Megható írás terjedt el a Facebookon.

"Az anyukám köszönetett mondott nekem tegnap este. 
Ő vigyázott a gyerekeimre, és Ő mond NEKEM köszönetet?!

Soha nem kellett megtanulnunk az öcsémmel mellette, hogyan nyugtassuk meg saját magunkat. Megosztotta velünk az ágyát. A karjaiban altatott. Addig szoptatott minket, míg le nem váltunk magunktól természetes módon...

Aztán egy nap ez mind véget ért. Egy napon morgós és flegma kamaszokká váltunk, akik már nem keresték a társaságát, hanem a barátaikkal akartak lógni helyette. Később pedig egy napon mindketten megházasodtunk és új családot alapítottunk.

Tegnap este a férjemmel kaptunk egy kis kimenőt. Nem mentünk messzire, és nem maradtunk sokáig. De amikor hazaértünk, és felmentem a lépcsőn, azt láttam, hogy a gyerekeim ugyanúgy alszanak a karjaiban, ahogy az enyémben szoktak minden éjszaka.
És ez pont ugyanolyan volt, mint ahogy én és az öcsém aludtunk vele kiskorunkban.

Mind annyira nyugodtnak és békésnek tűntek.

Megkérdeztem édesanyámat, hogy jól van-e, mire elmosolyodott és könnyezni kezdett.
Megköszönte, hogy visszaadtam neki ezeket a pillanatokat. Ezeket a pillanatokat, amikről azt hitte, hogy már soha nem fogja újra átélni.

Azt mondta, bármennyire is próbál, nem emlékszik az utolsó alkalomra, amikor utoljára tartott engem így a karjában. Már nem emlékszik az utolsó etetésemre. Arra sem emlékszik már, hogy mikor másztam be utoljára az ágyába az éjszaka közepén, hogy kérjek egy ölelést...

De ahogy az unokáit altatta a karjaiban, előtörtek az emlékek. Eszébe jutott. Hogy milyen szép volt mindez. Milyen különleges volt. Mert ezek a pillanatok nem tartanak örökké.

Még akkor sem, ha néha úgy érezzük, sosem lesz vége.

Azt mondta, nagyon szerencsés vagyok, hogy minden este a karjaimba zárhatom őket. Szerencsés vagyok, hogy még egy kis ideig megtehetem ezt minden nap.

Mosolyogtam. Igaza van. Még azokon a hosszú éjszakákon is, amikor már minden bajom van és nem érzem magam szerencsésnek - akkor is az vagyok. Határozottan szerencsés."
 

Forrás: Mrs. Mombastic Facebook-oldala

Olvasd el ezt is: Eljön a nap, amikor már nem lesz több hiszti és nem lépsz legódarabra sem - és borzasztóan hiányozni fognak ezek az évek

Indexkép: Depositphotos.com