Tyúk vagy a tojás?

Régi kérdés, amely örökre megválaszolatlan marad. Szinte valamennyi kultúrában fellelhető a tojás teremtésmítosza. Nem csoda, hogy megindította az emberek fantáziavilágát, hiszen a tojásból élet keletkezik. Összetételét tekintve pedig két részre osztható: sárgára és fehérre, ami szimbolizálhatja a napot és a holdat, a nappalt és az éjszakát, a férfit és a nőt, a sötétet és a világosat, a jót és a rosszat, a szárazföldet és a vizeket, ugyanakkor ez a kettő együtt alkot egy egészet, mint egy férfi és egy nő, mint a víz és a föld… A tojás mindig valamiféle egyensúly létrejöttére utal.
Ezeken a gondolatokon alapul a Léda és Zeusz hattyúnásza, Erósz születése, a kínaiaknál Sun Wugong, a majomkirály egy kőtojásból pattan ki, a legismertebb pedig a finn Kalevala szerinti teremtődés:
 

A nyúl tojja a húsvéti tojást?

A legismertebb - a mi kultúránkban is - és legelterjedtebb szimbólum a húsvéti tojás. Az idők folyamán többféle magyarázat jött létre a piros tojás és a húsvéti nyúl históriájára. Olyan ez, mint a Mikulás. Tudjuk, hogy nem létezik, de mégis hiszünk benne, tudjuk, hogy nem a nyúl tojja a húsvéti tojást, mégis keressük a bokrok alatt, és adjuk a locsolóknak a nyuszitojást. Épp ez a hit, ez a közös hit tartja össze az embereket egy kultúrkörben, ez a szokás és hiedelem hagyományozódik generációról generációra, ezekből születnek a mesék, a játékok, a közösség ereje, emberi mivoltunk kulturális jellege.

Valószínű, hogy a tojás termékenységi szimbólumával kapcsolták össze a húsvéti nyúl tevékenységét. A piros tojás valamennyi kultúrában a Nagy Istennőt jelképezi, a termékenység elősegítésére utal. Ezenkívül a piros húsvéti tojás Krisztusra, a piros szín pedig kifolyt vérére utal.

A tojásfestés ókori hagyomány, amelyet a húsvéti ünnep őrzött meg. A festéssel ősi motívumokat hív elő az ember, és ír a tojásra.

Melyik a kakukktojás?

A tojás egyfajta titkot rejt. Titkot, mert magába zár egy olyan világot, aminek nem tudhatjuk meg sohasem a misztikumát. A tojás életet rejt magában, élet születik belőle - a születés és élet mindig titok volt az emberiség számára. A kultúrákban ezért is van sokféle tojás-szimbolika.

A perzsáknál újévkor ajándékoznak egymásnak piros tojást, hogy termékeny legyen az új évük.
Olasz és görög szokás, hogy a sírba tojásokat is temetnek, mivel a tojásból élet jön létre, várják, hogy majd megszületik, újjászületik.
Egy ókori rege szerint a Holdon élő nők tojásokat szülnek, abból kelnek ki a gyerekek.
Kínában a nászágy alá is tojást raknak, a termékenység reményében. A szülést követően rántottát etetnek az anyával, hogy mielőbb erőre kapjon, a gyerek első születésnapjára pedig lágy tojást kap, hogy egészséges és erős legyen. A Sárkánycsónak fesztiválon pedig a ház előtt ülve elfogyasztanak egy tojást, amivel jelképesen megvédik a házat egy évre a betegségektől és bajoktól
A buddhizmusban a tojáshéj a tudatlanságot jelképezi, annak feltörésével juthatnak a tudatlanok a megvilágosodáshoz, vagyis az újjászületéshez.
Az alkimisták felfogása szerint a tojásból jön létre a bölcsesség fehér, piros és kék virága. A tojás a prima materia jelképe: a héj, a hártya, a sárgája és a fehérje a négy elemet jelöli, a sárgája az aranyat is, a fehérje pedig az ezüstöt.
A kereszténységében a Madonna-képeken a szűzi születésre utal a tojás. De új eszmék jelképe is, valamint Jézus feltámadásának a szimbóluma.
A magyar néphit szerint a nagypénteken tojt tojás sosem fog megzápulni. Lakodalomban tojáson járatták a vőlegényt, hogy a termékenység biztos legyen. A csecsemő fürdővizébe tojást törtek, hogy egészségét biztosítsák.

Hogy melyik a kakukktojás? Természetesen egyik sem, mert minden társadalom a maga által létrehozott misztikumaival, hiedelmeivel, titkaival, szokásaival, hagyományaival teljes és egész, akár egy tojás.
 

Fotók: pixabay.com

betöltés...