Virágvasárnap és Húsvét, néprajzi gyűjteményi forrásokból

Családinet - 2012-04-06
A Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben és Etnológiai Archívumában különleges műtárgyak és ritkán látható archív fényképek őrzik a hagyományos ünnepek, népszokások emlékét. A jelenlegi képes ízelítőben a virágvasárnap hagyománya és a húsvéti ünnepkör egy-egy érdekes részlete tárul fel.
Virágvasárnap és Húsvét, néprajzi gyűjteményi forrásokból

Virágvasárnapi kisze és barka

A tavaszi jeles napok közül kiemelkedik a virágvasárnap, amellyel a húsvét előtti nagyböjt kezdődik. A bibliai eseményre utaló egyházi szertartás, a pálmaáldás mintájára nálunk a barkaszentelés vált általánossá. A szentelt barka a virágvasárnapi népszokások fontos kelléke. A virágvasárnapi ünnep különleges néphagyománya a kiszehajtás, amely az északi régióban, a palóc területen volt szokás. A kisze egy szalmával kitömött bábu, amelyet menyecske, vagy ritkán férfi ruhába öltöztettek. A kiszét lányok, fiatalasszonyok, gyerekek énekszóval hordozták végig a falun, hogy végül patakba dobják vagy elégessék. A kiszehajtás a tél, s vele együtt minden rossznak, betegségnek, bajnak látványos, szimbolikus értékű, tárgyban kifejezett elmúlasztása.

kisze_barkalocsolas
Leányok virágvasárnapi barkákkal
Buják, Nógrád megye
Leány pirostojásos tállal
Buják, Nógrád megye
kisze-baba_oltoztetesekisze_baba
Kisze-baba öltöztetése
Boldog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
Kiszehajtás, a legények kiszéje
Hont, Hont megye, 1948.
kisze_vizbe_vetesezoldagjaras
A kisze vízbe vetése levetkeztetés előtt
Boldog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
Zöldágjárás
Cigánd, Zemplén megye, 1937.

Húsvéti tojásvásár, locsolás, sibálás

A tavasz legjelentősebb ünnepe húsvét, a természet megújulásának szakrális tartalommal felruházott, kitüntetett időszaka. Az ünnep másnapjához, húsvét hétfőjéhez sokféle, a fiatalsághoz köthető népszokás kapcsolódik. Egyes helyeken ilyenkor tartották a tojásvásárt, ahol a keresztszülők megajándékozták a gyerekeket tojással, édességgel, játékkal. Ezen a napon jártak a legények locsolni, amiért hímes tojást kaptak a leányoktól cserébe. Másutt nem vízzel öntözték a lányokat, helyette sibáltak, azaz vesszőkorbáccsal csapkodták meg őket, amiért tojást, pálinkát, süteményt, sonkát kaptak. A vesszőkorbács rendszerint fűzfából, nyírfából készült, 3-9 ágból fonva. A gömbölyűre fonottat kígyóshátú sibának nevezték. Régen a leányok szalaggal kötözték fel szeretőjük vesszőjét, aki ezért egész éven át viselte a bálozás költségét. A szlovák nemzetiségű falvakban és a környező helyeken a legutóbbi évtizedekig élő szokás volt.

pirostojas_festestojasfestes
Pirostojás festés
Váralja, Tolna megye, 1936.
Pirostojást író öregasszony
Hugyag, Nógrád megye, 1937.
sonkaszeleteleskokanyozas
Húsvéti sonka előkészítése szenteléshez
Domaháza, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1963.
Hímestojás "kókányozás", azaz játékos tojásösszeütés
Várong, Tolna megye, 1956.
locsolkodassuprikalas
Húsvéti locsolkodás
Rimóc, Nógrád megye, 1930.
"Suprikálás", amikor a legények fonott korbáccsal verik meg húsvét hétfőn a lányokat, asszonyokat, hogy "Bolhás ne légy, keléses ne légy!"
Tinnye, Pest megye, 1963.

Húsvéti jabuka, narancs és citrom

Húsvét hétfőjén a bajai bunyevác lányok nemcsak írott tojást, hanem jabukát, azaz almát, de narancsot és citromot is adtak a legényeknek a locsolásért. A tojáshoz hasonlóan e gyümölcsöket is különböző mintákkal díszítették. A virágokból és állatfigurákból álló díszítést ügyes kezű asszonyoktól rendelték meg, akik kormozott viasszal, a tojásoknál alkalmazott írókával, gicával dolgoztak. Sokszor évszámmal, a megrendelő monogramjával és más emlékszöveggel is ellátták a húsvét e különleges ajándékát. A legény a díszes húsvéti emléket az Antal-napi búcsúban vett selyemkendővel vagy papuccsal viszonozta kedvesének. Az alma alapvető szerelmi szimbólum, egyben ősi, az eljegyzést megpecsételő jegyajándék is.


Forrás: www.neprajz.hu

Közösségi hozzászólások:
Copyright © 2004-2020. CsaládiNet. All rights reserved - minden jog fenntartva.