Siketek Világnapja
Singola Edit [cikkei] - 2008-09-15
Siket és nagyothalló emberek magyarországi helyzete
Siket és nagyothalló emberek magyarországi helyzete
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:
- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
LEGOLVASOTTABB
Szex 60 felett: tabu, amiről senki nem beszél
A szexuális élet nem ér véget 60 éves kor felett, sőt, sokaknak ekkor teljesedik ki igazán. Szexológusként nap mint nap látom, hogy a párok egy új, mélyebb intimitást fedeznek fel maguknak, amikor már nem a teljesítménykényszer és a megfelelés hajtja őket. Most lerántom a leplet a leggyakoribb tévhitekről, és megmutatom, hogyan lehet a szex 60 felett is örömteli, szenvedélyes és felszabadító.
A kollagént nem, de az építőelemeit lehet pótolni!
Egészséges táplálkozás mellett a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint nincs szükség a kollagén külső pótlására, mert a szervezet a bevitt fehérjékből C-vitamin, réz és cink együttes jelenléte mellett elkészíti és fedezi a saját kollagénszükségletét. A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.
Terhesség hétről hétre - 1. héttől a 40. hétig: mi történik veled és a babáddal?
A terhesség 40 hetes utazása az egyik legnagyobb kaland az életedben. Amikor meglátod a pozitív tesztet, rögtön ezer kérdés merül fel: mekkora most a baba? Mikor fogom érezni a mozgását? Normális, hogy émelygek? Tarts velünk hétről hétre, és tudd meg pontosan, hol tart a babád fejlődése, és milyen változásokra számíthatsz a testedben!
„Végre megérkeztek az adatok” - Fordulat jöhet a gyermekvédelemben? Dr. Gyurkó Szilvia válaszol
Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány vezetője hosszú évek óta dolgozik azért, hogy a gyerekek jogai ne csak papíron létezzenek.
Különleges, de hivatalosan adható babanevek - ha nem szeretnél te is Hannát vagy Dominikot
Egyre több szülő szeretne olyan keresztnevet adni a babájának, amely egyedi, ritkább, mégis teljesen hivatalos és gond nélkül anyakönyvezhető. Szerencsére ma már több ezer olyan név közül lehet választani, amely megfelel a szabályoknak, mégis különleges, így a gyereked neve valóban egyedi lehet az oviban is.
.jpg){kind=small}
betöltés...