2020-ban összesen 91 460-an jelentkeztek a felsőoktatásba – ez a szám 19 éve nem volt ilyen alacsony. A jelentkezők többsége idén is lány: 51 138-an vannak, míg a fiúk 40 322-en.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok pár napja kerültek nyilvánosságra, így azóta azt is tudjuk, hogy a jelentkezők kétharmada, 68 112 diák kezdheti meg ősszel a tanulmányait. Túlnyomó többségük – 55 521 hallgató - államilag finanszírozott képzésre fog járni, míg a költségtérítéses formákra 12 591 jelentkezőt vettek fel.

Ennek fényében különösen megdöbbentő, hogy az orvostudományi szakok jelentős része esetében a költségtérítéses képzésre jóval magasabb ponthatárt kellett elérni, mint az államilag finanszírozottra. A nehezebb bekerülés oka az, hogy erre a képzési formára volt nagyobb a túljelentkezés – a kérdés csak az, hogy miért?

Jelentős különbségek a ponthatárok között

A legfeltűnőbb különbség a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán fogorvos szakon vehető észre: itt az államilag finanszírozott képzés 413 pontjával szemben 459 pontot, tehát 46 ponttal többet kellett elérnie annak, aki fizetni szeretne az oktatásért. A többi intézményben és szakon a különbség nem ennyire drasztikus, de figyelemre méltó:

• Állatorvos-tudományi Egyetem, állatorvos szak: költségtérítéses: 460, államilag finanszírozott: 431 pont (29 pont különbség)
• Szegedi Tudományegyetem, általános orvos szak: költségtérítéses: 418, államilag finanszírozott: 402 pont (16 pont különbség)
• Semmelweis Orvostudományi Egyetem, fogorvos szak: költségtérítéses: 432, államilag finanszírozott: 426 pont (6 pont különbség)
• Pécsi Tudományegyetem, általános orvos szak: költségtérítéses: 408, államilag finanszírozott: 402 pont (6 pont különbség)
• Semmelweis Orvostudományi Egyetem, általános orvos szak: költségtérítéses: 430, államilag finanszírozott: 425 pont (5 pont különbség)

A jelenség okai nem egyértelműek, de az tisztán látszik belőlük, hogy egyes intézményekben sokkal nehezebb olyan képzési formára bejutni, ahol a hallgató magának kell, hogy fizesse a tanulmányait.

A helyzetet valamennyire magyarázza a nagyszámú EU-n kívüli jelentkező, akik nem jogosultak Magyarországon államilag támogatott felsőoktatásra. Hazánkban az orvosképzés hagyományosan nagyon erős, és vonzó a külföldi hallgatók körében. Évtizedek óta sokan jönnek a Közel-Keletről, Afrikából és Amerikából Magyarországra ebből a célból.

Az általunk megkérdezett egyetemisták azonban egy másik okot is gyanítanak a jelentős különbségek miatt, ami nem más, mint a

hallgatói szerződés, a köznyelvben „röghöz kötés”

A hallgató szerződés értelmében 2012 óta minden állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató vállalja, hogy

• meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szerez, vagyis az oklevél megszerzéséhez teljesíti a szak nyelvvizsga követelményeit is, illetve
• az azt követő 20 évben az állami ösztöndíjas formában folytatott tanulmányi idő kétszereséig magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt létesít, vagyis hazai munkavégzést vállal.

Tehát egy 8 féléves (4 éves) képzésre járó hallgatónak legfeljebb 12 félév alatt diplomát kell szereznie, majd ezután az elkövetkező húsz évben nyolc évig Magyarországon kell dolgoznia.

Az általános orvos szak még ennél is hosszabb: 12 félévig, vagyis 6 évig tart. Ha egy fiatal orvos akár a szakmai tapasztalatszerzés, akár a jobb munkakörülmények reményében külföldre menne, azt a diplomaszerzés után 12 évig nem teheti meg, vagy ha mégis, néhány év után haza kell térnie, különben behajtják rajta a tanulmányai költségeit. Az általunk megkérdezett fiatalok tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, hogy aki teheti, inkább előre kifizeti az orvosi képzés összesen 16 millió forintos (!) tandíját, hogy utána diplomaszerzés után ott kezdhesse meg a pályafutását, ahol azt a legjobbnak látja.

Kérdéseinket feltettük az érintett egyetemeknek is. A SOTE válasza:

"A pontszámokat évről évre bonyolult algoritmusok alapján központilag számítják ki, többek között a hallgatói eredmények és a kapacitás függvényében is."

A Szegedi Tudományegyetem éppen a költségtérítéses képzésre jelentkezők alacsony számával magyarázta a jelentős különbséget:

"A felvételi eljárás során az egyes képzések esetében nem az intézmény által beállított ponthatár, hanem a legalacsonyabb ponttal bekerülő hallgató pontszáma lesz a kihirdetett ponthatár. Az általános orvos szak esetén az államilag finanszírozott és a költségtérítéses szakok esetében a jelentkezők száma jelentősen eltért: az állami ösztöndíjas formára nagyon sokan jelentkeztek, ezzel szemben önköltségesre csak nagyon kevesen. A költségtérítéses szakon a legalacsonyabb pontszámú jelentkezőnek 418 pontja volt, így ez a ponthatár lett kihirdetve a felvi.hu-n."

Amint a többi intézmény válasza is megérkezik, cikkünket frissítjük.

Kapcsolódó cikkeink:

• Milyen munka illik a gyermekemhez? Néhány népszerű szakma hátrányai, amikre talán nem gondolnál
• Munkanélküliség és megkeseredettség a rossz pályaválasztás következményei
• Műanyagszeméttel fizetik a tandíjat egy indiai iskolában
• A családok fele számol a gyerek külföldi munkavállalásával

Kép: sirtravelalot / shutterstock