"Többször is olvastam róla, hogy az afrikai gyerekek nem sírnak, és ez nagyon elkezdett foglalkoztatni"

Claire Niara Kenyában és Elefántcsontparton nőtt fel, 15 éves korában azonban az Egyesült Királyságba költözött. A nő két diplomát szerzett és saját vállalkozást vezetett, de mindig is úgy gondolta, hogy ha egyszer gyermekei születnek, őket a szülőhazájában, Kenyában szeretné felnevelni. 

Saját blogjában azt írja, amikor öt hónapos terhes volt, nagy késztetést érzett arra, hogy a szülőföldjén adjon életet babájának.

"Természetesen ahogy mindenki más az Egyesült Királyságban, én is bújtam a gyerekneveléssel kapcsolatos könyveket. De többször is olvastam róla, hogy az afrikai gyerekek nem sírnak, és ez nagyon elkezdett foglalkoztatni" - vallotta be. 

Végül úgy döntött, hogy eladja az addig felépített vállalkozását és visszaköltözik Kenyába. Ott pedig azonnal kutakodni kezdett a titok után: hogy mi az oka annak, hogy a babák ott sokkal nyugodtabbak, és nem sírnak annyit, mint az európai csöppségek.

"Arra lettem figyelmes, hogy mindenhol ott vannak az anyák a babáikkal, de a gyerekeket alig lehet látni, annyira be vannak bugyolálva. Még a nagyobbakat is a hátukon hordják az édesanyák és az időjárástól takarókkal védik őket. Ez a bebugyolálás egyébként az anyaméhet is szimbolizálja" - mondta. 

Szülés után pedig meglátogatta őt a nagymamája. A babája akkoriban rengeteget sírt, a nagymamája pedig erre csak annyit felelt, hogy: nyonyo! - amit azt jelenti, hogy szoptassa meg őt. Az édesanya nagyon fáradt és elkeseredett volt, együtt sírt a csecsemővel, és természetesen megfogadta a nagymama tanácsát. 

Onnantól kezdve teljesen megváltoztak a napjaik. 

"Megtanultam, hogy a baba nagyon szeret mellen lenni, akkor is, ha nem éhes, csak egy kis megnyugtatásra vágyik. Sokat hordoztam a kisbabámat és együtt is aludtunk, és egyszerre rádöbbentem a titokra: az anya és baba közötti szimbiózis és az igények azonnali kielégítése miatt nem sírnak az afrikai babák."

Amikor azzal próbálkozott, hogy a pépesített papayát anyatejjel keverte össze, a pici elutasította.

Ekkor megjelent a nagymamája, és azt kérdezte tőle, hogy miért könyveket olvas, miért nem a babája jelzéseire figyel inkább?

A nagymama tanácsai a következők voltak:
 

• "Mindig kínáld a melledet a babádnak, akkor is, ha éppen most etetted meg, de nyugtalan. 
• Aludjatok együtt! Ha még azelőtt megszoptatod, mielőtt felébredne, könnyebben visszaalszik és te is ki tudod pihenni magad. 
• Éjjel is igyál megfelelő mennyiségű folyadékot a tejtermelődés miatt. 
• A szoptatás legyen az első helyen a feladataid között (főleg a fejlődési ugrások idején), és engedd meg a környezetedben élőknek, hogy minden másban segítsenek!
• A babádat „olvasd”, ne a könyveket! Te ismered a babádat és te tudod kielégíteni az igényeit, te tudsz a jelzéseire válaszolni."

Indexkép: Depositphotos.com