A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Építő dicséret - avagy 10 apró lépés a gyermeked lelkéhez

Kovács Andrea [cikkei] - 2017-11-13
A dicsérettől megfényesedik az ember lelke; azé is, aki adja és azé is, aki kapja. Az önbizalom, önbecsülés, önismeret, helyes önértékelés alapvető tápláléka a pozitív visszaigazolás és megerősítés; építi és ápolja a lelket. Egy kisgyermekét különösképpen. Arra azonban, hogy hogyan kell úgy dicsérni, hogy az valóban fejlessze is a gyermek önértékelését és önbecsülését, nem biztos, hogy minden szülő ráérez.
Építő dicséret - avagy 10 apró lépés a gyermeked lelkéhez

Ha a témára fókuszálva körülnézünk a világban és szűkebb közegünkben, szembetűnő, hogy a társadalom és egyén, illetve az egyének egymás közti kommunikációjában elsődleges helyet foglal el a külső megjelenés esztétikája és annak pozitív vagy negatív megerősítése.

Valószínűleg szociobiológiai eredethez vezet vissza az a tény is, hogy míg a fiúknak, férfiaknak jellemzőbben a tetteire, addig a nőknek, lányoknak inkább a külsejére koncentrál mind a pozitív, mind a negatív visszajelzés, társadalmi és családi szinten egyaránt. 

  • Hű, de jól nézel ki! Új diétád van?
  • Jól áll neked ez a blúz! Varrattad?
  • Tetszik a rúzsod színe, jól mutat rajtad!
  • Milyen karcsú a derekad! Fogyókúrázol?
  • Milyen izmos a vállad! Konditerembe jársz?
  • Nekem is kell egy ilyen póló! Hol vetted?
  • Azta, milyen járgány? Mennyit dolgoztál érte?
  • De jó a hajad! Ki a fodrászod?
  • Csinos a cipőd! Atyaég, milyen hosszú benne a lábad!

Ez a fajta kommunikáció a gyermekek világában is megjelenik, sok esetben már kisgyermekkorban is aszerint választanak barátot, hogy az illető milyen előnyös külső tulajdonságokkal rendelkezik.

Ha szülőként is ezt a fajta kommunikációt választjuk, ha kizárólag a külsejét dicsérjük a gyermeknek, azzal azt tanítjuk neki, hogy kizárólag a külső megjelenésének esztétikája számít értéknek. Ez már csak attól is disszonanciát okozhat benne, hogy a gyermek pontosan tudatában van annak, hogy a fizikai megjelenése nem az ő eredménye. Az egyszerűen csak van. Ha a kommunikációnkon nem változtatunk, előbb-utóbb a gyermek azonosítani fogja önmagát, az identitását a külsejével. Nem is beszélve arról, hogy bevethető erőforrásként fog rá tekinteni, hiszen megtanulta, hogy akármit elérhet vele, anélkül, hogy bármilyen valós, kézzel fogható eredményt fel kéne mutatnia.

Téves és káros kondicionálás, mert a szépség és ifjúság mulandó. Ha a gyermek az önértékelését a külsejéhez kapcsolja, ahogy telik az idő, úgy fogja immár felnőttként saját magát degradálni és/vagy túlkompenzálásként különböző eszközökhöz nyúlhat a szépség és fiatalság konzerválásának belső igénye miatt.  Az ilyen testképzavaroktól gyötört emberekből lesznek a színes magazinok és bulvárlapok háromnapos médiaszenzációi.

A helyes önértékelés kialakításához szükség van arra, hogy a gyermek a testét és a testének változásait is képes legyen elfogadni és a helyén kezelni. Az egészséges lélekhez igenis kell az, hogy az ember szeresse önmagát, függetlenül az éppen aktuális trendektől és ideáloktól. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a belső értékeivel és tulajdonságaival is.

Amikor egy gyermeket olyan tulajdonságok és jellemzők alapján dicsérnek, amelyek nem köthetők a külső megjelenéshez, az:

  • segíti a gyermeket a helyes értékítélet kialakításában, akár magáról, akár másokról van szó
  • az önreflexió képességének kialakításában elengedhetetlen
  • a gyermek megtanulja, hogy mikor, milyen közegben, hogyan és hova pozícionálja önmagát anélkül, hogy lebecsülné vagy túldimenzionálná személyének fontosságát
  • fejleszti az empatikus és szociális készségeket
  • a gyermek megtanulja, hogy készségei és képességei által hogyan tud produktívan együttműködni más emberekkel
  • nem utolsósorban a társas viselkedés normáinak elsajátításában is szerepet játszik


Hogyan tudsz segíteni a gyermekednek abban, hogy a helyes önértékelést elsajátítsa?

Például a következő, gyermekpszichológusok és családterapeuták által javasolt 10 mondattal:

1. „Nagyon keményen dolgoztál!”

Ezzel a mondattal a gyermeked erőfeszítéseit ismered el, hogy Ő milyen fontos szerepet töltött be egy adott szituációban. A későbbiekben is segít neki az eredmény helyett az adott folyamatra koncentrálni.

2. "Nagyra értékelem, hogy türelmesen vártad a sorodat!"

A gyermeked egy bizonyos, konkrét jellemvonására összpontosító kijelentés ösztönözi őt arra, hogy ápolja azt a tulajdonságát, ami kiváltotta a pozitív megerősítést. Ez magatartás pedig lehetővé teszi számodra vagy a tanárai számára, hogy hangsúlyozzátok azon dolgok fontosságát és súlyát, amelyeket a gyermekednek valamilyen kontroll alatt kell véghezvinnie, esetlegesen a saját alapvető ösztöneinek fegyelmezésével, vágyai kielégítésének időbeli késleltetésével.

3. "Látom a szobád padlóját!"

Ez egy olyan, humort sem nélkülöző észrevétel, ami segíti a gyermekedet abban, hogy felismerje saját erőfeszítéseinek eredményességét és sikerét. Valójában konkrét és közvetlen dicséret nélkül éred el azt, hogy a srácod elégedett legyen a saját teljesítményével. 

4. „Láttam, hogy amikor a barátod sírt, megölelted és megvigasztaltad. Igazi, jó barát vagy!”

Fontos, hogy a gyermeked megértse, mely gondolatok, tulajdonságok vagy cselekedetek kapcsolódnak a dicséretéhez. Ezzel a kijelentéssel azt hangsúlyozod, hogy tiszteletre és elismerésre méltó tulajdonságai vannak, hogy magatartása követendő viselkedés. Az ilyen jellegű dicséretek ösztönözni fogják őt arra, hogy eme tulajdonságait gyakrabban használja.

5. "Ez a frizura tényleg sokkal praktikusabb az edzéshez!”

Ha dicséretet teszel a gyermeked megjelenésére, akkor olyasmire utalj, ami nem esik kívül az ő irányításán és befolyásán. Bízd rá a ruha-, cipő-, vagy frizuraválasztást és reagálj érdemben a döntésére. 
A „Jól áll a hajad!” vagy a „Csinos az edzőcipőd!” jellegű megjegyzések passzívak, nem tükrözik a gyermeked döntése mögött megbújó szándékot, sem azt, hogy Te felfigyeltél ezekre. Az önértékelését és magabiztosságát jobban támogatja, ha kifejezésre juttatod az elismerésedet azt illetően, hogy észrevetted és értékeled a választása mögött húzódó elgondolást és erőfeszítést. 

6. "Nagyon keményen gyakoroltál a fellépésre/versenyre/kiállításra!"

Függetlenül attól, hogy a gyermeked veleszületetten rendelkezik-e kiemelkedő készségekkel és képességekkel, dicsérd az erőfeszítéseit, a kötelező tanórákon túli teljesítményét is. Legyen az edzés, kreatív szakkör, zene, vagy bármi más. A tehetség adomány, a kitartást és tervszerű gondolkodást, az akadályok leküzdését azonban tanulnia kell annak is, aki nem rendelkezik kiemelkedő képességekkel. Ezzel a mondattal felkészíted őt arra, hogy elfogadja és megértse a kihívásokban rejlő emberformáló erők fontosságát és egyben elismered azt is, hogy helytállt és szembenézett ezekkel a kihívásokkal. 

7. "Tetszik, ha kedves vagy a testvéreddel!"

Fontos, hogy napi szinten adj visszajelzést a gyermeked tulajdonságaira, tehetségére és karakterére, pozitív aspektusaira vonatkozólag. Egyszerűen mutass rá arra, hogy egészen pontosan mit szeretsz a gyermeked viselkedésében, magatartásában. Ha pozitív megerősítést alkalmazol, a gyermek sűrűbben fogja gyakorolni azt a bizonyos viselkedésformát.

8. „Köszönöm, hogy bepakoltad a mosogatógépet! Köszönöm, hogy kiteregettél! Köszönöm, hogy kivitted a szemetet! Köszönöm, hogy felvágtad a hagymát a pörkölthöz!”

A házimunkában való részvétel nagyon fontos a társas viselkedés és az egyedülálló, felelősségteljes felnőtt életmód kialakításában. Amikor a gyermeked valami olyasmit tesz – akár felszólításra, akár anélkül -, amiről pontosan tudja, hogy a családi napi rutin része, valójában elismeri, hogy neki is ki kell vennie a részét a közös munkából. Ezekkel a mondatokkal nem csak az erőfeszítését értékeled, de rámutatsz a gyermeked családban betöltött szerepére, helyére és fontosságára, illetve elismered és megerősíted őt ebben a pozíciójában, mint a családod nélkülözhetetlen tagját.

9. „Hálás vagyok neked!”

Mindenki szereti hallani azt a szót, hogy "szeretlek", de vannak más módok is arra, hogy kifejezésre juttasd, mit jelent számodra a gyermeked. A hála mutatja, hogy számodra áldás az Ő puszta létezése is. Légy hát hálás a gyermekednek!

10. "Hiszek benned!"

Lehet, hogy nem tegnap volt, de talán még emlékszel rá, hogy valójában egyáltalán nem könnyű gyereknek lenni. 
A céljaid és ambícióid nem mindig felelnek meg a képességeidnek, ráadásul naponta szembesülsz olyan dolgokkal, amiket nem ismersz, nem tudsz használni, alkalmazni, meg kell tanulnod azokat működtetni. 
Nem is beszélve arról, hogy a felnőttek sokszor lenézően, buksi-simogatóan viszonyulnak hozzád, nem tudnak és nem is akarnak kommunikálni a „te szinteden”, miközben észre se veszik, hogy ők maguk mennyire nincsenek képességeik és produktivitásuk birtokában. Alapértelmezetten okosabbnak hiszik magukat veled szemben, pedig...
A gyermekek gyakran frusztráltak ennyi disszonáns impulzus terhe alatt, főleg kamaszkorban, amikor annyi hirtelen és hihetetlen fizikai és lelki változással kell szembenézniük. Ha azt mondod a gyermekednek, hogy bízol és hiszel benne és a képességeiben, azzal nyomatékosítod szeretett és támogatott pozícióját, miáltal körvonalazódik saját identitása, a határai, és az is, hogyan léphet azokon túl.
Elvégre pont ez a cél, nemde?!

Benned is él a vágy és az igény arra, hogy többé, jobbá tedd önmagad. 
Ha gyermekedet erősíted meg abban, hogyan váljon kiegyensúlyozott, önmagával is harmóniában élő emberré, máris elmondhatod magadról, hogy egy lépéssel közelebb kerültél ahhoz a felnőtthöz, szülőhöz, akiről gyermekkorodban gondoltad és hitted, hogy leszel!

Dicsérj hát, jó szóval és szívvel… okosan!

Fotó: Dave Parker / flickr

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
A szerkesztő ajánlja