Idén 2024. január 18-ig szükséges leadni az Oktatási Hivatal weboldalán keresztül az iskolahalasztási kérelmeket azoknak, akik úgy döntenek, további egy évig óvodában tartanák a gyermeküket. A halasztást egyszer lehet igényelni, az elbírálás vagy automatikus, vagy úgynevezett iskolaérettségi vizsgálat során születik döntés.

B. Szirtes Dóra szerint az óvónő és a szülő közös döntése kell, hogy legyen az iskolaérettség kérdése. Ennek oka pedig az, hogy csak az óvodapedagógusok látják azt, hogy gyermekünk miként viselkedik közösségben, milyen a szociális érettsége. „Ehhez kell, hogy hozzátegyük az otthoni tapasztalatainkat, így a két vélemény összességében adja a végső döntést, amit a szülőnek kell meghoznia” – teszi hozzá a Montessori pedagógus.

Ösztönanyu szerint három fő területet érdemes komplexen figyelembe vennünk akkor, amikor a halasztási kérelem leadásáról döntünk.

1. Testi érettség

Itt első sorban a készségek és képességek, a mozgás összerendezettsége a fontos szempont, emellett a fizikai jellemzők. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy meghatározott testsúly és magasság alatt nem engednek be gyermeket az iskolába, hiszen ezeket genetikai sajátosságok is befolyásolják. Itt inkább azt kell figyelembe venni, hogy a gyermek lassabban fejlődik-e esetleg. Ezen a területen sok szülői tapasztalatunk is van, de kiemelten fontos az óvodapedagógusok és/vagy mozgásfejlesztésben jártas szakember felmérése is az összképhez, mivel számos, rejtett jelzés utalhat az iskolaéretlenségre.

2. Koncentráció és finommotorika

A szülőnek ebben az esetben az óvodapedagógussal együttműködve azt kell mérlegelnie, hogy a gyermek tartósan tud-e koncentrálni, el tudja-e végezni a feladatot, akkor és amikor kérik tőle. Keze, ceruzafogása, dominanciája kialakult e, motivációja és szeriális észlelése kiemelten fontos területek. Ha ezek a területek még bizonytalanok, érdemes halasztást kérni.

3. Érzelmi és szociális érettség

Ezeken a területeken azt fontos megfigyelnünk, hogy a gyermek mennyire képes befolyásolni érzelmeit, viselkedését és mennyire tud alkalmazkodni környezetéhez.

Az, hogy gyermekünk milyen személyiség, nagyban befolyásolja, hogyan viselkedik közösségben, ezért nagyon fontos, hogy a gyermeket jól ismerő óvónők és a szülők döntsenek érettségéről, hiszen könnyen lehet, hogy visszahúzódóbb típusként nehezen kommunikál. Ebben az esetben is érdemes a halasztás mellett dönteni, ilyenkor ugyanis nehezen fog kommunikálni a tanárával, nem fog szólni, ha valami rossz éri, nem meri majd jelezni, hogy ki kell mennie a mosdóba és nem tud a közösség szerves részévé válni. Személyiségét megtaníthatjuk kezelni, éretlenségét tudjuk fejleszteni. A szociálisan iskolaéretlen gyermek beilleszkedése nagyon nehéz folyamat, sok lelki sérülést szerezhet, motivációját, érdeklődését veszítheti, önbecsülése sérülhet, ezért ebben az esetben is érdemes halasztani.

„Általánosságban véve azt mondhatjuk, hogy azok a gyermekek, akik április végéig betöltik a hatot, általában iskolaérettek, vagy azok lesznek a szeptemberi tanévkezdésre. Ezt természetesen nem jelenthetjük ki, minden esetben egyéni elbírálásra van szükség!” – magyarázza B. Szirtes Dóra.

Ha bizonytalanok vagyunk, azt tanácsolja, egyeztessünk az óvodapedagógusokon kívül az óvodapszichológussal vagy azokkal a fejlesztő szakemberekkel (például logopédussal, mozgásfejlesztővel), aki rendszeresen foglalkozik a gyermekünkkel, de ebben az esetben gyakran jó a megérzésünk és érdemes a visszatartás mellett döntenünk.

ÖsztönAnyu kiemeli: „abból a gyermeknek nem lehet baja, ha egy évet tovább marad az óvodában, abból azonban igen, ha idő előtt ment iskolába és éveken át görgeti maga előtt lemaradását. A gyermekek fejlődését, lélektanát, kezük csontosodását tekintve sokkal inkább készen állnak 7 évesen a magyar közoktatásra, mint 6 évesen.”

Nyitókép: depositphotos