SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Készítsünk kokárdát március 15. alkalmából!

Családinet [cikkei] - 2010-03-11
Az 1848-as forradalom lángra lobbanásáról emlékezünk meg minden március idusán, nemzeti színű lobogókkal és kitűzött kokárdával. De vajon tudjuk-e, hogy mi is a kokárda története, és hogyan kell helyesen hajtogatni?

A kokárda, vagy szalagcsillag egy kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, vagy a nők a hajába tűztek. Franciaországból terjedt el a 18-19. forradalmak idején egész Európában, Amerikában.

A magyar kokárdát március 15-én a pesti forradalom évfordulóján szokás viselni.  A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzve hordják, hanem a kabát hajtókáján, vagy mellrészen, a szív felöli oldalon.
A teljes kokárda mellett elterjedt a nemzetiszínű szalag viselete is, amit néhány centisre vágva, sokféleképpen hajtogatva, de azonos szabályok szerint hordanak.
A trikolort a francia forradalom hozta divatba, de a mi nemzeti színeink már II. Mátyás király idején, 1618-ban is megjelentek így együtt egy pecsétzsinóron, bár csak a ’48-as márciusi események kapcsán váltak országszerte ismerté.

A kokárda hajtása

A kokárda készítésénél tulajdonképpen egy nemzetiszínű szalagot hajlítanak meg. Az eredeti szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók. Tehát helyesen hajtogatva kívülre kerül a zöld!  A pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de már Szendrei Júlia is tévesen hajtotta meg Petőfinek, helyesen olvasva az ő kokárdája az olasz zászlót adta ki. Valószínűleg már a forradalom alatt is használtak téves kokárdákat, mivel nem mindenki tudhatta, hogyan kell helyesen hajtani. Napjainkban a téves történelmi berögződés és a hagyomány miatt már legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.

De bárhogy is hordjuk a kokárdánkat, a lényegen nem változtat! Ezen a napon nincs olyan közülünk, aki ne lenne büszke magyarságára, nemzetére.

Kellékek:

  • 30 cm nemzetiszínű szalag
  • piros cérna
  • olló
  • varrótű
  • biztosító tű

A szalagot félbevágjuk. Az egyik darab két végét összevarrjuk, majd a piros sáv külső szélét – ha helyesen szeretnénk elkészíteni a kokárdát – le-fel öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk és eltűzzük. A maradék szalagot kettévágjuk és a képen látható módon a kokárda hátára varrjuk. Végül a biztosítótűt is a helyére rögzítjük.

Az egyszerűbb változathoz elég egy 15 centis szalag, melyet nagyjából három részre osztunk, és a középső harmadát a piros rész szélén sűrű le-föl öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk és a varrás elejét és végét összevarrjuk. Majd a biztosítótűt is feltesszük a hátára.

1848. március 15-én a pesti forradalom estélyén, a Bánk Bán előadásán e szavakat mondta Jókai Mór, melyre egy későbbi írásában így emlékezik:
„Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol!”

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt

Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja