinte mindegyik édesség tartalmaz, vagy ha nem, akkor a keresztszennyeződés miatt itt sem zárható ki a tejtartalom. Igazán nehéz helyzetben vannak azok, akik gluténre és tejre is érzékenyek.
A földimogyoróra való allergia inkább az USA-ban és a nyugati országokban terjedt el. Az édességek nagy részére viszont jellemző lehet, hogy nyomokban földimogyorót tartalmaznak. A gyártóknak minden esetben fel kell tüntetni az összes olyan összetevőt, mely akár nyomokban is szerepelhet a termékben. A címke elolvasása pedig kötelező érvényű. Kisgyerekek esetében elsősorban a szülő felelős ezért, tehát csak olyan élelmiszert vehet a gyermekének, mely az adott allergéntől biztos, hogy mentes.

Iskolai rendezvényeken, különböző Mikulás-esteken elterjedt szokás, hogy a kisgyermek is kap egy csomagot. Az élelmiszerallergiában szenvedő kisgyermekben tudatosítani kell, hogy csak azt a csokoládét eheti meg, mely nem jelent veszélyt számára. Ezért ezeknek a gyermekeknek érdemes hazavinniük a rendezvényen kapott édességet, és otthon a szülő kiválaszthatja, hogy melyeket eheti meg. Édesség helyett azonban érdemes gyümölcsöt, játékot vagy könyvet venni, hogy ne fájjon annyira a kisgyermek szíve.

Márton Márk
www.elelmiszerallergia.hu

Indexfotó: hattex/Pixabay.com

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja