Francoise D’Aubigné

A kalandos életű hölgy börtönben született, később szinte bakfisként ment hozzá idősödő férjéhez, így kerülve el az apácakolostort. 25 éves korára özvegyen maradt, széles baráti kapcsolatokkal rendelkezve a királyi udvarnál, ám meglehetős szegénységben. 1669- től a francia királyi fattyak nevelőnője lett. Szeretetteljes és odaadó gondoskodásának volt az eredménye, hogy XIV. Lajos később törvényesítette a gyerekeit, és a gyönyörű, ragyogó szellemű, bölcs elméjű fiatal nőt először márkinővé emelte, majd 1763-ban titokban feleségül vette.

A király halála után Francoise leánynevelő intézetet nyitott a vagyontalan nemeskisasszonyok számára.

Tőle igazán megtanulhatjuk, hogy egy gyerekbe odaadó neveléssel beszállni messzemenőkig nyereséges tevékenység lehet.

Jane Eyre

Charlotte Brontë regény karaktere (1847) máig is hatással van a nevelőnőkről kialakított elképzeléseinkre. A korszak nevelőnőit jellemzően jelentéktelen figurákként ábrázolták az irodalomban, egyenbarna hajjal, lapos felsőtesttel, szemüveggel, és szigorú arcéllel. Ezek a nők, akik tudálékosságuk és csúnyaságuk ellenére az első modern asszonyok voltak, önálló megélhetéssel és biztos szakmai tudással rendelkeztek. Valójában anélkül, hogy tudtak volna róla, ők voltak az első feministák.  

Anne Sullivan (1880-1968)

Az ír származású lány bevándorlók gyermeke volt, súlyos látássérüléssel küzdött, árván, szegényházban nőtt fel. Abban az időben, amikor a sérülteket tömörítő, szegregált intézetek voltak a fogyatékossággal élők ellátási formái, őt nevelőnőnek hívták egy siket-vak kislány, Helen Keller mellé. Anne nagy türelemmel és biztos tudással érkezett a családi nagybirtokra, szabályokat és határokat képviselt a gyermek felé, és igyekezett kizárni a nevelésből a szánalom-faktort. Új látásmódjával és módszereivel áttörte a kommunikációs gátat, és kihozta neveltjét a teljes elszigeteltségből. Helen  Keller volt az első siket-vak személy, aki főiskolai diplomát szerzett. Anne 49 évig volt Helen nevelőnője, tanítónője és társalkodónője.

Tőle tudjuk, hogy a határok megszabása biztonságot nyújt a gyermeknek. (film róluk: Kismadár)

Anne Cawley

A nevelőnő egy olyan kislány életében játszott szerepet, aki később írónő lett, és maga is rengeteg nevelőnőt örökített meg a papíron. Sajnos Jane Austin nevelőnője mégis leginkább egy hibájáról híres: amikor neveltje 7 évesen rendkívül súlyos mandulagyulladást kapott nyaralás közben, nem szólt erről az édesanyának, és a kislány majdnem belehalt a betegségbe. Szerencsére az anyai szív megérezte a bajt, és időben megérkezett a kis Jane-hez, aki ezután gyorsan felgyógyult. Az Értelem és érzelem c. könyv egyik jelenetében ez az élmény megjelenik.

Mary Poppins (1934)

Pamela Lyndon Travers, ausztrál írónő gyermekkönyvének utolérhetetlen figurája. Utolérhetetlen azért is, mert a szél hátán érkezik, és a szél is fújja el. Mary Poppins a jókedvet hozza el a Cseresznyefa utca 17-be, annak ellenére, hogy személyisége első ránézésre egyáltalán nem tűnik derűsnek. Időtálló nevelési elveket hangoztat és végtelenül szigorúan képviseli is őket, ám a legváratlanabb, legkilátástalanabb pillanatokban mégis a vidámság és a csodás kalandok színtere lesz a gyerekek élete. Mary Poppins komor pillantással néz a négy Banks-gyerekre még akkor is, amikor megtelik nevetőgázzal, és ott ugrál és hengerbucskázik Vigh bácsi padlásszobájának mennyezetén.

Mert a nevetés és az életvidámság átadása is a nevelés része – tudhatjuk meg Mary-től.

Maria von Trapp

Maria személyisége valahol az igazi és a kitalált nevelőnő határán van, hisz életéről könyv, film és musical is íródott.  A muzsika hangja c. film valós történelmi háttéren és valós szereplőkön alapul, bár a nevelőnő és a kapitány személyisége is átment némi változtatáson, mire filmre került. Annyi azonban igaz, hogy Maria kolostorban élt, és apácának készült, amikor az özvegy, hét gyermekes Trapp kapitány nevelőnőnek szerződtette a családi villába. A férfi alig egy év múlva megkérte a lány kezét, aki lemondott a zárdai életről… A család kalandos körülmények között, és nagy veszélyek közepette hagyta el a náci uralom alá kerülő Ausztriát. A pár legkisebb közös gyermeke, Johannes ma mindenkit szívesen lát, hotelt üzemeltet valahol Amerikában.

Maria Teresa Turrion Borrallo

Napjaink legismertebb dadusa, Charlotte hercegnő, György és Louise herceg nevelőnője. Maria Teresa spanyol származású hölgy, a több, mint száz éves hagyománnyal rendelkező Norland Collage-ben végezte tanulmányait, mely a felső osztálybeli brit szülők számára képez nevelőnőket. Feladatában az a különlegesen nehéz, hogy egyszerre kell megtanítani neveltjeinek a különleges helyzetből eredő feladatokkal való megbirkózást, ugyanakkor valódi gyermekkort is kell biztosítania a királyi sarjak számára.

Maria egyik elődje, a II. Erzsébetet és húgát 17 éven át nevelő Marion Crawford volt. A kastélyban folyó életét és nevelési titkait feldolgozó önéletrajzi könyve megjelenése után elvesztette a királynő bizalmát, a királyi udvar megszakította vele a kapcsolatot, és sosem nyert bocsánatot.

Fran Fine, a Dadus

A vicces, szeleburdi és életvidám hölgyet hagytam a végére, aki annak ellenére, hogy kitalált szereplő, nagy kedvenc a családomban. Franny egy karót nyelt, hideg angol producer három hasonlóan merev gyermekét neveli. Hat évadjába kerül, mire sikerül vidám világába bevonni a gyerekeken kívül az apjukat is.  Nem csak felhőtlenül vidám perceket szerez a nézőknek, de bepillantást enged két végtelenül eltérő kultúra magas érzelmi hőfokú találkozásába is.

Ki állíthatná ezek után, hogy a nevelés nem világraszóló, és világot teremtő  feladat?

Nyitókép: depositphotos