Húsvét az egyik legszebb családi ünnepünk, amikor a hosszas előkészületek eredményeként a tojás és a sonka mellett megannyi édesség is „terítékre” kerül. A szülők ilyenkor elrejtik a csokoládényulat a kertben, hogy a gyerekekkel közösen kereshessék, a nők pedig csokoládétojást adnak a locsolásért cserébe. A mindössze 2-3 hetes ünnepi szezonban közel 967 tonna, azaz fejenként 95 gramm édességet vásárolunk. Ez azt jelenti, hogy Húsvétkor minden magyar lakos egy tábla csokoládét vagy 2-3 csokoládé figurát fogyaszt el. A magyar fogyasztók az utóbbi években már nem az árat, hanem az értéket és a minőséget tarják elsődlegesnek, amit jól mutat az a tény, hogy 2008-ra a Húsvét alatt csokoládéra költött összeg - az előző évi 2,2-ről - 2,7 milliárd forintra nőtt. Ezen értéken belül a bevonómasszából készült édességek fogyasztása mind értékben, mind pedig mennyiség tekintetében csökkent, miközben a minőségi, legalább 35%-ban kakaót tartalmazó csokoládék fogyasztása bővült. A minőségi csokoládék helyes fogyasztásának számos pozitív élettani hatása van, ami táplálkozás-tudományi szempontból előnyös. Különösen húsvétkor fontos ugyanakkor, hogy az édességek fogyasztása mozgásban gazdag, akítv életmóddal párosuljon.

A húsvét egyike a legrégebbi ünnepeinknek, eredetileg, az időszámításunk előtti IX. századtól a zsidó aratáshoz, később a keresztény kultúrkörben Jézus feltámadásához köthetjük. Szimbólum rendszere igen sokoldalú, számos vallásból és hiedelemből táplálkozik. A világ jelentős részén elterjedt volt a tojások festése, ez a szokás Kelet-Európában maradt fent, első nyomait hazánkban avarkori női sírokban találták meg régészeink. Az első írásos emlékek a XIII. századból, Anonymus korából származnak, mégis kifejezetten a húsvéti-tojást először 1605-ben említi egy strassburgi krónikás, ekkor még csak egyszínű piros, illetve arany festéssel. Sok idő telt el ezután 1920-ig, amikor a magyar fogyasztók először élvezhették az első csokoládétojások egyikét.

A korai festett tojások között a legelterjedtebb szín a piros, ez egyesek szerint Krisztus vérét, mások értelmezésében a mágikus védelmet jelképezi. Idővel az egyszínű tojásokat különböző minták váltották fel: az ezzel foglalkozó asszonyok üzenetekkel, nevekkel, esetenként jelképekkel látták el a tojásokat, amelyeket fiatal leányok vásároltak meg. A festés formái, mintái tájegységenként változtak. A tojások elkészítésére számos eljárást találtak ki a mesterek, viasz segítségével írtak, batikoltak, csipkével, textillel, különleges esetben patkóval díszítették a remekműveket.

„Az elmúlt években komoly szemléletváltás történt a húsvéti édességek vásárlói körében. Míg régebben az olcsó, bevonó-masszából készült figurák voltak a legnépszerűbbek, az utóbbi két évben a trend megfordult és immár a minőségi csokoládé termékekből fogyasztunk többet. - mondta Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. „Tavaly húsvétkor 967 tonnányi szezonális édesség került a fogyasztók kosarába. A megvásárolt édességek mennyiségi struktúráján belül az utóbbi két év alatt 430 tonnáról 546 tonnára nőtt a minőségi, azaz legalább 35%-os kakaótartalommal készült csokoládék aránya, miközben az alacsonyabb tápértékkel bíró bevonómasszából készült termékek értékesítésének mennyisége 411 tonnáról 372 tonnára csökkent” - tette hozzá Sánta Sándor.

Húsvétkor csokoládétojás figurákra költünk a legtöbbet. A tavalyi húsvéti szenzonban csokoládé termékekre fordított 2,7 milliárd forintból 2,3 milliárd forintot csokoládé figurákra (ezen belül 1,1 milliárd forintot csokoládé tojás, kicsivel több, mint 1 milliárd forintot csokoládényúl, 170 millió forintot egyéb figurákra) fordítottunk, további 164 millió forint értékben húsvéti zsákokat, 252 millió forint értékben pedig játékkal kiegészített ajándékcsomagot vásároltunk.

A csokoládé pozitív élettani hatásai régóta közismertek, és ma már bizonyított tény az is, hogy 100 gramm étcsokoládé olyan mértékben csökkenti a vérnyomást, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21 %-kal lesz alacsonyabb. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak gazdagok B1-, B2-, B6 vitaminokban, amelyek erősítik az immunrendszert. E-vitamin és ásványi anyag (magnézium, kálium, kalcium és réz) tartalmuk hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben), a réz, mint nyomelem, elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A csokoládé, frissítő hatású theobromin tartalmának köszönhetően pedig hangulatjavító hatású.

„A szezonális édességek mintegy harmadát a húsvéti ünnepek alatt fogyasztjuk el, ezt a fizikai aktivitással ellensúlyozhatjuk." - javasolja Antal Emese, Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. „Az ünnepi étkezésünk során különösen fontos az, hogy az édességeket csak a főétkezések után, tehát ne nassolás gyanánt fogyasszuk, életmódunk pedig aktív, mozgásban gazdag legyen. Menjünk kirándulni a természetbe, autó helyett a gyaloglást válasszuk - apró tippek, amelyekkel már sokat tehetünk egészségünkért” - teszi hozzá a szakember.

További információ: www.edestenyek.hu
Indexkép: Efraimstochter/pixabay