Leginkább az óvó nénik tudnának mesélni róla, de ha jól figyelsz, akkor te is rájössz, hogy az óvodában pillanatok alatt meg tud változni a hangulat, és fel tudnak cserélődni a játszótársak. Egyik pillanatban még azt kiáltják, hogy ők egymás legjobb barátai, a következőben pedig már azt, hogy ki nem mehet el kinek a szülinapjára.

Ebben a korban örömmel fogadják egymást reggel, elkezdenek játszani, majd szépen lassan rájönnek, hogy a másik nem pontosan azt és úgy akarja játszani, ahogy ő elképzelte. Eleinte próbálják ráerőltetni a másikra az akaratukat, majd amikor észreveszik, hogy ez nem sikerül, türelmetlenek lesznek. Innen pedig egyenes út vezet a veszekedéshez.
 

Hogyan segíthetsz gyermekednek az első barátságok kialakulásában?

1.Beszélgess vele sokat az érzelmekről!

Amikor eléri az óvodás kort, lassan észreveszi, hogy bizony vannak olyan gyerekek, akik nem pont azt szeretnék, amit ő. Vannak olyan gyerekek, akik nem úgy érzenek, ahogy ő. Ha otthon elmeséli neked, hogy min vesztek össze a kis társukkal, akkor az egy jó alkalom arra, hogy elbeszélgess vele az érzelmekről. Kérdezd meg, hogy mit gondol, miért viselkedett úgy a másik gyerek. Félt esetleg valamitől, mert még soha nem próbálta ki? Nem merte bevallani, hogy nem szeretné, ha őt választanák a kör közepére? Számtalan apró dolog felmerülhet a nap során, ami érzéseket vált ki a gyermekből.

Ha szülőként felhívod a figyelmét arra, hogy az érzések mit tükröznek, és mit jelent megvigasztalni valakit, akkor ez sokat segít a gyermeknek megérteni a másik helyzetét. Segíts neki abban, hogy legközelebb milyen módokon reagálhat ugyanarra a helyzetre. Lehet, hogy a társának segítségre lett volna szüksége? Mondj neki példákat, hogyan segíthetnek neki, így hozzájárulhatsz az empatikus képességének fejlesztéséhez.
 

2. Ne legyen túl sok az együtt töltött idő!

Csábító, amikor egy másik kisgyerek szeretne átmenni hozzátok játszani. Azt gondolod, hogy milyen jó kis móka lesz, mennyire fog örülni a gyermeked. Először még mosolyogva nyit ajtót, boldogan öleli meg a kis társait, és alig várja, hogy megmutathassa nekik a játékait. El is kezdenek játszani, te pedig nyugodtan hátra dőlnél.

Aztán egy idő múlva sikítást és vitatkozást hallasz a gyerekszoba felől. A gyermeked boldogan mutatta a játékait a barátainak, de arra nem számított, hogy a másik gyerekek nem úgy akarnak majd játszani a plüss lovacskákkal, ahogy ő szokott. A vita alapja, hogy próbálta megmutatni neki, hogyan is kell játszani a játékaival, és nem érti, hogy a többiek miért nem értik meg. Miért nem úgy akarnak játszani, ahogy ő mondja.

Kicsi korban érdemes a játékidőt szabályozni. Ne töltsenek együtt túl sok időt, mert bármilyen hihetetlen, de elfáradnak egymás társaságában. Egy idő után már mindenki a saját megszokott módján szeretne játszani, és ez általában mindenkinél más. Mivel nem tudnak megegyezni, ezért ellenkeznek, veszekednek. Ez teljesen normális dolog, ezért ne aggódj miatta. Inkább szabj egy határt a játékidőnek. Legyen például 1-2 óra, vagy annyi idő, amíg úgy látod, hogy a gyermeked képes alkalmazkodni. Ha azt látod, hogy fáradt, sokszor ellenkezik a társával, akkor ideje felfüggeszteni a játékidőt és egy másik napon folytatni.
 

3. Terelgesd őket az empátia irányába!

A gyerekek néha gonoszak tudnak lenni. Nem arról van szó, hogy előre eltervezik, hogy bántanak valakit, hanem egyszerűen úgy alakul. Elsősorban azért, mert nem azt csinálja a másik gyerek, amit ő szeretne. Ilyenkor óvodás korban előfordulnak ehhez hasonló mondatok:

•  „Már nem vagy a barátom!”
• „Nem próbálhatod ki a biciklimet!”

Kicsi korban nem szeretnek osztozkodni a gyerekek. Ez rendben is van, védik a saját kis dolgaikat. Neked szülőként viszont van lehetőséged terelgetni őket. Bíztasd arra a gyerekeket, hogy beszélgessenek, kérjék meg a másikat és köszönjék meg neki, amit tett. Próbáld megtanítani neki, mutasd meg, hogy mit jelent megosztani a játékot egymással. Segíts nekik rájönni, hogy milyen módon lehet még például a plüss lovakkal úgy játszani, hogy mindenki örömét lelje benne.

Ha észreveszed, hogy kizárnak valakit a játékból, akkor hívj egy helyre mindenkit, és hallgasd meg őket. Kérdez meg tőlük, hogy mit gondolnak, miért érzi rosszul magát a kizárt gyerek. Fogalmazzátok meg együtt, hogy mit tehetnétek, hogy jobban érezze magát!

Szülőként apró trükköket is bevethetsz, ha úgy látod, hogy közeleg a káosz. Ha bent játszanak, akkor ajánld fel nekik, hogy menjenek ki egy kicsit az udvarra. Ha nincs rá mód, akkor keltsd fel a figyelmüket valamilyen másik játék felé. A hirtelen változás a haragot is azonnal elűzi, helyében pedig az izgalom és az új játék iránti lelkesedés kerül.

Kép forrása: Bess Hamiti fotója a Pexels oldaláról

betöltés...