Rengeteg kutatás irányul arra, hogy hogyan javíthatnák a pangásos szívelégtelen betegek hosszútávú kilátásait, mivel ezen betegek alig több, mint fele marad életben 5 évnél hosszabb ideig a diagnózist követően és csak 35%-uk számíthat arra, hogy 10 évnél tovább él, miután kialakul nála a betegség.³ A számos trend és irányvonal közül, a legígéretesebbeket válogattuk ki, melyek forradalmasíthatják a szívelégtelenség gyógyítását.

1. A szívizom regenerációja
   A Cambridge Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az emberi őssejtek szívsejtekké is fejlődhetnek.⁴ Ennek köszönhetően a jövőben megtalálhatják a megoldást a szívroham következtében megsérült szívizomsejtek helyreállítására vagy növekedésére. Ezt az új kutatási területet regeneratív gyógyászatnak nevezik.
    
2. Kémiai reakciók vizsgálata
   A szívünk azért ver gyorsabban, amikor testmozgást végzünk, vagy félünk, mert ilyenkor meghatározott kémiai anyagok szabadulnak fel testünkben. Ezek a kémiai anyagok küldik az utasítást szívünk számára, hogy „keményebben dolgozzon”. A szívelégtelenségnél a szív izmai nem reagálnak megfelelően ezekre a kémiai anyagokra. A manchesteri egyetemen jelenleg arra keresik a választ, hogy miért nem reagálnak ilyen helyzetben a szívizomsejtek a szokásos módon, és milyen kezeléssel lehetne mégis visszaállítani őket a megfelelő üzemmódba.⁵
    
3. Az elektromos impulzusok helyreállítása
   A manchesteri egyetemen a szív sejtjeinek azon részeit is tanulmányozzák, melyek a szívverés elektromos impulzusait továbbítják.⁶ A szívelégtelenség ezeknek a funkcióknak a sérülését okozhatja, ami miatt szívritmuszavar, például pitvarfibrilláció alakulhat ki.  A kutatások azt célozzák, hogy megelőzhetőek legyenek ezek a ritmuszavarok.  A kutatócsoport e célból az újszülöttek sejtfejlődését tanulmányozza, ami mind a szívelégtelenséggel küzdő felnőttek, mind fejlődési rendellenesség miatt szívproblémával született csecsemők gyógyításában sokat segíthet.
    
4. A szívizomsejtek elhalásának okai
   A Kingston egyetem tudósai azt tanulmányozzák, hogy miért halnak el a szívizom sejtjei.⁷ Bizonyos fehérjék sejthalálban és szívkárosodásban betöltött szerepét kutatják. Ezen felül azt próbálják meg kideríteni, hogy ezek a fehérjék hogyan járulnak hozzá a szívelégtelenség kialakulásához.
    
5. Az energiaszint növelése
   Az Oxford egyetemen a kreatint tanulmányozzák.⁸ Ez egy olyan molekula, amely tárolja és továbbítja azt az energiát, ami a szívizmok összehúzódásaihoz kell. Ha a szívizomsejtek kreatintartalmát növelik, akkor megóvhatják a szívet az esetleges károsodástól (például szívroham esetén) és javíthatják a regenerációt.
    
6. Légzési nehézségek
   A morfium fájdalomcsillapító hatása is kutatások tárgya a szívelégtelenség vonatkozásában.⁹ Azt próbálják kideríteni, hogy ez a más betegségeknél már hatékonyan alkalmazott szer enyhítheti-e a szívelégtelen betegek légzési nehézségeit.
    
7. Artériás érfalmerevség
   Az enyhe krónikus veseelégtelenség, mely viszonylag gyakori betegségnek számít, megemeli a szívproblémák kialakulásának valószínűségét is. Léteznek vizelethajtók, (melyet magas vérnyomású betegeknek szoktak felírni), melyekkel klinikai vizsgálatokat végeznek arról, hogy hogyan képesek megállítani az artériás érfalmerevség kialakulását a veseelégtelen betegnél, és megakadályozni a szív károsodását.

Az elmúlt évtizedekben már rengeteget javultak a szívelégtelenséggel küzdő betegek életkilátásai, és ami ma természetesnek számít pár évtizede még elképzelhetetlen volt. Valahogy úgy, ahogy ezek a fejlesztés alatt álló új technológiák most nekünk. Még ha nem is mindegyikük lesz eredményes a gyakorlatban, de ha néhányat sikerül a gyógyítás szolgálatába állítanunk, az már óriási ugrást fog jelenteni.

1-2 https://onlinejcf.com/article/S1071-9164(23)00264-6/fulltext
3 https://www.medicalnewstoday.com/articles/321538
4-9 https://www.bhf.org.uk/informationsupport/heart-matters-magazine/research/research-projects-on-heart-failure