Vagy amit akarunk: Vízkereszt
Singola Edit [cikkei] - 2009-01-06
A párommal vitába keveredtünk amiatt, hogy mikor is kell leszedni a karácsonyfát. Ragaszkodván hagyományokhoz, én azt mondtam, január hatodikán, Vízkeresztkor. Hogy miért is?
Amit akarunk, vagy amit nem akarunk
Vízkereszt, azaz Szentkereszt, Epiphania Domini, Twelftday, Befana, Háromkirályok napja, nevezzük, ahogy jobban tetszik kultúrától és hagyománykörtől függően. Sokféle hiedelem és szokás kötődik e naphoz. Egyrészt a karácsonyfa leszedésének ideje, mert a karácsonyi ünnepkör január hatodikán ér véget. A tizenkét karácsonyi nap után valami új veszi kezdetét, a farsang. Tehát egyfajta átmeneti rítusként lezárjuk a karácsonyt azzal, hogy lebontjuk a karácsonyfát. Igaz, nehéz szívvel válik meg az ember a karácsony színeitől, a szeretet lángja még élénken él bennünk, nem akarjuk, hogy a szürke januári napok elvegyék tőlünk. De ne bánkódjunk, kellemes hangulatot teremthetünk a hideg, sötét estéken egy-egy gyertya, mécses, füstölő elégetésével, főleg, ha közben szeretettel és odafigyeléssel vagyunk a körülöttünk lévőkre.
Hiába múlt el a karácsony, ajándékozásra mindig van alakalmunk. Nem kell drága meglepetésekre gondolni, csak valami kedveskedésre. Vízkereszt napja több szempontból alkalmas erre, mert kapcsolatba hozható az ajándékozással. A nyugati egyházakban január 6. a Háromkirályok napja. Ezen a napon tett Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatást a kis Jézusnál. Ennek emlékére terjedt el a házszentelés hagyománya. A templomban megszentelt vízből hazavittek egy keveset, majd azzal körbehintették a házat, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és megóvják a ház népét mindenféle bajtól. A maradék vizet eltették, jeles eseményekkor pedig elővették, hogy megáldják vele az újszülöttet, a gyermekágyas asszonyt, a menyasszony és a vőlegényt, a haldoklót, valamint a halottat. De kaphattak belőle az állatok is, valamint a ház népe is ivott belőle, hogy megelőzzék általa a betegségeket.
A házszentelés szokása, az úgynevezett koleda a közösség összetartó ereje lett. A pap és az egyházfik végiglátogatták a házakat, éneklés és szentelés közben felvésték az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét: G+M+B. A hiedelem szerint ez védelmet nyújt a rontások és betegségek ellen.
Jóslás és ezotéria
Ezoterikus szemszögből nézve a karácsony utáni tizenhárom szent éjszaka miatt van fontossága a Vízkeresztnek.
Olaszországban ezen a napon egy öreg boszorkány, Befana ajándékot hoz a gyerekeknek. Más területeken is meghonosodott az ajándék elrejtésének módja, például spanyol és portugál földön süteményeket sütnek, amikbe apró meglepetéseket tesznek.
Tartják ezt a napot a „megnyilvánulás” napjának is. Egyes kultuszokban az istenség megjelenése.
Vízkeresztkor nem maradhat el az időjárásjóslás sem. A néphit szerint, ha ezen a napon hideg van, akkor hamar fog tavaszodni, ha viszont enyhe az idő, akkor még lesz hideg időben részünk bőven. Ha fúj a szél, szerencsés évre számíthatunk, de ha hideg van, akkor rossz lesz a termés. Azt is mondták a régi öregek, hogy ezen a napon fonni kell, hogy hosszú legyen a kolbász.
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est. /Arany János: Ha napfényes vízkereszt.../
A szokásokból mi is meríthetünk, akár megjósolhatjuk az időjárást, de készíthetünk a gyerekekkel süteményt, amibe elrejtünk valamit, és leszedhetjük a karácsonyfát. Mindenesetre ne feledjük el, hogy a karácsony vége nem jelenti a szeretet és kedveskedés, az egymásra figyelés végét. Egy újabb időszak, a mulatság ideje következik: a farsang.
Vízkereszt, azaz Szentkereszt, Epiphania Domini, Twelftday, Befana, Háromkirályok napja, nevezzük, ahogy jobban tetszik kultúrától és hagyománykörtől függően. Sokféle hiedelem és szokás kötődik e naphoz. Egyrészt a karácsonyfa leszedésének ideje, mert a karácsonyi ünnepkör január hatodikán ér véget. A tizenkét karácsonyi nap után valami új veszi kezdetét, a farsang. Tehát egyfajta átmeneti rítusként lezárjuk a karácsonyt azzal, hogy lebontjuk a karácsonyfát. Igaz, nehéz szívvel válik meg az ember a karácsony színeitől, a szeretet lángja még élénken él bennünk, nem akarjuk, hogy a szürke januári napok elvegyék tőlünk. De ne bánkódjunk, kellemes hangulatot teremthetünk a hideg, sötét estéken egy-egy gyertya, mécses, füstölő elégetésével, főleg, ha közben szeretettel és odafigyeléssel vagyunk a körülöttünk lévőkre.
Hiába múlt el a karácsony, ajándékozásra mindig van alakalmunk. Nem kell drága meglepetésekre gondolni, csak valami kedveskedésre. Vízkereszt napja több szempontból alkalmas erre, mert kapcsolatba hozható az ajándékozással. A nyugati egyházakban január 6. a Háromkirályok napja. Ezen a napon tett Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatást a kis Jézusnál. Ennek emlékére terjedt el a házszentelés hagyománya. A templomban megszentelt vízből hazavittek egy keveset, majd azzal körbehintették a házat, hogy távol tartsák a rossz szellemeket és megóvják a ház népét mindenféle bajtól. A maradék vizet eltették, jeles eseményekkor pedig elővették, hogy megáldják vele az újszülöttet, a gyermekágyas asszonyt, a menyasszony és a vőlegényt, a haldoklót, valamint a halottat. De kaphattak belőle az állatok is, valamint a ház népe is ivott belőle, hogy megelőzzék általa a betegségeket.
A házszentelés szokása, az úgynevezett koleda a közösség összetartó ereje lett. A pap és az egyházfik végiglátogatták a házakat, éneklés és szentelés közben felvésték az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét: G+M+B. A hiedelem szerint ez védelmet nyújt a rontások és betegségek ellen.
Jóslás és ezotéria
Ezoterikus szemszögből nézve a karácsony utáni tizenhárom szent éjszaka miatt van fontossága a Vízkeresztnek.
Olaszországban ezen a napon egy öreg boszorkány, Befana ajándékot hoz a gyerekeknek. Más területeken is meghonosodott az ajándék elrejtésének módja, például spanyol és portugál földön süteményeket sütnek, amikbe apró meglepetéseket tesznek.
Tartják ezt a napot a „megnyilvánulás” napjának is. Egyes kultuszokban az istenség megjelenése.
Vízkeresztkor nem maradhat el az időjárásjóslás sem. A néphit szerint, ha ezen a napon hideg van, akkor hamar fog tavaszodni, ha viszont enyhe az idő, akkor még lesz hideg időben részünk bőven. Ha fúj a szél, szerencsés évre számíthatunk, de ha hideg van, akkor rossz lesz a termés. Azt is mondták a régi öregek, hogy ezen a napon fonni kell, hogy hosszú legyen a kolbász.
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est. /Arany János: Ha napfényes vízkereszt.../
A szokásokból mi is meríthetünk, akár megjósolhatjuk az időjárást, de készíthetünk a gyerekekkel süteményt, amibe elrejtünk valamit, és leszedhetjük a karácsonyfát. Mindenesetre ne feledjük el, hogy a karácsony vége nem jelenti a szeretet és kedveskedés, az egymásra figyelés végét. Egy újabb időszak, a mulatság ideje következik: a farsang.
Előző hír
Népszokások, hagyományok - Január l.
Következő hír
Fogyás hideg sörrel
LEGOLVASOTTABB
Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval
Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.
Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed
A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.
A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ
Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között
A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.
Az embrióból szűrték ki a súlyos SMA betegséget - egészségesen született a kisfiú a Semmelweisen
Egészségesen született és jól van az a kisfiú a Semmelweis Egyetemen, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.
.jpg){kind=small}
betöltés...