Vagy amit akarunk: Vízkereszt
Singola Edit [cikkei] - 2009-01-06
A párommal vitába keveredtünk amiatt, hogy mikor is kell leszedni a karácsonyfát. Ragaszkodván hagyományokhoz, én azt mondtam, január hatodikán, Vízkeresztkor. Hogy miért is?
Amit akarunk, vagy amit nem akarunk
Vízkereszt, azaz Szentkereszt, Epiphania Domini, Twelftday, Befana, Háromkirályok napja, nevezzük, ahogy jobban tetszik kultúrától és hagyománykörtől függően. Sokféle hiedelem és szokás kötődik e naphoz. Egyrészt a karácsonyfa leszedésének ideje, mert a karácsonyi ünnepkör január hatodikán ér véget. A tizenkét karácsonyi nap után valami új veszi kezdetét, a farsang. Tehát egyfajta átmeneti rítusként lezárjuk a karácsonyt azzal, hogy lebontjuk a karácsonyfát. Igaz, nehéz szívvel válik meg az ember a karácsony színeitől, a szeretet lángja még élénken él bennünk, nem akarjuk, hogy a szürke januári napok elvegyék tőlünk. De ne bánkódjunk, kellemes hangulatot teremthetünk a hideg, sötét estéken egy-egy gyertya, mécses, füstölő elégetésével, főleg, ha közben szeretettel és odafigyeléssel vagyunk a körülöttünk lévőkre.
Hiába múlt el a karácsony, ajándékozásra mindig van alakalmunk. Nem kell drága meglepetésekre gondolni, csak valami kedveskedésre. Vízkereszt napja több szempontból alkalmas erre, mert kapcsolatba hozható az ajándékozással. A nyugati egyházakban január 6. a Háromkirályok napja. Ezen a napon tett Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatást a kis Jézusnál. Ennek emlékére terjedt el a házszentelés hagyománya. A templomban megszentelt vízből hazavittek egy keveset, majd azzal körbehintették a házat, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és megóvják a ház népét mindenféle bajtól. A maradék vizet eltették, jeles eseményekkor pedig elővették, hogy megáldják vele az újszülöttet, a gyermekágyas asszonyt, a menyasszony és a vőlegényt, a haldoklót, valamint a halottat. De kaphattak belőle az állatok is, valamint a ház népe is ivott belőle, hogy megelőzzék általa a betegségeket.
A házszentelés szokása, az úgynevezett koleda a közösség összetartó ereje lett. A pap és az egyházfik végiglátogatták a házakat, éneklés és szentelés közben felvésték az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét: G+M+B. A hiedelem szerint ez védelmet nyújt a rontások és betegségek ellen.
Jóslás és ezotéria
Ezoterikus szemszögből nézve a karácsony utáni tizenhárom szent éjszaka miatt van fontossága a Vízkeresztnek.
Olaszországban ezen a napon egy öreg boszorkány, Befana ajándékot hoz a gyerekeknek. Más területeken is meghonosodott az ajándék elrejtésének módja, például spanyol és portugál földön süteményeket sütnek, amikbe apró meglepetéseket tesznek.
Tartják ezt a napot a „megnyilvánulás” napjának is. Egyes kultuszokban az istenség megjelenése.
Vízkeresztkor nem maradhat el az időjárásjóslás sem. A néphit szerint, ha ezen a napon hideg van, akkor hamar fog tavaszodni, ha viszont enyhe az idő, akkor még lesz hideg időben részünk bőven. Ha fúj a szél, szerencsés évre számíthatunk, de ha hideg van, akkor rossz lesz a termés. Azt is mondták a régi öregek, hogy ezen a napon fonni kell, hogy hosszú legyen a kolbász.
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est. /Arany János: Ha napfényes vízkereszt.../
A szokásokból mi is meríthetünk, akár megjósolhatjuk az időjárást, de készíthetünk a gyerekekkel süteményt, amibe elrejtünk valamit, és leszedhetjük a karácsonyfát. Mindenesetre ne feledjük el, hogy a karácsony vége nem jelenti a szeretet és kedveskedés, az egymásra figyelés végét. Egy újabb időszak, a mulatság ideje következik: a farsang.
Vízkereszt, azaz Szentkereszt, Epiphania Domini, Twelftday, Befana, Háromkirályok napja, nevezzük, ahogy jobban tetszik kultúrától és hagyománykörtől függően. Sokféle hiedelem és szokás kötődik e naphoz. Egyrészt a karácsonyfa leszedésének ideje, mert a karácsonyi ünnepkör január hatodikán ér véget. A tizenkét karácsonyi nap után valami új veszi kezdetét, a farsang. Tehát egyfajta átmeneti rítusként lezárjuk a karácsonyt azzal, hogy lebontjuk a karácsonyfát. Igaz, nehéz szívvel válik meg az ember a karácsony színeitől, a szeretet lángja még élénken él bennünk, nem akarjuk, hogy a szürke januári napok elvegyék tőlünk. De ne bánkódjunk, kellemes hangulatot teremthetünk a hideg, sötét estéken egy-egy gyertya, mécses, füstölő elégetésével, főleg, ha közben szeretettel és odafigyeléssel vagyunk a körülöttünk lévőkre.
Hiába múlt el a karácsony, ajándékozásra mindig van alakalmunk. Nem kell drága meglepetésekre gondolni, csak valami kedveskedésre. Vízkereszt napja több szempontból alkalmas erre, mert kapcsolatba hozható az ajándékozással. A nyugati egyházakban január 6. a Háromkirályok napja. Ezen a napon tett Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatást a kis Jézusnál. Ennek emlékére terjedt el a házszentelés hagyománya. A templomban megszentelt vízből hazavittek egy keveset, majd azzal körbehintették a házat, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és megóvják a ház népét mindenféle bajtól. A maradék vizet eltették, jeles eseményekkor pedig elővették, hogy megáldják vele az újszülöttet, a gyermekágyas asszonyt, a menyasszony és a vőlegényt, a haldoklót, valamint a halottat. De kaphattak belőle az állatok is, valamint a ház népe is ivott belőle, hogy megelőzzék általa a betegségeket.
A házszentelés szokása, az úgynevezett koleda a közösség összetartó ereje lett. A pap és az egyházfik végiglátogatták a házakat, éneklés és szentelés közben felvésték az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét: G+M+B. A hiedelem szerint ez védelmet nyújt a rontások és betegségek ellen.
Jóslás és ezotéria
Ezoterikus szemszögből nézve a karácsony utáni tizenhárom szent éjszaka miatt van fontossága a Vízkeresztnek.
Olaszországban ezen a napon egy öreg boszorkány, Befana ajándékot hoz a gyerekeknek. Más területeken is meghonosodott az ajándék elrejtésének módja, például spanyol és portugál földön süteményeket sütnek, amikbe apró meglepetéseket tesznek.
Tartják ezt a napot a „megnyilvánulás” napjának is. Egyes kultuszokban az istenség megjelenése.
Vízkeresztkor nem maradhat el az időjárásjóslás sem. A néphit szerint, ha ezen a napon hideg van, akkor hamar fog tavaszodni, ha viszont enyhe az idő, akkor még lesz hideg időben részünk bőven. Ha fúj a szél, szerencsés évre számíthatunk, de ha hideg van, akkor rossz lesz a termés. Azt is mondták a régi öregek, hogy ezen a napon fonni kell, hogy hosszú legyen a kolbász.
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est. /Arany János: Ha napfényes vízkereszt.../
A szokásokból mi is meríthetünk, akár megjósolhatjuk az időjárást, de készíthetünk a gyerekekkel süteményt, amibe elrejtünk valamit, és leszedhetjük a karácsonyfát. Mindenesetre ne feledjük el, hogy a karácsony vége nem jelenti a szeretet és kedveskedés, az egymásra figyelés végét. Egy újabb időszak, a mulatság ideje következik: a farsang.
Előző hír
Népszokások, hagyományok - Január l.
Következő hír
Fogyás hideg sörrel
LEGOLVASOTTABB
Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon
A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.
Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon
Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.
Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben
Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?
Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?
Egyszerű hátfájásnak gondolta az anyuka, amíg rá nem jött: 3. stádiumú rák volt
Amikor Courtney Liniewski hátfájásra panaszkodott, azt hitte, túl sokat ül az íróasztalánál. 34 évesen, két kisgyerek anyukájaként, krízistanácsadóként dolgozott egy pszichiátriai kórházban Milwaukee mellett - észre sem vette, hogy valami sokkal komolyabb dolog zajlik a testében. És ami a legfélelmetesebb: a tünetek olyan hétköznapiak voltak, hogy bármelyikünk figyelmen kívül hagyhatja őket.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: