Kísérletezéskor a következőkre fontos figyelni:

• A kísérleteknél mindig legyen egy felnőtt jelen!
• A kísérlet az adott kísérlet leírásának figyelmes elolvasásával kezdődjön!
• A kísérletezésre használt asztalon csak a szükséges eszközök maradjanak rajta!
• Az utasításokat nyugodtan, és átgondoltan kell végrehajtani, pontosan követve a leírást.
• A kísérletezés közben nem szabad enni, mert az elvonja a figyelmet!
• Akinek hosszú a haja, az kösse össze!
• A kísérlethez az utána történő tisztítás, takarítás és elpakolás is hozzátartozik!
   

1. Vegyük nagyító alá a talajt!
Egy marék földben több élőlény található, mint ahány ember él a világon.

Szükséges eszközök
Többféle talajminta (pl. kerti föld, virágföld, homokos talaj), 1 mérőpohár, 1 befőttesüveg, 2 eltérő hálósűrűségű szita, 1 nagyító, papírlapok.

Eljárás
Feliratozzátok a talajmintákat például a jellegük alapján. Mintánként 3 papírlapot készítsetek, mindegyikre írjátok rá, melyik fajta földhöz tartozik.
Vegyétek az első földmintát, és szitáljátok át a durvábbik szitán egy papírlapra. Nézzétek meg, mi marad vissza, azt pedig szórjátok ki egy másik lapra.
A megszitált földet most öntsétek egy sűrűbb lyukú szitába, majd szórjátok ki a harmadik lapra. Nézzétek meg, mi marad vissza a szitában, azt dörzsöljétek szét az ujjatok között. Nézzétek meg, a „szétválogatott” talajrészecskék közül mi a finomabb, melyik a durvább.
Mindegyik földmintával végezzétek el ugyanezt az eljárást.

Megfigyelés
Az első szitában a durvább darabok maradnak benne, mint gyökerek, levéldarabok, apróbb kavicsok, és valószínűleg élőlények is. A második finomabb szitában közepes nagyságú szemcsék maradnak benne. Az egészen kicsi szemcsék kiesnek a lyukakon.

Magyarázat
Talajnak a földkéreg legfelső, élőlényekkel benépesített porhanyós rétegét nevezzük, melyet folyamatosan málló kőzet és elkorhadt növényi, állati maradványok alkotnak. A kövek a csapadék, és a változó hőmérsékleti viszonyok következtében porladnak el. A talaj két fő alkotó elemét tehát a szervetlen ásványi anyagok, és a szerves eredetű humusz képezik.


2. Talajminták vizsgálata - Mi alkotja a különféle talajtípusokat?

Szükséges eszközök
Több különböző helyről vett friss, nedves talajminta, mindegyiknek külön egy-egy lecsavarható tetejű keskeny, magas (3-5 decis) üveg, 1 kancsó csapvíz, 1 evőkanál.

Eljárás
Töltsétek meg az üvegeket negyedrészig a talajmintákkal. Ezután óvatosan öntsetek vizet az üvegekbe, 1 cm maradjon az üveg szájánál. Erősen csavarjátok rá a tetőt, és többször alaposan rázzátok fel az üvegeket. Helyezzétek a tele üvegeket egy csúszásmentes felületre és nézzétek meg, mi történik. Lehet, hogy sok idő fog eltelni, míg egyáltalán megfigyelhető valami. Mondjátok el szavakban, mi történik és írjátok is le az egyes helyzetek történéseit (mint pl. tiszta víz, zavaros víz, kőtörmelék, homok, növényi maradványok).

Megfigyelés
A kőmorzsalék és a homok lesüllyednek az üveg aljára. A finomabb, apróbb részecskék, mint az iszap és az agyag, még egy darabig lebegnek a vízben, csak később ülepednek le. A talaj összetevői rétegződve ülepszenek le, egymástól eltérő idő alatt. A finom agyagrészecskék akár több óráig is lebegnek a vízben. A víz felszínén gyakran növényi és állati maradványok (humusz) lebegnek.

Magyarázat
A talajrészecskék nagyságától és súlyától függően eltérő idő alatt érnek le az üveg aljára. A homok hamarabb, mint a könnyebb agyag, a humusz pedig sokáig lebeg. A talajrészecskék tehát méretük és súlyuk alapján fognak rétegződni.


3. Készítsünk víztisztító berendezést - Hogyan tisztítják a szennyvizet?

Szükséges eszközök
4 joghurtos pohár (az aljukat lyukasszuk ki úgy, hogy egy ceruza beleférjen), 1 befőttesüveg, 1 kávéfilter vagy szúnyoghálódarab a lyukak lefedéséhez, homok, apró kavicsok, aktív szén (beszerezhető állatkereskedésben vagy patikában).

Eljárás
Mielőtt hozzákezdenénk a kísérlethez, alaposan mossuk át a homokot és a kavicsot folyó víz alatt. Akkor lesz tiszta, ha már teljesen átlátszó a víz. 3 joghurtospoharat töltsünk meg a feléig aktív szénnel, homokkal, kaviccsal. A negyedik pohárba helyezzük bele a kávéfiltert.
Helyezzük egymásra a poharakat, úgy, hogy a filteres legyen legfelül. A tornyot helyezzük bele a befőttesüveg szájába. Most öntsük a legfelső pohárba a piszkos vizet, melyet egy sáros tócsából merítettünk ki. A víz átfolyik a szinteken, ugyanazon az elven, mint az ipari víztisztító berendezéseknél.

Megfigyelés
A leérkező víz tisztább lesz, mint amit felül beöntöttünk.

Magyarázat
A különféle anyagok (aktív szén, homok, kavics) lyukacsos szerkezetűek, az anyagtól függően különböző nagyságúak ezek a lyukak. Az ilyen jellegű - azaz porózus - anyagok lyukain fennakadnak a különböző szennyező anyagok.
A víztisztító berendezés is több lépcsőben tisztítja meg az ivóvizet. Ha meg szeretnétek vizsgálni a „tisztítóanyagok” tulajdonságait külön-külön is átszűrhetitek rajtuk a vizet.

Vigyázat! NE IGYÁTOK MEG az így megtisztított vizet, hiszen az még tele van baktériumokkal és számos egyéb nehezen vagy egyáltalán nem lebomló anyaggal!


4. A talaj vízáteresztő képessége - Mi történik, ha vizet öntünk a különböző talajmintákra?

Szükséges eszközök
3 kb. 10 cm átmérőjű virágcserép, vagy 3 műanyagflakon, vagy 3 üres, tiszta befőttesüveg, 1 mérőpohár, 3 egymástól eltérő talajminta (pl. homok, virágföld, agyagos föld), kávéfilter vagy szúnyoghálódarab a cserepek aljára.

Eljárás
Öntsétek a talajmintákat egy-egy virágcserépbe. Állítsátok a cserepeket a befőttesüvegekre. Mindegyik cserépre öntsetek a mérőpohár segítségével 1 deci vizet.

Megfigyelés
A homokon és a virágföldön hamarabb átfolyik a víz, mint az agyagos talajmintán.

Magyarázat
Az a víz, amit nem szívott fel a virágföld, kifolyik a befőttesüvegbe. A talajtípusok jellegüktől függően különböző mértékben képesek megtartani a vizet, tehát eltérő a vízáteresztő képességük.
Az agyagot tartalmazó föld, melynek rendkívül aprók a szemcséi, sokáig képes tárolni a nedvességet, mert olyan kicsik a pórusok, hogy csak lassan folyik át rajtuk a víz. A főként durvább homokot tartalmazó talaj átengedi a vizet, itt a pórusokon könnyen át tud folyni.

Gyakorlati alkalmazás
A növények növekedésére hatással van a talaj összetétele.


Kapcsolódó cikkeink:

• Levegő
• Tűz
• Víz