Szakemberek szerint minden olyan esemény, amely eredményeként a gyermek veszteséget érez, vagy személyesen fenyegetve érzi magát, traumának nevezhető. Nem azok a dolgok, amikről mi szülőként úgy gondoljuk, hogy trauma, hanem azok, amelyeket ők élnek meg traumaként. Mert a kettő nem mindig egyezik.
 

Milyen élethelyzeteket, eseményeket élhetnek meg a gyermekek traumaként?

Trauma lehet a zaklatás bármilyen formája, származzon felnőttől vagy gyerektől egyaránt. Ugyancsak trauma lehet egy baleset, egy sérülés, az elszigeteltség érzése vagy a tanulmányi teljesítménye miatt érzett kudarc. Ezek mind olyan életesemények, amelyek mély nyomot hagyhatnak a gyermek lelkében.
 

Szakemberek három fő csoportba sorolják bele ezeket az eseményeket:

1.Valamilyen konkrét dolog elvesztése

Ide tartozik például a költözés, a régi, megszokott otthon elvesztése. Ugyancsak ide sorolják a balesetek következtében tönkrement családi autót, amihez a gyermek kötődhet. Bár szülőként nem gondoljuk, de egy megszokott bútor szó nélküli lecserélése is okozhat lelki terhet a gyermeknek. Felnőttként elsősorban az emberi kapcsolatainkkal összefüggő veszteségeket érezzük traumának, a gyermek viszont ugyanígy ragaszkodhat az őt körülvevő fizikai dolgokhoz, tárgyakhoz is.

Elég, ha csak belegondolsz, hogy micsoda kétségbeeséssel keresi a gyermek, ha kedvenc játéka, alvókája vagy cumija tűnik el. Nem tud megnyugodni addig, amíg elő nem kerül. Ha azonban soha nem kerül elő, akkor az nagy fájdalommal járhat számára.
 

2. Emberi kapcsolataiban bekövetkező változások

Nem ritka, hogy egy családban nagyobb korkülönbség van a gyerekek között. Ilyenkor a kisebb gyermek traumaként élheti meg, ha a nagyobb testvérei például kollégiumba költöznek, ő pedig furcsa módon egyedül marad otthon. Nem könnyű ezt a változást feldolgozni neki.

Ugyancsak lelki nehézség a gyermek számára, ha a család baráti köre változik meg. Azok a felnőttek, akiket már megszokott, akik nyugodtan jártak-keltek az otthonában most nem jönnek többé. Különösen nehéz lehet, ha hirtelen új emberek jelennek meg. Ezek olyan élethelyzeteket eredményezhetnek, amikor a gyermek nem érzi magát biztonságban.

A biztonságérzet csökkenését eredményezi az is, ha olyan konfliktusok vannak a családban, amelyek nem közvetlenül a gyermeket érintik, mégis a szeme előtt zajlanak. Nem érti, de érzi a feszültséget, és érzi a biztonságos környezet megingását.

3. Saját biztonságukat fenyegető élethelyzetek

Számtalan olyan esemény történik a gyermek életében nap mint nap, ami félelemmel töltheti el. A háttérben szóló híradó, az abban szereplő balesetek, bűncselekmények, gonoszkodások, mind-mind rossz érzést keltenek a gyermekben. Akaratlanul is ott motoszkál benne, hogy az általa hallott események vajon rá is veszélyesek, vajon őt is érhetik ilyenek. Ezek a dolgok megijeszthetik és bizonytalanságot okoznak a lelkében.

A mostani vírushelyzetben különösen figyelni kell arra, hogy szülőként hogy kommunikálsz a gyerekkel, illetve a gyerek környezetében. Figyelj arra, hogy a beszélgetés, amit a családtagjaiddal, barátaiddal folytatsz, ne ijesszék meg a gyermeket.
 

Milyen tünetek jelzik, hogy ha a gyerek valamilyen traumával küzd?

A gyermek megszokott viselkedésében bekövetkező hirtelen változások általában valamilyen traumát jeleznek.

Megváltoztathatja az étkezési szokásait. Lehet, hogy korábban jó étvágya volt, most viszont alig eszik egy-két falatot.

Megváltoznak az alvási szokásai.  A korábban jó alvó gyermek nyugtalan lehet, éjszaka sokszor felébred, kisebbeknél a szobatisztasággal kapcsolatos problémák is visszatérhetnek.

Iskolai viselkedésükben bekövetkező változások is valamilyen lelki problémát jelezhetnek. Ha nem tud a korábbihoz hasonlóan koncentrálni, ha romlanak a jegyei vagy rossz irányba változik a magatartása, akkor mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet fordítani az okok kiderítésére.

A túlzott érzelmi reakciók is bajt jelezhetnek. Ha a gyermek a megszokotthoz képest túlreagál bizonyos helyzeteket, akkor az is jelezheti, hogy nem érzi magát biztonságban, és nincs minden rendben a lelkével.
 

Mit tehetsz szülőként, ha azt tapasztalod, hogy a gyermekedet trauma érte?
 

Tudasd vele, hogy meghallgatod, ha szüksége van rá.

Teljesen mindegy, hogy kicsi gyermekről vagy kamaszról van szó, minden esetben éreztesd vele, hogy meghallgatod, fontos neked a problémája és nyugodtan fordulhat hozzád. Az, hogy legyintesz rá, hogy majd elmúlik, majd megoldja, nem megoldás.

Eladtátok a régi autót és a gyermek emiatt szomorú? Beszélgess vele arról, hogy megérted, hogy hiányzik neki. Neked is hiányzik, de most ez volt a helyes döntés. Kérdezd meg, hogy szeretné, ha készítenétek egy rajzot a régi autóról és kitennétek a falra? Ezzel segítesz neki, hogy feldolgozza a veszteséget, ami érte.

Ha úgy látod, hogy a szülői praktikák kevesek, és nem oldják meg a problémát, akkor mindenképpen kérj szakértői segítséget. Ha a kisgyerekkorban elszenvedett traumák nem kerülnek feldolgozásra, akkor később sajnos sokkal súlyosabb problémákat eredményezhetnek.

Kép forrása: cottonbro fotója a Pexels oldaláról