Néhány gyermek már egészen kis korban megmutatja tehetségét. Az óvodában tud már könyvet olvasni, csodálatos rajzokat tesz le asztalára, vagy éppen hihetetlen gyorsasággal sajátítja el azt a tudást, ami másnak hosszú időbe telne. A szülő pedig büszkén fogad minden újabb meglepetést, az olvasást, az írást, vagy bármi mást, melyben tehetsége megmutatkozhat. Olykor azonban megfeledkezünk arról, hogy ez nem egy átlagos jelenség, s minden gyerek különbözik.

Nagyobb esély, koraérettség?

Több évtizede léteznek már olyan játékok, melyek a gyermekek képességeinek fejlesztésére alkalmasak. Kérdés azonban, hogy mennyire jó a gyermek számára, ha már kiskorában teljes napirenddel rendelkezik, s a spontán játék helyett a szülők által megvásárolt oktatóanyagokkal kell foglalkoznia. A kérdésben a pszichológusok véleménye is ellentétes. Egyesek úgy vélik, érdemes minél korábban elkezdeni a fejlesztést, hiszen kisebb korban a gyermek fogékonyabb, és könnyebben tanul.

Mások teljesen ellentétes véleményen vannak; a gyermek sokkal kiegyensúlyozottabb, önállóbb lesz, ha spontán sajátítja el a tudást. A kilencvenes években már több kísérletet is végeztek, melyek segítségével bebizonyították az egyes fejlesztő játékok hatékonyságát. Ma már nem kérdés, hogy egy gyermek a képességfejlesztő játékok segítségével könnyebben juthat el egy bizonyos szintre.

Reklám vagy igazság?

A marketingesek feladata, hogy minél több terméket értékesítsenek. És ők meg is teszik ezt, akkor is, ha a reklámoknak fele sem igaz. A naív szülőket pedig könnyű meggyőzni, hiszen ki ne szeretné a legjobbat adni gyermekének? És ha már a szomszéd, az óvodai kis barát, és a távoli rokon is rendelkezik ezzel a legújabb csodajátékkal, úgy érzi, ő is köteles megadni gyermekének a legjobbat.

Sokszor a reklámok befolyásolják döntéseinket, akkor is, ha ezt észre sem vesszük. Egyáltalán nem biztos, hogy gyermekünknek csakis és kizárólag képességfejlesztő "csodajátékokra" és "zseniképző" munkafüzetekre van szüksége. Néha egy labda, vagy egy kedvenc háziállat is nyújthat ugyanolyan örömet (és segíthet legalább annyit a fejlődésben), mint bármelyik drága játék.

Ami igazán fontos

Fontos elvonatkoztatni a hangzatos reklámszlogenektől, a túlzásoktól. Évszázadokkal ezelőtt is léteztek csodagyerekek, pedig ekkor még nem léteztek képességfejlesztő játékok. Emellett nem minden a tudás. Lehet, hogy a gyermek előbb tanul meg írni-olvasni mint társai. Lehet, hogy hamarabb sajátítja el az idegen nyelveket. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy egy egészséges, kiegyensúlyozott felnőtt váljon belőle.

Szükséges egy kis szabad tér, a spontán játék, a testmozgás, és az egyszerű, felhőtlen öröm. Fontos, hogy a gyermeknek mindig legyen szabadideje, amelyet saját maga oszthat be. Legyen saját akarata, s ne úgy bánjunk vele, mint egy robottal, melybe minél több információt kell táplálni. Egy gyermek életében a közös családi programok, az önfeledt játék, s a spontaneitás ugyanolyan fontos, mint a tanulás.

Az egyensúly megtartása

Mindent összevetve a legfontosabb, hogy a szülő reálisan gondolkodjon, s ne essen túlzásokba. A fejlesztő játékok alkalmasak arra, hogy a gyerek játszva tanuljon, s nagyszerű lehetőséget biztosítanak számára, hogy a későbbiekben is pozitív élményként éljék meg a tanulást. Ugyanakkor ennek az ellenkezője érhető el azzal, ha a szülő kényszeríti gyermekét a tanulásra.

Nincs két egyforma gyerek a földön. Attól, hogy gyermekünk nem beszél három hónaposan, és nem tud olvasni három évesen, még ugyanolyan esélyekkel indul az életben, mint bármely más gyermek.

www.foter.com